Facebook: a film és a valóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A semmiből néhány év alatt a világ egyik legnagyobb cégévé nőtte ki magát a Facebook közösségi portált működtető vállalkozás, mely az új évezred eddigi legsikeresebb internetes fejlesztése. A találmány, a programozás mögött egy amerikai fiatalember áll, aki egyedül nem juthatott volna el az ötlettől a megvalósításig. A kulisszák mögött ezért is vívtak ügyvédek ádáz csatát, éveken át. Ezt is bemutatja a Social Network – A közösségi háló című Oscar-díjas sikerfilm, melynek jogász- szemmel is érdekes jeleneteit otthon, immáron DVD vagy Blu-ray segítségével akár többször is visszajátszhatunk, elemezhetünk.

Szinte hihetetlen: egy minapi tranzakció már 65 milliárd dollárra értékeli a Facebook részvényeit, melyből egy befektetési társaság mindössze két és fél millió darabot vásárolna volt alkalmazottaktól, ám ezzel is csak egy ezreléknyi tulajdonrészhez jutna. Hat héttel korábban még csak 50 milliárd dollárra becsülték a Facebookot, a világ legnagyobb és legnépszerűbb közösségi hálóját, mely az év elejére elérte a 600 millió felhasználót! Az elmúlt hónapok tanulságai szerint pedig az oldal immáron nemcsak közösségeket teremt, tart fenn, hanem politikai rendszereket megdönteni képes közösségek legfőbb szerveződési eszközévé is válhat.

A bámulatos siker szinte a cégalapítást követően jellemezte a Facebook-vállalkozást, így a programozó-alapító Mark Zuckerberg egyetemista – akihez szinte pillanatok alatt dollárszázezrek, majd -milliók, kezdtek áramlani – hirtelen a támadások kereszttüzébe került. Talán nem is alaptalanul. Egyszerre vádolta meg néhány harvardi diáktársa, hogy ötletüket ellopta és továbbfejlesztette, valamint a korábbi legjobb barát, aki egyedül támogatta anyagilag a kezdő vállalkozást, melyből aztán az első nagyobb sikerek idején kisemmizte.

Hogy vajon kinél az igazság, azt már az ügyvédek voltak hivatottak eldönteni. De vajon egy igazság létezik vagy több? Erről az egymásnak feszülő ügyvédek és ügyfelek sem tudtak dönteni – ahogy a valóságos események alapján játékfilmet készítő alkotók sem akartak. David Fincher rendezőt bevallása szerint éppen az vonzotta a történethez, hogy valódi tényeken alapul: különösen az a folyamat érdekelte, ahogy egy csapat jó barát szövetkezik egy cél érdekében, majd végül egymás ellen fordul, amint projektjük kezd sikeressé válni és pénzt fialni. „A filmmel persze nem az volt a célunk, hogy leegyszerűsítsünk egy bonyolult és átláthatatlan eseménysort, hanem inkább a tények sokarcúságát, és a különböző igazságok egyenértékűségét akartuk ábrázolni” – fogalmazta. Ezt erősítette meg Aron Sorkin forgatókönyvíró is, akit munkájáért Oscar-díjjal jutalmaztak: „Bemutatjuk a tényeket, melyekre a történések felderítésekor bukkantunk, de az igazságról a nézőnek kell döntenie. Mi lényegében csupán azokat a körülményeket mutattuk meg, melyekben a különböző »részigazságok« mindegyike egy-egy lehetőségként mutatkozik csupán.”

Vagyis a rendező és a forgatókönyvíró nem állnak senkinek sem a pártjára, csupán azt igyekeznek hűen ábrázolni, ami ismeretük, kutatásuk szerint valójában történhetett, a döntést pedig a nézőre bízzák, kinek is lehet igaza.

Sorkin a forgatókönyv írása során elindított egy weboldalt, ahol megkérdezte a netezőket, mi a véleményük a Facebookról, alapításának körülményeiről. Csaknem tízezer látogató bejegyzését olvasta el, és az információkat összevetette Ben Mezrich, a Véletlenül milliárdos című, szintén a Facebook-sztorit feldolgozó könyv szerzőjének feljegyzéseivel. (Érdekes módon a kötetet még nem fejezte be a szerző, amikor a film forgatókönyvén Sorkin már elkezdett dolgozni.) A könyv szerzője ugyanúgy átrágta magát bírósági jegyzőkönyveken, egyéb joganyagokon, mint a film írója, ugyanúgy felkutatott szereplőket, szemtanúkat, akik ott voltak a weboldal megszületésénél, a cég elindításánál és egyik, másik vagy épp a harmadik oldalon álltak. A játékfilmben két-két különböző ügyvéd-ügyfél háttértárgyalás és háttéralku is megelevenedik, ezek párhuzamos felidézésével, az idősíkok vegyítésével, a múlt és a filmbéli jelen ötvözésével válnak érthetővé a több szálon futó történések. Sorkin és Fincher tehát nem egyetlen nézőpontból építették fel művüket. „Nem akartam fekete-fehér képet alkotni, mert ez a történet sokkal inkább a szürke zónában helyezkedik el, ahol a narratívák keresztezik egymást – avat be a kulisszatitkokba a forgatókönyvíró. – Nem utolsósorban ez a szerkezet jobban is tükrözi a Facebook világát, hiszen az sem egy lineáris struktúra mentén szerveződik, hanem a kereszteződő linkekből felépülő háló alakját ölti magára.”

