A jog a magánegészségügyben
Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sok mindenre lehetünk büszkék mi, magyarok. A szőlő mindenképpen ezek között szerepel. És ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem mások is, mert nem véletlen, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben a Tokaji borvidéket a világörökség részének ismerte el. „E városokban laknak, e hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye.” Petőfi Sándor Azzal érdemeltük ezt ki, hogy hazánk e része a világ első…
Sok mindenre lehetünk büszkék mi, magyarok. A szőlő mindenképpen ezek között szerepel. És ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem mások is, mert nem véletlen, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben a Tokaji borvidéket a világörökség részének ismerte el.
„E városokban laknak,
e hegyeken az öröm istenei,
innen küldik szét a világba apostolaikat,
a palackba zárt aranyszínű lángokat,
hogy prédikálják a népeknek,
miszerint e föld nem siralom völgye.”
Petőfi Sándor
Azzal érdemeltük ezt ki, hogy hazánk e része a világ első zárt borvidéke, a vitis tokaiensis, a miocén-kori ősszőlő lelőhelye, a vadon élő vitis sylvestris ősszőlő termelőhelye. Ezt persze nemcsak a szakemberek tudják, hanem az egyszerű borfogyasztó is, de az talán kevésbé ismert, hogy a világ valamennyi bortermelője éppen egy magyar orvosnak tartozik hálával azért, mert hazánk szülötte, Horváth Géza rájött a filoxéra nevű rovar ellenszerére, amely teljes kipusztulással fenyegette a világ összes szőlőfajtáját. Miután már mindent kipróbáltak, „a legerősebb méregtől, a szentelt vízig, a dinamittól a huszárzsírig”, de nem tudták elpusztítani ezt a károkozót, akkor az egyszerű körorvos, akinek a rovartan csak a hobbija volt, 10 éves kitartó kutatás után rájött arra, hogyha a hazai vesszőtőkét ráoltják az ellenállóbb amerikai vadszőlő alanyokra, akkor ezzel a módszerrel meg lehet akadályozni a filaxéra további terjedését. Horváth Géza olyan híres lett, hogy szinte a világ minden kitüntetését megkapta, többek között a francia becsületrendet is.
A filoxéra a magyar orvosnak köszönhetően nem terjedt tovább, addigi pusztításának következményeként viszont számos szőlőfajta kihalt. A rovar megjelenése előtt, a világ valamennyi létező (500-ra becsülték akkor) fajtából mintegy 130–150 félét tartottak számon Tokajban. Így aztán érthető volt a cári udvar kiemelt figyelme. 1733-ban az oroszok az udvar zavartalan ellátása érdekében a cárnő, Anna Ivanovna utasítására bizottságot (Orosz Borvásárló Bizottság) hoztak létre, melynek élére kormánybiztosként egy tábornokot (Fjodor Sztyepanovics Visnyevszkij) neveztek ki, aki külön hivatalnoki kart szervezett azért, hogy a cár minden nap tokaji bort ihasson.
Miért kellett ehhez egy egész hivatalnoki kar? Aki ismeri az akkori történelmi viszonyokat, az tudja, hogy nemcsak az uralkodók szerették a magyar bort, hanem a haramiák is. Ha az orosz katonaság nem kísérte volna útján a tokajit, akkor az sohasem ért volna el a cárhoz.
A tokaji bort övező történetek persze még ennél is régebbiek, nem véletlenül szerepel Himnuszunkban az a sor, hogy „Tokaj szőlővesszein / Nektárt csepegtettél”, utalva ezzel arra is, hogy a szőlő – mint az Úr adománya – abból a korból ered, amikor a magyarok útját Isten egyengette. Bár Kölcsey szerint ezt a kegyet hamar elvesztettük, Paracelsus mester még később (1523-ban) is azt írta, hogy a magyar tokaji bor varázsszer és gyógyszer is egyben. És tényleg így van, hiszen az aszúnak orvosi neve is létezik: Vinum Tokajense Passum. Persze nemcsak a tokaji bornál van ez így, hanem általában a jó bornál is, hiszen már az Újszövetség Krisztus Példabeszédeiben kitér arra, hogyan kell a bort a gyógyításban használni. „És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba.” (Lukács 10, 34.)
Pál apostol pedig, Timótheushoz írt 1. levelében, a borivásra buzdít: „Ne légy tovább vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel.” (5. 23.)
A modern kori vegyészeket is foglalkoztatta a tokaji aszú összetétele, és kimutatták, hogy penicillint tartalmaz. Ez a magyarázata annak, hogy számos betegségre még ma is gyógyír.
A hazai szőlő és a belőle készült bor védelme érdekében több tucat borrend alakult. A régieket talán az különböztette meg a mostaniaktól, hogy eredetileg a gazdák tömörülését jelentette, napjainkban viszont nemcsak termelők lehetnek a tagjai, hanem azok is, akik a kulturált borfogyasztás nagyköveteiként az általuk képviselt vidék borait megismertetik.
A világ valamennyi borrendje évente öszszeül, és mindig más országban, látványos kongresszust szerveznek. Az idei év azért is különleges hazánk életében, mert május végén éppen Magyarországon rendezték ezt a nemzetközi összejövetelt. Az ÜgyvédVilág következő számában erről tudósítunk.
Dr. Kiss Anna
Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.
Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!