Jackie: a first lady tragédiája

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki kedveli az amerikai történelmet, akit érdekel a Kennedy-gyilkosság háttere, és aki egy kiváló színészi alakítást akar látni, annak érdemes megnéznie Pablo Larrain játékfilmjét.

Valóban játékfilm a Jackie, alkotói alig használnak fel képeket eredeti filmrészletekből. Pedig tehetnék, hiszen amatőrfilm rögzíti az 1963. november 22-ei tragikus eseményeket, amikor Dallasban, az Elm Streeten lelövik a nyitott elnöki autóban utazó John Fitzgerald Kennedyt, az Egyesült Államok 35. elnökét. Vagy megvan annak az élő televíziós közvetítésnek a felvétele is, amely az elnöki temetést kíséri nyomon. De játékfilmes eszközökkel újraforgatták annak a sikeres CBS-tévéműsornak néhány részletét is, melyben Jacqueline Bouvier Kennedy, a történelem egyik legfiatalabb first ladyje 1962 februárjában körbevezeti a nézőket a Fehér Ház termein, és elbűvölően mesél arról, milyen érzelmek fűzik egyes szobákhoz, különösen, miután saját ízlésvilágának megfelelően teljesen felújíttatta őket.

Jelenetek a filmből. A tévés forgatás (Fotók: Mozinet Kft.)

Elbűvölő Natalie Portman is, aki úgy személyesíti meg a mindenki által csak Jackie-nek hívott elnökfeleséget, hogy szinte teljesen elhisszük neki: valóban ő az az életvidám, irigylésre méltó, okos asszony, aki a Fehér Ház tetterős, boldognak tűnő lakója. Majd ő az a világfájdalommal teli, megtört asszony, aki gyászában is határozottan képes döntéseket hozni arról, mi legyen férje temetésének forgatókönyve.

A temetés

Nem egy szabályos életrajzi portrét látunk, az alkotók nem akarnak nagyot markolni. A film elsősorban arra a néhány napra fókuszál, amely megelőzte, majd követte a tragédiát. Egy képzeletbeli újságíróval beszélgetve meséli el a mindig elegáns, csinos first lady, hogyan élte át élete talán legboldogabb, majd legfájdalmasabb rövid periódusát. Mi nézők, pedig beavatottak leszünk, hiszen a Jackie-nek vannak olyan gondolatai, melyeket nem a nyilvánosságnak szán – csak bizalmasan említi az újságírónak –, de a világnak szánt mondatai is tele vannak érdekességekkel. Visszaemlékezései révén elevenednek meg a novemberi napok történései: a szörnyű gyilkosság másodpercei, amikor lövések érik a kocsiban mellette ülő férjét, aki halálos sebeket kap. Látjuk az utód, Lyndon B. Johnson elnöki beiktatását a gyilkosság napján az Air Force One fedélzetén, melyen Jackie még a véres kosztümjét viseli. Felidézi a temetés napját is, melyet Abraham Lincoln, a szintén lelőtt amerikai elnök temetésének mintájára akart megrendezni.

A koporsó előtt

Azért is sajátos ez az életrajzi portré, mert a film nem követi nyomon a sármos, intelligens, az amerikaiakra nagy hatást gyakorló first lady életét. Nem tudjuk meg, milyen családból érkezett, hogyan ismerkedett meg az elnökkel, miként teltek el a temetést követő évei, s hogyan alakult további sorsa. Nincs szó benne újabb házasságáról, bulvárlapok később róla írt címlap-sztorijairól sem. Nem foglalkozik azzal sem, milyen bizottsági jelentések születtek a gyilkosság körülményeiről, és ki volt vagy lehetett az elnök valódi gyilkosa.

Jackie az újságíróval

A rendező elsősorban Jackie jellemére kíváncsi. Miként nőtt fel a nagy feladathoz, és vált belőle elnökfeleségként az ország egyik legfontosabb, legbefolyásosabb, legnépszerűbb embere. Hogyan tudott felemelkedni gyászán, és kézben tartani családja sorsát a gyilkosságot követő sokkoló órákban, napokban.

A gyász fátyla mögött

Pablo Larrain rendező elképzeléséhez kiváló társat talált Natalie Portmanben, akit elsőrangú játéka révén valóban Jackie Kennedynek látunk a vásznon. És nem azért, mert arca olyannyira hasonlítana hozzá, sőt… A kiváló fodrász, a smink, az öltözet azért segít abban, hogy Natalie arcába Jacqueline-ét képzeljük, a gondos korabeli díszletek pedig még inkább elhitetik velünk, hogy a hatvanas évek Amerikájában járunk.

Jackie díszletek közt

A filmbéli Kennedy-testvérek is csak kissé hasonlítanak az igaziakra, de ez sem számít. Robertet – akit 1967-ben szintén lelőttek – Peter Sarsgaard játssza, JFK-t Caspar Phillipson. (A pap szerepében a 2017 januárjában elhunyt John Hurtöt láthatjuk, akinek ez volt utolsó előtti játékfilmes szerepe.)

A first lady az elnök oldalán

Nem meglepő, hogy Natalie Portmant a főszereplők között a legjobb színésznő kategóriájában Oscar-díjra jelölték, sőt a legjobb jelmez és filmzene kategóriájában is jutott nomináció a produkciónak. Natalie-t januárban Golden Globe-díjra is jelölték, sőt elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat sok-sok amerikai kritikusi díjátadón Chicagótól Dallason át Denverig. A produkció már több mint harminc elismeréssel büszkélkedhet, és a gálák sora még folytatódik…

Natalie Portman kiváló színészi alakítást nyújt

Az alkotás 2017. február 9-étől látható a magyar mozikban, a Mozinet Kft. forgalmazásában.

---