Innováció mint a válságból kivezető út


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pénzügyi vagy több, társadalmi-erkölcsi válságot jelent a tavaly ősszel kezdődött krízis? Mi jelentheti a válságból kivezető utat, mekkora szerepe lehet ebben az innovációnak, amely szemléletváltást is megkövetel és magában foglal – ezt a kérdést járták körül a III. Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozó keretében október elején tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői.

A gazdasági válság nagymértékben érinti Mórt, ahol az utóbbi években jelentős autóipari koncentráció jött létre, míg a krízis kitörése előtt 2,7 százalékos volt a munkanélküliség, most 9 százalék, valamint érezhető az önkormányzati adóbevételek csökkenése is – mondta a kerekasztal-beszélgetés házigazdája és fővédnöke, Mór polgármestere, Fenyves Péter megnyitó beszédében. Elhangzott, hogy a város pénzügyi tartalékainak köszönhetően könnyebben át tudják vészelni a válságot, amely Mórt erősebb helyzetben találta, mint az országot.

Gazdasági jogászként és ügyvédként felmerül bennem a kérdés, gazdasági vagy pénzügyi válságot élünk-e, vagyis a hirtelen eltűnt tőke, avagy a gazdaság alapvető strukturális gondjai idézték-e elő a krízist, valamint a jogászok ebben a helyzetben mit tehetnek az ügyfeleikért és a kollégáikért – tette fel a kérdést az esemény szervezője, dr. Bednár András ügyvéd, a Magyar–Német Jogász Egyesület elnökségi tagja. Az innováció példájaként említette az ELMA elektromos autót, amely magyar mérnökök, szakemberek közreműködésével megvalósult fejlesztés; az autóból eddig mindössze 160 példány készült és bár a politika többször támogatását ígérte a projekthez, az egyelőre megtorpant, a magyar állam eddig egyetlen fillérrel sem támogatta a fejlesztést. Mindezt annak ellenére, hogy szakmai számítások szerint 2020-ra Németországban kétmillió, Ausztriában egymillió elektromos meghajtású autó fog közlekedni és így évente kétmillió tonnával kevesebb széndioxid fogja szennyezni Ausztriát. Dr. Bednár András szerint az innováció alapvetően azt jelenti, hogy újfajta megközelítésekre, gondolkodásmódra, szemléletváltásra van szükség a jogászok és ügyvédek körében is.

Gerd Zeiler, a Német Nagykövetség konzulja úgy vélekedett, hogy a mostani válság mindenkit érint, Ázsiától Ausztráliáig, és felvet egy morális tényezőt is, nevezetesen azt, hogy erkölcsi szempontból jó úton halad-e a társadalom. Felvetette a kérdést, hogy fenntartható-e az állandó gazdasági növekedés, valamint hozzátette, hogy a globalizáció miatt a világválság hatásai alól senki sem vonhatja ki magát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a válság egyben nagy lehetőségeket is rejt magában, és szükségképpen elősegíti az innovációt.

Dr. Holló Ágnes és dr. Rabóczki Bence, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Koordinációs és Belső Fejlesztési Főosztály képviselői előadásukban felvázolták és összesítették azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek kiutat mutathatnak a válságból. Mint elhangzott, a gazdasági válság leküzdését célozzák többek között a vállalkozás alapításának könnyítését célzó szabályok, a bürokratikus eljárások egyszerűsítése, az állam szolgáltató szerepének erősítése. A konkrétumokról szólva elmondták, hogy októbertől hatályba lépett a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosítása, amely egyebek között bevezeti, hogy a közigazgatás hallgatása automatikus beleegyezést jelent, az ügyfeleket nem lehet kötelezni arra, hogy bármilyen állami nyilvántartásban szereplő adatot velük szereztessenek be, és változik a határidők számítása is. Bővül az elektronikus úton intézhető ügyek köre (így például a kisvállalkozások alapítása), egyszerűbbé válik a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézés, valamint a vállalkozások egymás közötti peres eljárásai.

Az IRM képviselő szerint a kormányzat a gazdasági krízis mellett a társadalmi válságot is igyekszik kezelni, helyreállítva a polgárok állam iránti bizalmát. Ezek között említették a Btk. szigorítását (az áldozatok nagyobb védelmét, az erőszakos elkövetők súlyosabb büntetését), azt, hogy a 20 ezer forintnál kisebb értékű lopások ügyében a rendőrségnek, és nem az önkormányzat jegyzőjének kell eljárnia, valamint a közbiztonság javítására tett lépéseket (az állandó rendőri jelenlét növelését, a térfigyelő kamerarendszer bővítésének támogatását, illetve a rendőri képzés megújítását). A kormányzat szigorítaná a korrupció elleni fellépést is, etikai kódexet vezetve be a közszolgálatban, új hatóságot létrehozva a közérdek védelmére.

