Közhiteles adatok az ügyvédi munka szolgálatában

Az elmúlt években az egyik komoly újdonság a sok adatot tartalmazó, jól szervezett adatbázisok széles körű használata, elterjedése. A korábbiaknál sokkal könnyebben juthatunk információhoz cégekről a cégnyilvántartásokból, a domainnevek jegyzékéből könnyedén megtudhatjuk, hogy egy-egy weboldal mögött ki áll. Az emberek számos információt közölnek magukról a közösségi portálokon, ami lehetővé teszi, hogy a korábbinál szorosabbra fűzzük az üzleti kapcsolatainkat.

Vásárlóként is sokkal jobb adatok állnak rendelkezésünkre, előre összehasonlíthatjuk a kinézett termékeket versenytársaikkal, a használt nagy értékű fogyasztási cikkek – műszaki cikkek, autók – adásvételére alapuló szolgáltatások kiváló információforrások. Az árösszehasonlító oldalakból megtudhatjuk, hogy mely cégektől vehetünk meg egy-egy terméket legolcsóbban, a rendelkezésre álló ingyenes fordítóprogramokkal és szótárakkal pedig érthető nyersfordítást készíthetünk a világ sok nyelvén.

Az állami, közhiteles adatbázisok jelentősége kiemelkedik a fentiek közül. Egy gépjármű-nyilvántartás, lakcímnyilvántartás, személynyilvántartás, TAKARNET még komolyabb, pontosabb információforrás.

Az ezekhez való hozzáférés – nem függetlenül a személyes adatok védelmétől – korlátozott. Tipikusan közfeladatot ellátó szervek férhetnek csak hozzájuk. Azonban ma már az ügyvédeknek lehetőségük van arra, hogy kétség esetén az előttük megjelenő személyeket, illetve a nekik bemutatott okmány adatait – ez utóbbit akár a bemutató hozzájárulása nélkül is – a KEKKH által működtetett rendszerből azonnal ellenőrizze, mindezt elektronikus formában, a kormányzati portálon keresztül. Az ügyfélkapus bejelentkezésen túl előírás olyan minősített elektronikus aláírás megléte, amely tartalmazza az ügyvédi kamarai tagságot is.

A JÜB rendszer működésével összefüggésben a működtető szervek ügyfélszolgálati tevékenységet is ellátnak. Az elektronikus adatszolgáltatással kapcsolatban a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala E-közszolgáltatások Ügyfélközpontja látja el ezt a tevékenységet, amely elérhető hivatali időben telefonon 06 (1) 273-4800 számon vagy e-mailen az ugyfelkozpont@mail.ahiv.hu címen, valamint a www.ugyfelkozpont.hu internetes oldalon.

Az ügyfélkapu szolgáltatással kapcsolatban a Kormányzati Ügyféltájékoztató Központ, amely segítséget nyújt a nap 24 órájában telefonon, a 189-es kék számon (helyi tarifával hívható, külföldről hívható telefonszám: +36 1 371 9300); e-mailen, a189@ugyfelvonal.hu címen, interneten, a segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu vagy a www.ugyfelvonal.hu honlapon.

Az ügyvéd széles körben élhet az ellenőrzés eszközével, de bizonyos esetekben az kötelező a kamarai szabályzat alapján. Amennyiben a személyazonosítás során valamilyen szokatlan körülményt észlel, vagy a korábban kapott ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, nem kerülhető el az ellenőrzés lefolytatása. Az ellenőrizhető adatok egy részének esetében az ügyfél az ellenőrzés megtagadásával sem kerülheti ki az ellenőrzést – az okmányazonosító alapján nyilvántartott tények és a bizonyos, egyes törvények alapján nyilvántartott adatok összevetése minden esetben lehetséges, amikor az ügyvéd szükségesnek ítéli, illetve kötelező.

Az ellenőrzés módjával kapcsolatos keretszabályokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/B §-a, a részletes szabályokat – elsősorban az elvégzett ellenőrzések nyilvántartására vonatkozóan – a jogügyletek biztonságának erősítése érdekében az ügyvéd által végzendő személyazonosság- és igazolvány-ellenőrzéssel kapcsolatos eljárás részletes szabályairól és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyek nyilvántartásáról szóló 54/2007. (XII. 21.) IRM rendelet állapítja meg. A Magyar Ügyvédi Kamara egy szabályzatba foglalva kiadta és részletezte a fenti szabályokat a 2/2007. (XI.19.) MÜK szabályzatszám alatt. Így egy azonnal használható, részletes, pontos útmutató született a jogügyletek biztonságának erősítésére szolgáló rendszer használatának feltételeiről.

