Időskori szerelmem: a tárogató


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ősi nemzeti hangszerünk a tárogató. Hangját hallgatva megnyílik előttünk a világ. Ázsiából török és arab közvetítéssel jutott Európába, töröksíp néven. A Rákóczi-féle szabadságharc idején a kuruc világ jelképévé vált, s ettől az időtől kezdik tárogató néven emlegetni.

Dr. Szabó János
1937-ben Tápiószentmártonban született, a szegedi JATE Állam- és Jogtudományi Karán végzett 1960-ban. Előbb más területeken dolgozott, majd 1965 óta ügyvéd Győrben.
1989-ben belépett a Független Kisgazdapártba. 1990-ben országgyűlési képviselő lett, később frakcióvezető, 1993–1994 között pedig földművelésügyi miniszter. A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagja, jelenleg ügyvédként tevékenykedik. Ismert zenei előadója rendezvényeknek, mint az ősi magyar hangszer, a tárogató avatott megszólaltatója.

Mióta szerelmese a tárogatónak?

Közel 16 éve. A középiskolába nem vettek fel az énekkarba azzal az indokkal, hogy nincs jó hangom. Persze ebbe én nem nyugodtam bele és felnőttként megtanultam furulyázni.
Mindig mondogatta a tanárom, hogy szép a furulya hangja, de az igazi, az a tárogató.
A szocializmusban tárogatót csak kéz alatt lehetett venni, 1989-ben egy újsághirdetésben ráakadtam, hogy egy faluban van eladó. Azonnal elmentem azzal az elhatározással, hogy akár mennyiért adják is, megveszem.
Sikerült 8000 Ft-ért megvásárolnom, de közbejött a politika, beléptem a Független Kisgazdapártba, képviselő, majd miniszter lettem és a tárogatózással nem tudtam foglalkozni.
Amikor 1994-ben kiléptem a politikai életből, szereztem egy tanárt, mert nagy volt az akaratom, hogy megtanuljak a tárogatón játszani.
Egy évig tanított egy tanár, majd később szereztem egy újabb tanárt, aki a Zeneakadémián oktatott, meg szólóklarinétosként játszott a rádióban és úgymond balkézről tárogatózott.
(A Zeneművészeti Egyetemen nincs külön tárogató szak, hanem csak a klarinétosok „ruccannak ki” a tárogató területére.)
Három éven keresztül ehhez a tanárhoz jártam minden héten és a tanulmányok befejeztével már egyedül gyakoroltam, fejlesztettem magam, mert a zene zsarnok, minden nap kell gyakorolni.
Mindig figyelmeztet a tárogató szakvezetőnk, hogy „kerüljük a vendéghangokat”. (Persze a fals hangokra érti ezt.)
Végül is botladozva elindult a tárogató „karrierem”.

A tárogató műfaját az öregkori szerelemhez hasonlítja. Milyen ez az érzés?

Ugyanolyan, mint a fiatalkori szerelem, mert ugyanazt csinálja az ember, csak nem mindig az a végeredmény.

Mit kell tudni erről a hangszerről? Régen tiltott hangszernek számított, ma már reneszánszát éli a hangszer.

Ez egy ősi magyar hangszer. Vélhetően már a honfoglaló magyarok hozták magukkal.
A hangszer eredendően az iráni fennsíkon élő türk eredetű népek hangszere volt, akik a legutóbbi kutatások szerint rokonságban vannak a magyarokkal és onnan indult el a tárogató több, mit ezer évvel ezelőtt nyugat felé hódító útjára. Bizonyíték erre az, hogy az Árpád-házi uralkodók idején a helységekben, az oklevelekben, családnevekben megjelenik a síp szó.
Miután a törökökön is keresztüljött, a tárogatót török sípnak, majd tárogató sípnak és végül a kuruc korban, a Rákóczi szabadságharc idején már tárogatónak nevezték.
A tárogatózás nyitást-nyitogatást jelent szívtől szívig vagy lélektől lélekig.
A szabadságharc jelképévé vált a hangszer, minden kurucezrednek külön tárogatósa volt, Rákóczi Ferencnek saját udvari tárogatósa volt, aki a nagyságos fejedelmet szórakoztatta a játékával, de amikor az osztrákok megkötötték a szatmári békét, akkor majdnem minden fellelhető tárogatót összeszedtek és nyilvánosan elégettek.
Szerencsére sikerült megőrizni 6 darab korabeli tárogatót. Ezeket most a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi.
A millenium előtt idejött Budapestre Schunda Vencel József prágai hangszergyáros és a kor hangszerépítő elveinek megfelelően a XIX. század végén újragondolta a hangszert, nagyobbá tette, billentyűzettel látta el, kissé alacsonyabb hangfekvéssel, lágyabb, bársonyosabb hanggal szólaltatta meg.
Amikor a millenium lázában a magyarság meghallotta ennek a hangját, akkor azt mondták, hogy: „Ez a tárogató!”
Azóta nagyon sok emberben kelt áhítatot, belső remegést, könnyeket fakaszt, méghozzá azért, mert az összes hangszer közül a leginkább képes hősi múltunk zenei érzésvilágát felidézni, és ezt a sajátos benyomást kiváltó jellegét görög szóval a tárogató ethoszának hívjuk.
Szerintem ez egy magyar ethosz, egy magyar csoda.
Rákosi elvtárs azt mondta, hogy: „a tárogató egy irredenta hangszer!”. (Politikusban már hallottunk irredentát, de hangszerben még nem.)
A Rákosi-korszakban gyakorlatilag tiltott volt ez a hangszer a nemkívánatosnak tekintett nacionalista képzetek miatt.
A 80’-as években egyre többen elővették a tárogatójukat és ma újra él a hangszer.

