Gagyitrendet hoz a gyorsuló világ


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tehetségkutató parádék, valóságshow-k, a kukkolásra, mint ősi ösztönre építő műsorok visznek mindent, azaz hoznak: a legmagasabb nézettséget, a legtöbb reklámbevételt, így a kereskedelmi adók ilyen műsorokkal árasztják el a magyar étert. Antalóczy Tímea médiaszociológus ennek okairól mesélt.

– A mai gyors, roppant ingergazdag környezet paramétereinek leginkább a valóságshow-k képesek megfelelni a televíziós keretek között. Mindez erőteljesen megspékelve az interaktivitással – vagy annak illúziójával – szinte biztos sikert jelent. A szereplőkkel való azonosulás akár még fontos társadalmi integráló erő is lehet, amennyiben a szereplők ki-, illetve beválogatása jól sikerül. Ehhez azonban a gyártóknak jobban kellene ismerniük a valóságot, amelyben élnek.

A vetélkedők „nagy öregjei” rezignáltan veszik tudomásul, hogy az általuk készített és vezetett műsorok ideje lejárt, jelenleg ugyanis más a trend. Többségük a hajdani értékek devalválódásával és a világfelfogás megváltozásával magyarázza mindezt. Sokuk természetes folyamatnak tartja azt is, hogy a televízió ma már nem „népművelői” feladatot lát el, és a társadalom nagy részének már nem is az információszerzés elsődleges forrása, hanem ugyanúgy egy eladandó termék, mint a mosópor vagy a hajfesték.

A televízió presztízse változóban van. Az internet mint legújabb vetélytárs óriási elszívó erővel rendelkezik. – A fiatalok nagy része el is fordult a tévétől, neten néznek műsorokat is. Ám a magasabb iskolai végzettségű és jobb anyagi körülmények között élők is kevesebbet tévéznek, de akkor is inkább a tematikus csatornákat és a hírműsorokat nézik. Az itthoni közszolgálati csatornák nem nyújtanak színvonalas alternatívát, inkább versenyezni próbálnak a kereskedelmi gagyisággal. Ezért színvonaluk nagyot esett, hiányzik a professzionalizmus, ráadásul ritkán vállalnak népművelői szerepet, s persze forráshiánnyal is küszködnek – mondja a médiaszociológus, aki szerint ezek az okok magyarázzák, hogy a magyar tévézők csak kis százaléka nézné a régi típusú műveltségi vetélkedőket, ezért aztán a hirdetőknek és így a tévécsatornáknak sem érné meg ezeket vetíteni. Ezzel szemben például Nyugat-Európában, akár a közszolgálati csatornákon is a szappanoperákat tudatosan és professzionálisan felhasználják közszolgálati célokra mint például egészségmegőrzés, emberi jogok, kisebbségek védelme. Ezt a feladatot nálunk is be kellene vállalnia legalább a közszolgálati adóknak – véli a médiaszoiológus.

A tv2 új vetélkedője – A 40 milliós játszma, bár a tudásra épít –, olyan (valóság-)show-elemeket tartalmaz, amitől drámaibb és még izgalmasabb lesz. Legalábbis a szerkesztők elképzelése szerint. A versenyző párok akár egymással össze is veszve döntenek, hogy mennyi pénzt tesznek kockára. Az elbukott összeg pénzköteg formájában hull a mélybe, még jobban érzékeltetve a milliók elvesztését.

A számos tematikus csatorna és az internet térhódítása miatt még ádázabb a harc a kereskedelmi adók között, a színvonal pedig zuhan. Ráadásul a magyar nézők, fogyasztók is hamar kiszúrják, ha manipulálni, becsapni akarják őket. – A Mónika-show évekig roppant nézett volt, de az egyre látványosabb manipulációs technikák alkalmazása, illetve a tartalom és a műsorvezetés minőségének romlása miatt mára megbukott – magyarázza Antalóczy.

Hazánkban a kulturális mecenatúra hiánya miatt a múzeumokat, a színházakat és a többi kultúraközvetító intézményt kénytelen szinte kizárólag az állam működtetni. Ezért aztán jó néhány elsilányul, s a bulvárműfajok közvetítésében találja meg új szerepkörét. Ugyanakkor a műveltség presztízse is változik: ma az olvasottság, tanultság nem olyan nagy érték. Holott a kultúra szórakoztatva is képes értéket nyújtani. De fontos megjegyezni azt is, hogy számos, nemzetközi mércével is színvonalasnak mondható kiállításnak is otthont adunk.

Fehér Katalin újmédia-kutató úgy véli: a netes tartalmak új színt hoztak. Az IQ-tesztektől az online játékokig számos új felület érhető el. A 3D megjelenése, az interaktivitás és a digitális átállás, azaz a rugalmas időkezelés a tévéműsorok esetén, alapvetően változtatják meg a televíziózási szokásokat. – A vetélkedőműsorok korszakában a tájékoztató jellegű adásoké volt a főszerep, s akkor még sokkal kevesebb csatorna létezett – nem voltak ilyen hangsúlyosan tematikus adók. A vetélkedők ma műfaji találkozásokként jönnek létre, remixelődnek. Mivel mindig újat akarunk látni, a ki mit tud jellegű adások valóságshows-elemeket is tartalmaznak, aktívan bevonva a nézőt: szavazatával ő dönthet. Ráadásul ez nagy bevételt jelent a csatornának is. Ezzel szemben a ?60-as évek tehetségkutatója, a Ki mit tud? maximum a „világosságot”, s ezzel együtt az áramfogyasztást növelte, vagy éppen elsötétítette az országot: ugyanis az egyes produkciókra való szavazás a villany le vagy felkapcsolásával zajlott.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.