Újra itt a Zsidó Kulturális Fesztivál
Hat különleges budapesti helyszínen zajlik a rendezvénysorozat, melyet színházi fesztivál követ.
Escobar és szeretője a mozikban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hírhedt kolumbiai drogbáróról készült film róla is szól – meg nem is.
„Mindannyiunkban benne rejlik a lehetőség, hogy egy Escobarhoz hasonló szörnyeteggé váljunk” – fogalmaz Javier Bardem, aki a hetvenes–nyolcvanas évek teljhatalmú urát, a kolumbiai drogbárót személyesíti meg legújabb filmjében, melyet egyben producerként is jegyez. „Meg akartam mutatni, hogy Escobarnak egyaránt voltak jó és rossz vonásai – folytatja gondolatát az Oscar-díjas színész. – Azt akartam ábrázolni, hogyan került egyensúlyba a személyiségében a szörnyeteg és a jó ember, és hogy a kapzsiság mennyire el tudja torzítani egy ember jellemét.”
Mindez sikerül is a 49 éves színésznek, aki a kamera előtt nem csak külsejével tudja elhitetni velünk, hogy a szeretteivel oly kedves ember parancsaival, ítéleteivel egyetlen pillanat alatt tud dönteni sorsokról, életről, halálról. Fizikai megjelenése mellett igyekezett átvenni dinamikusságát, beszédstílusát, modorát. Ezek mellett azonban árnyaltan rajzolja meg a drogbáró összetett jellemvonásait is a gondos apától a gyilkolásra könnyedén parancsot adó gonosz zsarnokig.
Javier Bardem szerint a mű egyben a félelemről is szól, arról, hogy Escobar „hogyan kényszerít térdre embereket, hogyan éri el, hogy képtelenek legyenek megmondani Pablónak az igazságot…Mindannyiunkat gyakran irányítanak és manipulálnak, folyton küzdenünk kell a kapzsisággal járó hatalommal. Az olyan emberek pedig, mint Pablo, mások félelmének köszönhetően mindig még több hatalomra tesznek szert.”
Fernando León de Aranoa spanyol író–rendező célja azonban alkotásával nem csupán egy egykoron hírhedt ember bemutatása volt, bár a róla szóló korabeli híreket és titkos iratokat mind áttanulmányozta. Az előző dokumentum- és játékfilmektől eltérően akarta bemutatni az egykoron a világ legrettegettebb gengszterének tartott ember életét, ellentmondásos tulajdonságait. Ehhez kiváló alapot adott, hogy Escobar öt éven át szerelmi viszonyt folytatott Kolumbia egyik legjelesebb médiaszemélyiségével, a tévériporter Virginia Vallejóval, aki később megírta bestsellerré váló visszaemlékezését. (Az Amando a Pablo, odiando a Escobar, magyarul Szerettem Pablót, gyűlöltem Escobart című kötet Magyarországon 2017-ben, a Partvonal Könyvkiadó gondozásában jelent meg.)
A spanyol–bolgár koprodukcióban készült játékfilm eredeti címe is Loving Pablo, így a magyar mozikban Escobar címmel futó alkotás címe kissé megtévesztő. Mert a történet egyforma hangsúllyal mutatja be a népi hősből népellenséggé váló, karizmatikus maffiózó felemelkedését, szárnyalását, majd bukását, illetve kapcsolatát a szépséges tévériporterrel, akinek szerepe Escobar életében jóval több volt puszta szeretőénél. Viharokkal teli kapcsolatuk ellenére intellektuálisan is közel kerültek egymáshoz, s kölcsönösen hatottak egymásra.
