Istenek tanácsa – színházajánló


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hátborzongató kamaradarab visz el minket egy New York-i kórház tárgyalójába, ahol orvosok életről és halálról döntenek.


Testben és lélekben egy transzplantációs döntőbizottság ülésén találjuk magunkat, ahol a szemünk előtt kell eldőlnie: a kórházban fekvő várólistás betegek közül ki kapja meg a kórházba épp úton lévő szívet. Nyomasztó légkörben etikai, erkölcsi, jogi dilemmák között őrlődnek hőseink, akiknek szinte perceken belül kell határozniuk.

A látszólag kegyetlen, szinte elviselhetetlen, ideges főorvos (Őze Áron játssza) szinte már menne is a műtőbe, hogy elvégezze feladatát; a rákbetegen is visszatért idősödő főorvos (Dunai Tamás) saját ítélete és motivációja alapján terelné a vitát kiszemeltjéhez; a rutinos főnővér (Söptei Andrea) érzelmi szállal is kötődik a visszajött doktorhoz; az ügyvédből alig néhány éve papnak állt atya (Márton András) moralizálása mintha egy irányba húzná el az indulatoktól sem mentes döntéselőkészületet; a pszichiátria mániás depressziós vezetője (Borbás Gabi) talán élete összes baját is beviszi a tárgyalásra; a doktorkollégáját helyettesítő fiatal orvosnő (Bánfalvi Eszter) naivan kapkodja a fejét az érvek és ellenérvek hallatán. Élet és halál urai most ők hatan. Nem istenek, az élet mégis különleges szereppel ruházza fel őket.

Mark St. Germain amerikai szerzőt a Rózsavölgyi mindig értő és hálás közönsége már ismerheti Az utolsó óra című darabja révén, Jordán Tamás és Alföldi Róbert már eljátszotta itt Sigmund Freud és egy fiatal professzor feszültségteremtő találkozását a háború sújtotta Londonban. A feszültségteremtés nagymesterének is tekinthetjük a szerzőt, hiszen ezúttal is szinte megáll a levegő a Szalon intim színpadán. Azon a kis játszótéren, melyet három oldalról körülölelnek a nézők, akik testközelből, szinte maguk is úgy érezhetik, ott vannak a tárgyalóban, hiszen csupán csak néhány méternyire előttük zajlanak az események.

Ráadásul Valló Péter remek ötlete révén a negyedik oldalon, az intim térhez képest hatalmasnak tűnő vásznon alkalmanként azt az élőképet látjuk, amelyet a színpad szélén kamerával a kezében álló „videodokumentátor” készít, aki a darab szerint mint jegyzőkönyvvezető rögzíti a tárgyalás menetét. Így kitágul a szűk tér, a színészek legkisebb arcrezdüléseit is nyomon követhetjük, mintha a színészek egyben egy film főszerepelői is lennének.

Különböző álláspontok, érvek és ellenérvek csapnak össze, látszólag mindenkinek igaza lehet, s a helyzetet csak súlyosbítja, hogy a régóta új szívre váró betegek között megjelenik egy új is, egy médiaguru síbalesetet szenvedett fia. A milliárdos kész 50 millió dollárral segíteni a kórházat is támogató alapítvány munkáját… Orvosi érvek csapnak össze erkölcsi kérdésekkel, és az emberi gyarlóság is befolyásolhatja a határozatot. Vajon lehet-e objektív döntést hozni? S vajon nem menthet-e meg újabb életeket a dollármilliókból felépíthető új korházi épületszárny?

A legkimunkáltabb jellem talán az operáló orvosé, aki egyszerre őszinte, nyers, kompromisszumképtelen szakbarbár, akit nem érdekel, miként tud másodpercek alatt magára haragítani bárkit is. Elfojtja érzelmeit, s félrecsúszott magánéletéből szinte menekül munkájába, melyben könnyedén képes kegyetlen lenni – a bizottság bárhogy is dönt, a „vesztes” betegekkel szemben mindenképpen kegyetlen –, ugyanakkor mindenki tiszteli, mert profi, elismert sebész.

Kiváló, tanulságos darab született, mely január végétől látható a Rózsavölgyi Szalonban. A művészet és az élet ezúttal sem jár távol egymástól, hiszen éppen a bemutató napján hallhattuk a híradást: 2015-ben a Semmelweis Egyetem (SE) Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján végezték a legtöbb nem élődonoros veseátültetést az európai centrumok közül, s májtranszplantációs műtéteik számával a harmadikak lettek. Tavaly összesen 263 szervátültetést végeztek a budapesti klinikán. És mindegyik műtét mögött komoly orvosi döntés állt… 

(Fotók: Éder Vera)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

NMHH: egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva

TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.

2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.