*

2003 őszén kezdődött a sikersztori, amikor a 19 éves Mark Zuckerberg harvardi diák egy olyan weboldalt épített fel, amelyen az egyetem összes lány hallgatója fotókkal látható párba állítva, s közülük a felhasználó a neki jobban tetszőre kattinthat. Ehhez a programozó az adatokat, a képeket a Harvard Egyetem számítógépes rendszerébe betörve szerezte meg. Társa, lelki és anyagi támasza a brazíliai születésű, jómódú szülők gyermeke, Eduardo Saverin volt. Közben a Harvard tanulói, a Winklevoss ikrek azzal az ötlettel keresték fel a már kiváló programozó hírében álló Markot, hogy elképzelésük nyomán készítse el az egyetem közösségi portálját, a HarvardConnection.com oldalt. Az ifjú titán meghallgatta az életrevaló ötletet, el is hitette a testvérekkel, hogy megcsinálja az oldalt – de azt soha nem fejezte be. E helyett Mark saját fejlesztésén gondolkodott, elindította a thefacebook.com site-ját, mely a korábbi, Facemash névre keresztelt oldalból nőtte ki magát. Azonnal népszerű lett a honlap a Harvard Egyetem hálózatán: már az első hónapban regisztrálta magát a hallgatók több mint fele. Az oldal hamarosan az összes egyetemre kiterjesztette hálóját, és 2005 decemberére már öt és fél millió diák vált felhasználójává az Egyesült Államokban. 2007-ben pedig tovább nyitott a Facebook: bárki regisztráltathatta magát rajta, és nem csak Amerikában! A the szócskát már Sean Parker, a Napster feltalálójának javaslatára hagyta el Mark. (A Napster oldala felhasználókat kötött össze a neten és tette lehetővé az alkotók engedélye nélkül zeneszámok fájlcseréjét, kivíva ezzel a hanglemezgyártók és a szerzőijog-védők haragját. A bíróság kötelezte Parkert a program eltávolítására, de találmánya alapjaiban rengette meg a lemezipart. Az életművész vezette be Mark Zuckerberget az üzleti világba, ő lett a Facebook-vállalkozás első elnöke, hétszázalékos részesedéssel…)

A Facebook-alapítót már 2004-ben beperelték a Winklevoss ikrek, de Saverin is ügyvédeket fogadott, amikor Mark Zuckerberg, tanácsadóira hallgatva, megfosztotta részvényeitől egykori társát. Végül előbb a Winklevoss testvérekkel sikerült a peren kívüli megegyezés, melynek értelmében a Facebook 65 millió dollárt fizetett nekik. Az ügyvédek szót értettek Eduardo Saverin ügyében is. Csak becsülni lehet, hány százalék részvényt kaphatott vissza az egykori alapító. Ha csak néhányat, ma azok is dollár- milliárdokat érnek.


 

A Social Network – A közösségi háló jelentősebb díjai és jelölései 2011-ben:

3 Oscar-díj:
– legjobb vágás (Kirk Baxter és Angus Wall)
– legjobb adaptált forgatókönyv (Aaron Sorkin)
– legjobb eredeti filmzene (Trent Reznor, Atticus Ross)

5 Oscar-jelölés:
– legjobb film
– legjobb rendezés: (David Fincher)
– legjobb férfi főszereplő: (Jesse Eisenberg)
– legjobb operatőri munka (Jeff Cronenweth)
– legjobb hangvágás

3 Golden Globe-díj:
– legjobb dráma
– legjobb rendezés (David Fincher)
– legjobb eredeti filmzene (Trent Reznor, Atticus Ross)

3 Golden Globe-jelölés:
– legjobb eredeti filmzene (Trent Reznor, Atticus Ross)
– legjobb férfi főszereplő drámában: Jesse Eisenberg
– legjobb férfi epizodista drámában: (Andrew Garfield)

2 Brit Filmakadémia- (BAFTA-) díj:
– legjobb adaptált forgatókönyv (Aaron Sorkin)
– legjobb vágás (Kirk Baxter és Angus Wall)

4 Brit Filmakadémia- (BAFTA-) jelölés:
– legjobb film
– David Lean rendezői díj: (David Fincher)
– legjobb férfi főszereplő: (Jesse Eisenberg)
– legjobb férfi epizodista: (Andrew Garfield)

(A film a Relativity Media Scott Rudin, a Michael De Luca és a Trigger Street produkciójában készült, a Sony – Columbia Pictures forgalmazásában került a mozikba, magyar forgalmazó az InterCom.)