Nagyon sok hazai és külföldi fellépésen van túl. 10 éve folyamatosan minden augusztus 20-án rendszeresen tárogatózik a Szent István Bazilika előtt több ezer ember előtt. Fellépés előtt van lámpaláza?

Egy olyan fellépésen, ahol több mint 10 000 ember előtt kell játszani, mindig van egy kis lámpalázam. Ha álmomból fölkeltenek, akkor is tökéletesen tudom a dalokat, de az izgalom elvesz az ember tudományából.
Minden évben karácsonykor az éjféli mise előtt a budapesti Szent István Bazilika előtti téren egy fél óráig „hívogató” karácsonyi dalokat játszom.
Nem is tudom, hogy mi lehet az oka, de éjszaka a hidegben valamilyen meghatóan szép a hangja a tárogatónak. Még engem is lenyűgöz és meghat, pedig minden nap fújom a hangszert.
Győrben egy picit hangulati tényező a tárogató műfaj.
Csodaszép dallamok vannak a 300 évvel ezelőtti kurucköltészetben és a 100 évvel ezelőtti kurucromantika idejéből, amiknek méltó párja a hozzájuk tartozó dalszöveg. Ezért, hogy a hallgató esztétikai élménye tökéletesebb legyen, a tárogatójáték után egy énekkar elénekeli a fölvezetett dallamot. Erre a célra alakítottam 2004-ben a 16 tagú Talpasok Kara férfikart.
Kézről kézre adnak bennünket, a legutóbb voltunk Badacsonylábdihegyin, tavaly felléptünk Badacsonytördemicen egy szürkemarha-pörkölt főzőversenyen, meghallva muzsikánkat a szomszéd falubeliek is meghívtak fellépni.
A napokban megyünk Szlovákiába Szimőre, majd Bábolnára a várossá válás évfordulója ünneplésére. Többnyire fesztiválokon, falunapokon szoktunk fellépni, Győrben a barokk fesztivál keretében minden évben jelen vagyunk.

Honnan a névadás?

Esze Tamás kuruc brigadéros harcosai, akiknek nem tellett lábbelire, azokat talpasoknak hívták és miután mi is azokat a dalokat énekeljük, amiket ők is, hát ezt a nevet adtuk a karnak.
A kuruc kor 1671–1711 tart, a barokk kornak éppen a közepébe esik és azok a dalok, amelyek a kurucköltészet dalai, azok magyar barokk dalok is, mert abból a korból származnak.

Nem jellemző az ügyvédekre, hogy tárogatóznának. Tudomása szerint hányan tárogatóznak ma Magyarországon?

Bizonyosan országszerte legalább 100-an tárogatóznak, de minden évben megrendezik Szerencsen a Rákóczi-várban Nagy Csaba szervezésében, aki a Rákóczi Tárogató Egyesület elnöke az Országos Tárogatós Találkozót és 5 évenként a Tárogatós Világtalálkozót.
Tavaly a világtalálkozó a Vay Ádám kuruc generális felújított kastélymúzeumában került megrendezésre. Sajnos én nem lehettem jelen, mert épp Hollandiában voltam vendégszerepelni.
Ilyen jellegű rendezvényeken kb. 50 tárogatós van jelen. Minden évben megtisztel jelenlétével Kiss Gy. László, Liszt Ferenc-díjas művész, a Budapesti Fesztiválzenekar szólóklarinétosa is.

Kedvenc nótái?

Kb. kétszáz dalt tudok kívülről, mert szoktam mondani, hogy egy tárogatós kottából és ülve soha nem játszik. Kiáll kotta nélkül és majd megítéli a hallgató közönség, hogy jól játszott-e.
Kedvenceim a régi kuruc dalok vagy Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország; Szegény magyar nép; Csak egy kislány van a világon. (Szentirmay Elemér 1875-ben szerezte ezt a dalt. Szerintem 135 év után is aktuális a mondanivalója.)
Sokszor az az érzésem, hogy 500 dalt kellene tudni, mert amikor valaki nótát rendel, akkor nem mindig tudom tárogatón eljátszani.
Számomra nagyon sok örömet szerez a tárogató, de az az igazi, ha másoknak szerez örömet.
Ez arra sarkalja az embert, ha másokon meglátja az elismerést vagy a tetszést, hogy még tovább foglalkozzon a zenével.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.