Dr. Boytha György, az MTA Füst Milán Fordítói Alapítvány tagja, címzetes egyetemi tanár, a szerzői jog nemzetközileg ismert és elismert tudósa arra hívta fel a figyelmet, hogy az innováció alapvetően szellemi tevékenység, és a know how fontosságát hangsúlyozta, amely fontosabb gazdasági érték lehet, mint maga a találmány. Kifogásolta az új Ptk. know how-ra vonatkozó szabályozását, amely az üzleti titok körébe sorolja, de nem minősíti forgalomképesnek.

Dr. Heinrich Badura professzor, az osztrák Tudományos, Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője annak a véleményének adott hangot, hogy túlzás a válságból vezető egyedüli kiutat csupán az információs társadalom erősítésében, az e-kormányzás bővítésében látni. Nyomatékosan utalt az etikai kérdések fontosságára is. A magyar kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban kételyét fejezte ki, hogy a krízis legyőzéséhez eredményes lehet úgymond a „rendőrállami” jelleg erősítése, és annak jogalapját kérdésesnek tartotta.

Dr. Péntek Marcell, a Tatabányai Rugógyártó Kft. ügyvezető igazgatója a válság hétköznapi, gyakorlati hatásait elemezte, megemlítve, hogy az átszervezést, a change managementet a válság okozta nyomás miatt szükséges alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlat oldaláról a hétköznapi morál devalválódása jelent valódi gondot, ha a hazai közgondolkodás ebből a szempontból rendben volna, úgy jogi szabályozásra nem is volna szükség.

Dr. Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke hozzászólásában üdvözölte a vállalkozásalapítás könnyítését, ugyanakkor felhívta a figyelmet a vállalkozás megszüntetése körüli problémákra. Úgy vélte, jelenleg túl könnyű nyom nélkül eltüntetni egy akár nagy összegű tartozást felhalmozott vállalkozást is.

Martin Wodraschke, Magyarországon dolgozó német ügyvéd szerint a gazdasági válság precízebb és keményebb jogi munkát kíván meg még akár egy piaci vezető nemzetközi ügyvédi irodától is.

Dr. Bednár Veronika ügyvédjelölt hozzászólásában a gyógyszeriparra jellemző szigorú jogszabályi háttérről beszélt, mely az ágazatra oly jellemző szakadatlan fejlesztéseket kell hogy védje.

Dr. Koch György ügyvéd úgy vélte, a gazdasági válság hatásait immáron az átlagemberek is a bőrükön érzik, a jövedelmeik ugyanis csökkennek, míg a megélhetési költségek emelkednek. Mint mondta, tervek és jogszabálytervezetek mindig is készültek, más kérdés, hogy azokból a gyakorlatban mit sikerül megvalósítani, ráadásul problémát jelent, hogy túl gyakran változik a hazai jogszabályi környezet. Sérelmezte, hogy a magyar közigazgatás túlzottan bürokratikus, és rengeteg a felesleges formalitás. A válság ügyvédekre gyakorolt hatásait elemezve azt mondta, az csak tovább fokozta az amúgy is éles konkurenciaharcot, az ügyvédi szolgáltatás árait évek óta nem lehet emelni, ráadásul a kezdő ügyvédek igyekeznek a piaci árak alatt kínálni szolgáltatásaikat, hogy ügyfeleket szerezhessenek. Az ügyvéd szerint a kiutat egyrészt a takarékoskodás, másrészt az ügyvédek további szakosodása, szakismeretek és idegen nyelvek elsajátítása, az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások bővítése jelentheti.

Gerd Zeiler konzul összegezve a III. Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozón elhangzottakat, az ilyen szakmai kerekasztal beszélgetések fontosságát hangsúlyozta, hiszen a különböző területen dolgozó, de egy nyelvet beszélő nemzetközi jogásztalálkozón egy ilyen száraz témát is, lám, milyen színesen és izgalmasan lehet megvitatni.

Dr. Schmidt Gábor

 

II. Móri Német Nyelvű Jogásztalálkozó


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.