Hűség, odaadás és mértékletesség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok mindenre lehetünk büszkék mi, magyarok. A szőlő mindenképpen ezek között szerepel. És ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem mások is, mert nem véletlen, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben a Tokaji borvidéket a világörökség részének ismerte el. „E városokban laknak, e hegyeken az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye.” Petőfi Sándor Azzal érdemeltük ezt ki, hogy hazánk e része a világ első…

Sok mindenre lehetünk büszkék mi, magyarok. A szőlő mindenképpen ezek között szerepel. És ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem mások is, mert nem véletlen, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága 2002-ben a Tokaji borvidéket a világörökség részének ismerte el.

„E városokban laknak,
e hegyeken az öröm istenei,
innen küldik szét a világba apostolaikat,
a palackba zárt aranyszínű lángokat,
hogy prédikálják a népeknek,
miszerint e föld nem siralom völgye.”
Petőfi Sándor

Azzal érdemeltük ezt ki, hogy hazánk e része a világ első zárt borvidéke, a vitis tokaiensis, a miocén-kori ősszőlő lelőhelye, a vadon élő vitis sylvestris ősszőlő termelőhelye. Ezt persze nemcsak a szakemberek tudják, hanem az egyszerű borfogyasztó is, de az talán kevésbé ismert, hogy a világ valamennyi bortermelője éppen egy magyar orvosnak tartozik hálával azért, mert hazánk szülötte, Horváth Géza rájött a filoxéra nevű rovar ellenszerére, amely teljes kipusztulással fenyegette a világ összes szőlőfajtáját. Miután már mindent kipróbáltak, „a legerősebb méregtől, a szentelt vízig, a dinamittól a huszárzsírig”, de nem tudták elpusztítani ezt a károkozót, akkor az egyszerű körorvos, akinek a rovartan csak a hobbija volt, 10 éves kitartó kutatás után rájött arra, hogyha a hazai vesszőtőkét ráoltják az ellenállóbb amerikai vadszőlő alanyokra, akkor ezzel a módszerrel meg lehet akadályozni a filaxéra további terjedését. Horváth Géza olyan híres lett, hogy szinte a világ minden kitüntetését megkapta, többek között a francia becsületrendet is.

A filoxéra a magyar orvosnak köszönhetően nem terjedt tovább, addigi pusztításának következményeként viszont számos szőlőfajta kihalt. A rovar megjelenése előtt, a világ valamennyi létező (500-ra becsülték akkor) fajtából mintegy 130–150 félét tartottak számon Tokajban. Így aztán érthető volt a cári udvar kiemelt figyelme. 1733-ban az oroszok az udvar zavartalan ellátása érdekében a cárnő, Anna Ivanovna utasítására bizottságot (Orosz Borvásárló Bizottság) hoztak létre, melynek élére kormánybiztosként egy tábornokot (Fjodor Sztyepanovics Visnyevszkij) neveztek ki, aki külön hivatalnoki kart szervezett azért, hogy a cár minden nap tokaji bort ihasson.

Miért kellett ehhez egy egész hivatalnoki kar? Aki ismeri az akkori történelmi viszonyokat, az tudja, hogy nemcsak az uralkodók szerették a magyar bort, hanem a haramiák is. Ha az orosz katonaság nem kísérte volna útján a tokajit, akkor az sohasem ért volna el a cárhoz.

A tokaji bort övező történetek persze még ennél is régebbiek, nem véletlenül szerepel Himnuszunkban az a sor, hogy „Tokaj szőlővesszein / Nektárt csepegtettél”, utalva ezzel arra is, hogy a szőlő – mint az Úr adománya – abból a korból ered, amikor a magyarok útját Isten egyengette. Bár Kölcsey szerint ezt a kegyet hamar elvesztettük, Paracelsus mester még később (1523-ban) is azt írta, hogy a magyar tokaji bor varázsszer és gyógyszer is egyben. És tényleg így van, hiszen az aszúnak orvosi neve is létezik: Vinum Tokajense Passum. Persze nemcsak a tokaji bornál van ez így, hanem általában a jó bornál is, hiszen már az Újszövetség Krisztus Példabeszédeiben kitér arra, hogyan kell a bort a gyógyításban használni. „És hozzájárulván, bekötözé annak sebeit, olajat és bort töltvén azokba.” (Lukács 10, 34.)

Pál apostol pedig, Timótheushoz írt 1. levelében, a borivásra buzdít: „Ne légy tovább vízivó, hanem élj egy kevés borral, gyomrodra és gyakori gyengélkedésedre való tekintettel.” (5. 23.)

A modern kori vegyészeket is foglalkoztatta a tokaji aszú összetétele, és kimutatták, hogy penicillint tartalmaz. Ez a magyarázata annak, hogy számos betegségre még ma is gyógyír.

A hazai szőlő és a belőle készült bor védelme érdekében több tucat borrend alakult. A régieket talán az különböztette meg a mostaniaktól, hogy eredetileg a gazdák tömörülését jelentette, napjainkban viszont nemcsak termelők lehetnek a tagjai, hanem azok is, akik a kulturált borfogyasztás nagyköveteiként az általuk képviselt vidék borait megismertetik.

A világ valamennyi borrendje évente öszszeül, és mindig más országban, látványos kongresszust szerveznek. Az idei év azért is különleges hazánk életében, mert május végén éppen Magyarországon rendezték ezt a nemzetközi összejövetelt. Az ÜgyvédVilág következő számában erről tudósítunk.

Dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.