 

Mark Zuckerberg véleménye a filmről, az őt megformáló Jesse Eisenberg Markról

Aaron Sorkin forgatókönyvíró nem beszélt az alapítóval, de nem is bánja, mert a most 26 éves fiatalember bizonyára azt szerette volna, ha kizárólag az ő szemszögéből meséli el a film a történetet. A hírek szerint nem is tetszett a film Marknak és csapatának, amikor Scott Rodin producer még a premier előtt levetítette nekik a művet. Azt csak fikciónak tartják – hangzott a válasz. Néhány sértőnek ítélt jelenetet azért kifogásoltak, s e kérésnek a producer a vágóasztal mellett eleget is tett. ám ennek ellenére úgy véli, vállalható, őszinte filmet nyújtott át a közönségnek.

Jesse Eisenberg színész, Mark filmbéli megformálója nincs fenn a Facebookon, de egyik unokatestvére épp a Facebooknál dolgozik, a húga pedig a közösségi háló nagy rajongója. Bár Jesse a kamerák előtt Mark bőrébe bújt, ő sem találkozott a világ legfiatalabb milliárdosával. Ő is úgy látja, hogy egy antiszociális fickó mentalitásából született a legsikeresebb szociális világháló.

Az egyszerű hacker…

Az Oscar-díjas Aaron Sorkin forgatókönyvíró, Az elnök emberei, a Charlie Wilson háborúja valóságon alapuló filmek szerzője antihősnek tartja a Facebook-alapítót:

„Meg akartuk mutatni, hogy Mark Zuckerberg összetett személyiség, aki attól függően látszik jó vagy rossz figurának, hogy éppen ki és honnan, milyen perspektívából nézi. Egyszerre van benne erő és gyengeség, félelem és bátorság, álmodozás és földhöz ragadtság. Ő egy antihős, aki a film végén tragikus hőssé válik, mivel keményen meg kell fizetnie annak az útnak az árát, amin elindult. Mindazonáltal Mark a szíve mélyén mégiscsak egy egyszerű hacker… Nem sokat tudok a hackerekről, nem nagyon hallottam róluk, mielőtt elkezdtem a forgatókönyvet, de azt tudom, hogy alapvetően anarchisták, ami azt jelenti, hogy magasról tesznek az intézményekre és mindent lerombolnak, ami az útjukban áll. Például a Facemash, amit először kitalált Zuckerberg, egy csodálatos és virtuóz hacker-dolog volt, és ügyesen is üzemeltette. Fontos azonban látni, hogy ő álmában sem gondolta, hogy baj, ha ilyen dolgokat csinál. Más szavakkal: a hackerek alapszabálya az, hogy, »figyeljetek, ha be tudok törni a számítógépeitekbe és el tudok lopni egymilliót, akkor azért tettem, mert legitim, igazságos csatában legyőztem a rendszered. Játszottunk és én győztem.« Ők ezt nem tartják törvényellenesnek. Hisznek abban, hogy ez nem rossz cselekedet. Sőt, azt gondolják, hogy ily módon egy számukra elfogadhatatlan világ ellen küzdenek. Ám, hogy személyesen mi ellen küzd Mark? Azok ellen az emberek ellen, akik szerinte a világot boldogtalanná teszik, pontosabban olyanná, amiben ő boldogtalan. Ez teszi őt olyan haragossá. A haragja pedig az a táptalaj, aminek a felfedezését köszönheti. És szerintem a kezdeteknél a legutolsó dolog volt, amit akart, hogy a Facebook árucikké váljon. A mi sztorink lényegében egy olyan srácról szól, aki a kollégiumi szobája magányából nagyon rövid idő alatt a világ egyik legfontosabb figurájává növi ki magát.”

A rendező a Facebook-alapítóról

David Fincher direktor, aki korábban a Benjamin Button különös élete, a Zodiákus, a Hetedik és a Harcosok klubja című filmeket rendezte:

„Az is tetszett a sztoriban, hogy milyen ironikus: pont egy olyan fiú fejleszti ki a kommunikáció új eszközét, aki nehezen kommunikál másokkal, és aki tulajdonképpen egy antiszociális személyiség. A híresztelések szerint Zuckerbergnek Asperger- szindrómája van – szociális válaszkészség hiánya, mások iránti teljes érzéketlenség, zárkózottság –, ráadásul eladni sem nagyon tudta magát. Szerintem a Facebook ötletének kiagyalásához éppen egy ilyen ember kellett, akinek ilyen szociális korlátai vannak, és a kommunikáció új, számára is elfogadható formáit keresi… azt hiszem, azért találta fel és dolgozta ki a Facebook rendszerét, egy olyan rendszert, ami tényleges fizikai kontaktus nélkül összekapcsolja az embereket, mert ez az ő (és még persze sok millió ember) kommunikációs lehetőségeit is kiterjesztette.”

 

Falus Tamás


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.