Virginia fontos szerepet játszott a gengszter politikai karrierjének kibontakozásában is, abban, hogy Escobart a kolumbiai parlament képviselőjévé választották. „Ők gyakorlatilag egymást építették fel” – magyarázza Bardem. – Pablo sokat köszönhet Virginiának: a nő mutatta meg számára, hogyan férkőzhet be Kolumbia népének bizalmába. Ő tanította meg arra, hogyan beszéljen a nyilvánosság előtt, miként bánjon a szavakkal, hogy rá figyeljenek és támogassák, melynek köszönhetően egyre nagyobb hatalomra tett szert.” Virginia alakjának megformálója, Penélope Cruz ehhez még hozzáfűzi: „Ő tanította meg Escobart arra, hogyan használja a médiát, hogyan szólítsa meg az embereket.”
A szép riporternő akkor lépett be a drogbáró életébe, amikor mindketten harmincegynéhány évesek voltak, és a férfi politikai karrierje kezdetén állt. Virginia ekkor még nem volt tisztában azzal, mibe is keveredik, s mennyi vér tapad az általa szeretett gengszterhez. Fokozatosan kezdett belelátni gondolkodásmódjába, véres munkamódszereibe, ám évekbe is beletelt, míg rájött, kit is rejt valójában az általa kezdetben feltételek nélkül szeretett ember. Az érzelmi hullámok – melyeket a film jól ábrázol – mindkettőjükben nagy nyomokat hagytak.
Penélope Cruznak, a szintén Oscar-díjas színésznőnek látszólag nem volt nehéz a feladata, hogy megismerje az igazi Virginiát, mert az egykori médiasztár sok-sok tévéműsora, interjúja maradt fenn az utókor számára. Szerepére készülve vagy nyolcszáz órányi felvételét tanulmányozta. „Ahogy néztem és hallgattam, megértettem, hogyan látja a világot – meséli Cruz. – Elképesztő lehetőség egy színésznek, hogy a szerepre készülés közben ennyi anyagot megnézhet az adott személyről, amelyből megtudja, mit érzett, hogyan gondolt a jövőjére és a múltjára, mi minden történt vele. Ez nekem rengeteget segített.”
Személyesen azonban nem ismerkedhetett meg vele. Az igazi Virginia ma védett személyként él az Egyesült Államokban. Az amerikaiak menekítették ki Kolumbiából, miután együttműködött a hatóságokkal, és több neves kolumbiai politikust nevezett meg, akik Escobar oldalán a drogkereskedelem haszonélvezői voltak.
E mű tehát Escobar-történet is, meg nem is. Aki a szegény utcagyerek felemelkedését, majd a világ egyik leggazdagabb emberévé váló drogbáró sztoriját várja, aki több tucat bíró, rendőr, összességében pedig több ezer ember haláláért tehető felelőssé, csak részben lehet elégedett. Életének jó néhány fontos epizódját a rendező csak érintőlegesen tárja elénk, kapcsolatát Virginiával azonban alaposan kibontja. „A mi filmünk egyedülállóan mutatja be Escobar történetét – említi is León de Aranoa, hozzáfűzve: – Szerintem Escobar amolyan bizalmast látott a nőben, olyasvalakit, akiben tényleg megbízhatott, akivel megoszthatta legprivátabb gondolatait és szándékait. Virginia ebből a szempontból rendkívül speciális figura, filmünk friss látásmódja neki köszönhető… A nő ugyan áldozat, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a saját szabad akaratából lépett be Escobar világába.”
Egyszerre látjuk tehát egy karizmatikus, de vérbeli gonosztevő felemelkedését, majd bukását, és egy intelligens nő bonyolult viszonyát egy kegyetlen, megváltóként fellépő gyilkos gengszterrel, aki ugyanakkor családjával, szeretőjével, közeli barátaival tudott gyengéden, is bánni.
Érdekes film született két ember kapcsolatáról, melynek férfi hőse – nem túlzás állítani –alapvetően változtatta meg Kolumbia gazdasági és politikai életét, történelmét, női hőse pedig szerelmi viszonyát követően segített abban, hogy lebontsa annak tarthatatlan rendszerét.
(A magyar mozikban 2018. július vége óta látható az Escobar, melynek forgalmazója a Big Bang Média. A fotókért köszönet a forgalmazónak.)