Gróf Batthyány, a festő

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden idők legnagyobb kiállítását rendezte meg a Kieselbach Galéria gróf Batthyány Gyula, kora hírneves arisztokratájának és kiváló festőjének munkáiból, akit a márianosztrai börtönévek sem törtek meg a Rákosi-korszakban. A tárlat Győrben is látható lesz.

Hat teremben csaknem száz alkotást láthatunk a budapesti Szent István körúti galériában, melyek többsége magángyűjteményekből került a falakra, jó részüket pedig még soha nem láthatta a közönség. Az arisztokrata származású festő művészetének legfőbb sajátossága émelyítő vizualitása és témaválasztása. Tehetségéhez nem férhet kétség, a legjobbaktól tanulhatott, és színes világa, életigenlése csodálatra méltó volt már saját korában is. Módos családja révén olyan irigylésre méltó helyekre juthatott el, melyek csak kevesek kiváltsága lehetett, s még nagyobb szerencséje volt, hogy gazdagsága tehetséggel is párosult. E kettő fonódott egybe művészetében. Festett portrékat, apokaliptikus történelmi tablókat, képeslapszerűen ábrázolta Európa szépséges településeit, nem hagyta ki az éjszakai fülledt erotika mesébe hajló látványát sem, s a sport is kedvelt témái közé tartozott. Egy olyan társadalom, életstílus hétköznapjaiba engedett festményeivel bepillantást, amely a többség számára irigylésre méltó, idegen, meg nem ismerhető világnak számított.

Sztaray Mária, Csáky István felesége

A kiállítás megnyitóján Kieselbach Tamás galériatulajdonos felidézte az elmúlt rendszer azon évtizedeit, amikor gróf Batthyány Gyula művészete még ismeretlennek, pontosabban egy letűnt kor elfeledett termékének számított. Amikor a minőségi életmű egy-egy felbukkant darabját még néhány ezer forintért vásárolhatták meg külföldiek, és vihették ki az országból. Ma ugyanezek a képek már 15–20 millió forintot érnek. A gyűjtő arra is jól emlékszik, hogy sokan furcsállóan néztek rá, amikor a nyolcvanas évek második felében elkezdte vásárolni a gróf festményeit, és hajlandó volt olyan magas árat fizetni értük, melyek másokat megmosolyogtattak. Akkor is úgy vélte, ma is úgy tartja, hogy a festő munkáinak megítélése nem ízlés kérdése, hiszen a fantasztikus vizuális erő, komponáló- és rajzkészség, szabad témaválasztás önmagában is egyedülálló, tiszteletre méltó. „A művészet ebből a szempontból is olyan, mint a gasztronómia: a különböző, egymástól gyökeresen eltérő konyhák, iskolák és séfek képesek maradandó értékeket létrehozni, melyek közül a súlyos és tartalmas fogások mellett a könnyed, virtuóz íz kombinációk is elismerésre méltóak” – fogalmazza.  

Kurtizánok

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökének, gróf Batthyány Lajosnak 1887-ben született dédunokája Vaszary János magántanítványaként kezdte művészi pályáját, majd 1905-ben beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1907-től aztán Európában fejlesztette tudását. Járt Münchenben, Párizsban, Firenzében. A francia fővárosban ismerkedett meg Leon Baksttal, az Orosz Balett- díszlet- és jelmeztervezőjével, aki nagy hatást gyakorolt művészetére. Az Ernst Múzeumban először 1914-ben rendezhette meg gyűjteményes kiállítását, ahová képeivel a későbbi évtizedekben többször visszatért.

Gróf Batthyány Gyula

 

Budapesten élt és alkotott, bár életében több emlékezetes utazást tett. Így a húszas években, majd 1933-ban, amikor csaknem két hónapon át járta a Földközi-tenger partvidékét. Egy évvel később bejárta a Kanári-szigeteket, Madeirát, Spanyolországot, Portugáliát. Ezeket az élményeit is rögzítette festményein.

Zsokéklub

A harmincas évek második felében élte az arisztokraták fényűző életét, és portréfestőként is elismert festő lett. Elegáns estélyek, társasági összejövetelek kedvelt résztvevője volt. Csaknem két méter magas, sovány alkata, elegáns öltözete, igényes neveltetéséből fakadó viselkedése megtestesítette az emberek arisztokratáról alkotott képét. Szerette az ifjú hölgyeket, erotikától átitatott éjszakáinak emlékei is bátran megelevenedtek festményein.  Imádott lóversenyre járni, kedvelte a bokszmeccseket, és ezek az élmények sem maradtak le festővásznáról.

Lovaspóló

A második világháborút követően vagyonát elkobozták, és származása miatt, politikai megrendelésre, koholt vádak alapján elítélték. Három évet húzott le Márianosztrán, de a börtönben sem hagyta abba a rajzolást. 1959-ben, 72. életévében halt meg.

Hölgy fejdísszel

„A formailag burjánzó, érzékiséggel telített látvány, a test leplezetlen kultusza nagyon intenzíven hat a nézőre, s ez az effektus sokakat hoz zavarba Batthyány képei előtt” – így jellemzi a művész festményeit Kieselbach Tamás egy pazar kötet előszavában. Molnos Péter gróf Batthyány Gyula című könyvében megismerhetjük a különleges művész életrajzát, pályafutását, csaknem százötven színes reprodukció és több mint kétszáz korabeli dokumentumfotó kíséretében. A szépséges kötet egyben a festő munkásságát bemutató Kieselbach Galéria, valamint a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tárlatának katalógusa is. A kiállítás Budapesten 2015. április 16-áig, Győrben pedig májustól augusztusig látható.

---