Természetesen az ellenőrzött adatok felhasználása korlátozott. Ezek csak annak a tevékenységnek a keretében, annak az okmánynak a készítése érdekében használhatóak fel, amely miatt sor került az ellenőrzés elvégzésére. Kizárólag négy szervtípus juthat hozzá ezekhez az adatokhoz: a bíróság, az ügyész, a büntetőügyben eljáró hatóság, valamint a kamara fegyelmi eljárás keretében.

Amennyiben az ellenőrzés azt tárja fel, hogy az azonosításra felhasznált igazolványt jogosulatlanul használják fel, ezt az információt közölnie kell a nyomozó hatósággal.

Amennyiben nem személyre, hanem ingatlanra szükséges ellenőrzést végezni, úgy a TAKARNET rendszerből lehetséges lekérni a tulajdoni lap másolatát, céginformációkkal kapcsolatos ellenőrzések pedig a céginformációs szolgálat által üzemeltetett rendszerből nyerhetőek.

Azonban egyes adatellenőrzésekkel (legfőképpen a JÜB ellenőrzésekkel) nem kevés adminisztrációs teher is rakódik az ügyvédekre. Különös, felhasználóellenes (és számítógépbarát) sorszámozás, szigorú megőrzési, majd megsemmisítési kötelezettség. Ezek egy része egy a feladatok elvégzésére alkalmas rendszerrel persze egyszerűbbek, mint manuálisan.

A JÜB lekérdezéseknek a számozása szigorúan meghatározott az IRM rendelet által (amelyet a kamarai szabályzat is megismétel). Minden ellenőrzés egyedi számot kap, amely egy ügyön belüli sorszámból (amely azt jelzi, hogy az adott ügyben hányadik JÜB ellenőrzésről van szó) és egy ügyszámból áll. Az ügy száma: az Ü jel, az ügyvéd területi kamarájának a jelen szabályzat 3. sz. mellékletében megállapított sorszáma, az ügyvéd lajstromszáma, az ügy érkezés szerinti sorszáma, törve az érkezés évszámával, az egyes elemek között alsóvonás jellel elválasztva.

Az ellenőrző adatkérésre adott választ meg kell őrizni, fő szabály szerint 5 évig, amely elteltével meg kell semmisíteni. Ennek őrzése elektronikusan kötelező, de papír alapon is őrizhető – kizárólag az ügy irataitól elkülönítetten, az ügy iratai között csak az ellenőrzés tényének rögzítése lehetséges – és egyben kötelező. Amennyiben másolat is készül az ellenőrzés eredményéről (amely egyébként elektronikus formában őrzött dokumentum esetén kötelező, mégpedig egy számítógépen kívüli adathordozóra), a megsemmisítési szabály természetesen arra is kiterjed.

A megvalósított lekérdezéseket nyilván is kell tartani, amelynek részletes szabályai a MÜK szabályzat 20. pontjában találhatóak. Ezt vagy egy sorszámozott lapokat tartalmazó, lefűzött, az oldalak kicserélését megakadályozó (a gyakorlatban ezt többnyire madzaggal átfűzve, a két végét egy körcímkével leragasztva és a címkét a szélénél lepecsételve szokták megoldani, úgyhogy a pecsét egy része van csak a címkén) papíralapú nyilvántartásban kell végezni, vagy pedig az utólagos módosítás lehetőségét kizáró elektronikus nyilvántartásban. Ennek a nyilvántartásnak a védelme, gondos kezelése szintén az ügyvéd feladatai közé tartozik.

Érzékelhető, hogy az állam által vezetett, közhiteles nyilvántartásokhoz való hozzáférés bonyolultabb, sok esetben költségesebb, mint a bevezetőben említett publikus információforrások használata, ráadásul a hozzáférők köre, a hozzáférések terjedelme korlátozott. Ugyanakkor az ezekből nyerhető információ megbízható, jogi értelemben érvényes, így biztos támaszt jelent a munkáját felelősen végző szakember számára. Az egyes rendszereknek voltak-vannak persze gyermekbetegségei, amelyeket azonban az itt említett ellenőrzések kapcsán többé-kevésbé mára kinőttek. Mindenesetre a trend egyértelmű: a rendelkezésre álló adatok jó használatával nemcsak a vásárlás és üzlet tehető hatékonyabbá, de az ügyvédek megtévesztésével operáló csalók helyzete is jelentősen nehezebbé vált.

(X)