Hatékonyan a korrupció ellen

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Nádas Dóra 2007-ben végzett a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 2007-től a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Irodában dolgozik ügyvédjelöltként. 2008 óta közbeszerzési referens, 2011-től a Bolevácz és Vörös Ügyvédi Iroda tagjaként hivatalos közbeszerzési tanácsadó. Érdeklődési területe a közbeszerzési jog mellett a gazdasági jog és a társasági jog.

Az új közbeszerzési törvényről beszélgetünk dr. Nádas Dóra közbeszerzési tanácsadóval. Az első kérdésünk, a jogszabály hátterében meghúzódó ígérettel kapcsolatos. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ugyanis azt ígérte, hogy az új jogszabály segítségével hatékonyabban lehet majd fellépni a korrupció és az offshore cégek ellen. Az új Kbt. milyen részei teszik ezt lehetővé?

Dr. Nádas Dóra: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, mely 2012. január 1-jén lép hatályba, átvette a korábbi közbeszerzési törvény korrupcióellenes rendelkezéseit. Újdonság viszont, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismertetnie kell a szerződés teljesítésére rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Ez a rendelkezés kizárja annak lehetőségét, hogy az ajánlatkérő anyagi fedezet hiányára hivatkozva – megalapozatlanul – eredménytelenné nyilvánítson egy eljárást.

Szintén a korrupció elleni hatékony fellépést segíti, hogy az irreálisan alacsony ár megítélésénél az ajánlatkérőnek lehetősége lesz arra, hogy összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat kérjen.

Új kizáró ok, hogy az adóelkerülést célzó ún. offshore cégek nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárásokban sem ajánlattevői, sem alvállalkozói oldalon. Ezen kívül a szerződés teljesítése során nem számolhatóak el olyan költségek, melyek offshore cégek teljesítésével kapcsolatosak, illetve az ajánlatkérő oldalán felmondási kötelezettség keletkezik, amennyiben a nyertes ajánlattevőben offshore cég vagy a nyertes ajánlattevő offshore cégben közvetve vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez.

Az új Kbt. mely részeinél érhető tetten, hogy erősítik a kis- és középvállalkozásokat?

Dr. Nádas Dóra: Az új Kbt. kiemelt célként kezeli a kis- és középvállalkozások támogatását. A kis- és középvállalkozások részvételi lehetőségét erősíti, hogy az új Kbt. alapján 2 hónapos teljesítési időt meghaladó építési beruházások és uniós értékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése esetén az ajánlattevő a szerződésben foglalt teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 10 millió forint előlegként történő kifizetését kérheti. Az ajánlatkérő magasabb összegű előleg nyújtása mellett is dönthet. Ez azért fontos szabály, mert eddig – az uniós támogatásból megvalósuló beszerzések kivételével – az ajánlatkérők nem voltak kötelesek előleget biztosítani az ajánlattevőknek, a kis- és középvállalkozás számára viszont egy projekt teljes előfinanszírozása gyakran megoldhatatlan kihívást jelentett.

Az új Kbt. alapján nemzeti eljárási rendben az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat, amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot. Ebben az eljárásban olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek.

Az új rendelkezéseken túl az új Kbt. fenntartja a korábbi szabályozásnak a kis- és középvállalkozásokat védő rendelkezéseit, így a fenntartott szerződéseket és a kötelező részajánlattételt is.

Milyen részletszabályokat tartalmaz az új Kbt. az alvállalkozókra?

Dr. Nádas Dóra: Az alvállalkozókkal kapcsolatban több lényeges változást is hoz az új törvény. Megszünteti a különbségtételt a 10% alatt, illetve a 10% felett igénybe vett alvállalkozók között, illetve eltörli az erőforrást nyújtó szervezetekre vonatkozó, a gyakorlatban számos jogalkalmazási problémát felvető szabályozást.

Továbbra is fennmarad az a szabály, hogy nem alvállalkozó, hanem közös ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki a szerződés teljesítésében 25%-ot meghaladóan vesz részt közvetlenül. A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért egyetemlegesen felelősek. A Kbt. pontosítja a közös ajánlattevőkre vonatkozó szabályozást is, továbbá hiánypótlás keretében engedi orvosolni, ha az ajánlattevő a teljesítésben 25%-ot meghaladó mértékben igénybe vett gazdasági szereplőt nem közös ajánlattevőként, hanem alvállalkozóként jelöli meg ajánlatában.

Az alvállalkozókat védő új szabály, hogy építési beruházások esetén azok az alvállalkozók, amelyek a nyertes ajánlattevővel kötött szerződésük alapján ötszázezer forintot meghaladó összegű díjazásra jogosultak, az ajánlatkérő által közvetlen kifizetésben részesülhetnek. Ennek részletszabályait kormányrendelet fogja tartalmazni.

Az új Kbt. rögzíti, hogy amennyiben az ajánlattevő a szerződés teljesítésének ideje alatt felszámolás alá kerül, az alvállalkozót közvetlenül megillető összeg nem része a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának, és nem tartozik a felszámolási eljárás körébe.

Milyen részletszabályokat tartalmaz az új törvény az uniós értékhatárok alatti beszerzésekre?

Dr. Nádas Dóra: A nemzeti eljárásrend szabályozása teljesen átalakul. Az ajánlatkérő egyrészt eljárhat a közösségi eljárásrend szabályait alkalmazva, bizonyos eltérésekkel, másrészt árubeszerzés és szolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzés esetén az ajánlatkérő a közösségi szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályokat alakíthat ki. Ezeket az önálló eljárási szabályokat az alapelveknek és az uniós irányelveknek a tükrében kell meghatározni. Az önálló eljárási szabályokat az ajánlatkérő az eljárásban résztvevőkkel – az eljárást megindító felhívásban – közölni köteles.

A Kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában az uniós értékhatárok alatti árubeszerzésekre, illetve szolgáltatásmegrendelésekre kötelezően alkalmazandó eljárási szabályokat alakíthat ki. Az önálló eljárási szabályok kapcsán kérdéses, hogy a törvényalkotó által meghatározott – az uniós irányelveknek és a Kbt. alapelveinek megfelelő – szabályoknál lehet-e „jobb”, de mégis jogszerű szabályokat megállapítani. Ez nyilvánvalóan a gyakorlatban fog eldőlni.

Valóban egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb lett a szabályozás?

Dr. Nádas Dóra: Az új Kbt. valójában nem egy új, a korábbi törvénytől merőben különböző jogszabály. Az új Kbt. a korábbi szabályokat pontosította, néhol módosította a kialakult jogalkalmazási gyakorlatnak megfelelően. Átláthatóbb és rövidebb lett maga a törvény, viszont megnehezíti a jogalkalmazást, hogy a részletszabályokat kormányrendeletek fogják tartalmazni. A legérdekesebb kérdés az új Kbt.-vel kapcsolatban véleményem szerint az, hogy az ajánlatkérők mennyire tudnak és akarnak élni a törvény által biztosított szabadsággal az egyedi eljárási szabályok kialakítása területén.

A jogalkalmazás mindennapjai fogják ezt a kérdést eldönteni, de félő, hogy nem minden ajánlatkérő lesz abban a helyzetben, hogy élhessen a törvény által biztosított szabadsággal az egyedi eljárási szabályok kialakítása területén.

Dr. Kiss Anna

---