Hatékony fellépés az építőipar körbetartozásai ellen Németországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Míg hazánkban 2010. március 29-én a Magyar Alkotmánybíróság határozatában alkotmányellenessé nyilvánította az építési vállalkozókat megillető jelzálogjogot, Németországban a szabályozás igen hatékony eszköz az építőipari körbetartozások elleni harcban.

A hazai törekvés lényege abban állt, hogy az építési vállalkozók követeléseik biztosítására jelzálogjogot jegyeztethettek volna be megrendelőik ingatlanára. Azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a szabályozás jelenlegi formájában nem tartalmazott korlátozó feltételeket sem a beruházások jellege, sem értékhatára tekintetében, és a vállalkozókat kiemelten előnyös helyzetbe hozza. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság döntésében leszögezte, hogy a szabályozás célja önmagában a jogbiztonságot célzó intézkedés volt a vállalkozói körbetartozások megszüntetésének előremozdításában.

Külföldön bevált

A döntés hatására az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó csoport kitekintést készített, melyben rámutat, hogy például Németországban milyen szabályozásokkal érték el, hogy ezt a jogbiztonságot szolgáló intézményt megfelelő módon tegyék a jogrendszer részévé és védjék mind a megrendelők, mind a vállalkozók érdekeit. A német jogalkotó több szabályozást is beiktatott jogrendszerébe: „Többek között az építési vállalkozó részére bejegyezhető jelzálogot a szerződő felek szerződésükben kizárhatják, így a megrendelőnek lehetősége van a szerződéses tárgyalások során szabadon dönteni afelől, hogy kívánja-e egy esetleges jelzáloggal megterhelni ingatlanát, vagy más jellegű biztosítékot kínál fel az építési vállalkozónak” – mondja Ladi Tímea, az e|n|w|c közösségi jogásza. – „Mindemellett a német építési vállalkozói jelzálogjog bejegyzésének szabályozása – ellentétben a hatályon kívül helyezett magyar rendelkezésekkel – nem teszi lehetővé az építési vállalkozó számára, hogy egyoldalúan, kizárólag a szerződés alapján a szerződés teljes összegére bejegyeztesse a jelzálogot – fűzi hozzá a szakember”.

A vállalkozó védelmében

Az építési vállalkozó jogainak érvényesítésére a német polgári törvénykönyv azt a megoldást választotta, hogy amennyiben a felek szerződésükben nem zárták ki az építési vállalkozói jelzálogot, de a megrendelő nem járul hozzá annak bejegyzéséhez, úgy az építési vállalkozó – amennyiben bizonyítani tudja lejárt követeléseinek meglétét – a bíróság gyorsított eljárásban jogerős bírói végzés kiadását követően széljegyet jegyeztethet be a saját javára. Mindemellett rendes bírósági ítélet útján helyettesíttetheti a megrendelő hozzájáruló nyilatkozatát, és bejegyeztetheti a jelzálogot. A megrendelő tehát kizárólag olyan követelések tekintetében kénytelen elfogadni jelzálogot az ingatlanán, amelyek egy független bíró megítélése szerint léteznek és lejártak.

Ezen rendszer kialakításával a német jogalkotó lehetővé tette azt, hogy a megrendelő kifejezett hozzájárulása nélkül is létrejöhessen az építési vállalkozó jelzálogjoga. Ezzel jelentősen erősítette az építési vállalkozók helyzetét követeléseik behajtása területén, azonban a független bírói ellenőrzés közbeiktatásával létrehozott egy megfelelő védelmi mechanizmust a megrendelők védelmére, hogy azok ne legyenek kitéve a jelzálog terhének, valójában nem is esedékes követelésekkel szemben.

Hazánkban is működhetne

A német rendszer a beiktatott védelmi mechanizmusaival együtt alkalmas arra, hogy az építési vállalkozók és a megrendelők érdekeit egyensúlyban tartva képes legyen a vállalkozói körbetartozások csökkentésére és a megrendelő teljesítési hajlandóságának növelésére, amely a magyar jogalkotót is vezérelte az alkotmányellenessé nyilvánított Ptk. szabály megalkotásakor.

„A fenti rendszerhez hasonló kontrollmechanizmusok beiktatásával a jogalkotó az alkotmányellenessé nyilvánított rendelkezés hiányosságainak korrekcióját könnyen orvosolhatná, és ezzel hatékonyan javíthatná a magyar építőiparban kialakult helyzetet” – hangsúlyozza Ladi Tímea.

Új ügyvéddel bővül az e|n|w|c budapesti irodája

Budapest, 2010. július 19.Dr. Kázmér Dániel ügyvéd személyében új munkatárssal bővült az e|n|w|c nemzetközi jogi tanácsadó cég magyarországi csoportja. Dr. Kázmér Dániel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán diplomázott 2003-ban, folyékonyan beszél angolul és oroszul. Gyakornoki idejét dr. Juhász György ügyvédi irodájában töltötte. Ügyvédjelöltként a Zamostny Ügyvédi Iroda, majd a Squarra & Partners Ügyvédi Iroda (a korábbi Lovells) munkatársa volt, amelyet követően saját irodáját vezette. Dr. Kázmér Dániel eddig ingatlanjogi, valamint banki finanszírozási területtel foglalkozott, és több jelentős budapesti ingatlanberuházásban, valamint akvizíciós tranzakcióban vett részt. A szakember az e|n|w|c-nél az ingatlanjoggal foglalkozó csapathoz csatlakozik.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.