Jelöltek és blogok

Tavaly kezdett blogot írni dr. Ármos Lóránd, hogy így oszthassa meg tapasztalatait más ügyvédjelöltekkel, valamint kezdő jelölti élményeit megörökíthesse. Mint mondja, az ügyvédjelöltekre a fásultság, reményvesztettség jellemző, akik olykor kevesebbet keresnek, mint egy gyorséttermi eladó, és az a dolguk, hogy beengedjék az irodába az ételfutárt. A jelölt szerint a siker titka, hogy a megfelelő nyelvtudás mellett elsősorban innovatívnak és sokoldalúnak kell lenni.

Dr. Ármos Lóránd
2002-ben végzett a Temesvári Nyugati Tudományegyetem Jogi Karán. Ugyanez évben egy hónapot tölt Brémában a DAAD ösztöndíjasaként. Jogi diplomája honosításáig nemzetközi cégeknél dolgozik Budapesten, Prágában, és Manchesterben. 2007–2008 között ügyvédjelölt budapesti ügyvédi irodákban. 2008. októbere óta Luxemburgban dolgozik gyakornokként, az Európai Bizottság Fordítási Főosztályán. Németül, angolul, románul és franciául beszél. Kedvenc helye a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház. Szeret utazni, 2008 nyarán végigjárta a magyarországi Gyöngyök Útja Zarándokutat. A jogi szakmával párhuzamosan költő, első kötete Rózsahús címmel 2005-ben jelent meg Kolozsváron, második kötete nyomdai előkészítés alatt áll.

Mikor és miért kezdett blogot írni?

Az „Egy ügyvédjelölt viszontagságai” című blogot (http://ugyvedjelolt.blogspot.com) 2008 márciusában kezdtem el írni, egyrészt azért, hogy a tapasztalataimat más ügyvédjelöltekkel is megoszthassam, másrészt azért, mert kezdő jelöltként sok olyan újszerű, érdekes élményben volt részem, amit úgy éreztem, meg kell örökítenem. Azóta rendszeresen fejlesztem a blogot, hogy minél több hasznos információt tartalmazzon az ügyvédjelöltek számára. A jogi szakvizsgáról szóló IM rendelet például meghatározza, hány havi ösztöndíjat lehet beleszámolni a szakvizsgáig letöltendő gyakorlati időbe. Az azonban sehol nincs meghatározva, milyen ösztöndíjakról van szó. Ehhez kapcsolódóan a blogon közzétettem néhány nemzetközi szervezet ösztöndíjajánlatát is.

Hogyan látja az ügyvédjelöltek helyzetét? Mit tart a legnagyobb nehézségnek?

Ügyvédjelölt barátaim, ismerőseim lelki állapotára fásultság, reményvesztettség, kilátástalanság jellemző. Munkahelyükön számos alkalommal nem részesülnek megfelelő szakmai támogatásban, sokan a jogi munka egyes részfeladatait ismétlik reggeltől estig, miközben kevesebbet keresnek, mint egy gyorséttermi eladó. Megnehezíti helyzetüket az a tény is, hogy ismeretség, családi összeköttetések híján kilátásuk sincs saját ügyfélkört kialakítani. A legtöbb ügyvédjelölt sajnos ugyanabban a helyzetben van, mint W. Somerset Maugham Az örök szolgaság című regényének hőse, Hayward, aki ügyvédjelölti pályafutásának végén eszmél rá arra, hogy nem elég az embernek kiakasztania a névtábláját az ajtóra ahhoz, hogy megbízásokat kapjon.

Már egy évtizede is közhelynek számított, hogy jogász túlképzés van Magyarországon, és több ügyvéd dolgozik Budapesten, mint egész Ausztriában. Mennyire durva ma a kenyérharc?

Ügyvéd barátaimnak, ismerőseimnek nagyon innovatívnak, sokoldalúnak kell lenni mind szakmailag, mind emberileg ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a jogszabályok állandó változásával, valamint a technika, az internet kínálta újabbnál újabb kihívásokkal és lehetőségekkel. Különösen ma, amikor köztudomású, hogy az amerikai elnökválasztás eredményének alakulásában az internet játszotta az egyik legfontosabb szerepet.

Hogyan érdemes ügyvédjelöltként elindítani a karrierépítést? Mire érdemes figyelni, mit tanácsolna annak, aki most végez a jogon?

Eddigi pályafutásom során mindenhol nagy hasznát vettem nyelvtudásomnak, és annak, hogy az ügyvédjelölti pályafutásom előtt jelentős munkatapasztalatra tettem szert, Magyarországon, külföldön, végrehajtói és vezetői pozícióban egyaránt. Sok ügyvédjelölt estében megfigyelhető az, hogy az egyetem padjaiból kikerülve nem csak a szakmai gyakorlatuk hiányzik, hanem kialakult munkakultúrával sem rendelkeznek. A jelenlegi jogi egyetemi hallgatóknak azt tanácsolom tehát, sajátítsanak el legalább egy idegen nyelvet, és, ha módjukban áll, vegyenek részt minél több szakmai gyakorlaton: a későbbiekben ennek biztosan hasznát veszik.

Mennyire becsülik meg az ügyvédjelölteket? Hogyan lehetne ezen javítani?

Eddig két ügyvédi irodában dolgoztam. Az elsőben az volt a feladatom, hogy számlákat írjak, felvegyem a telefont, és délben beengedjem az ételfutárt. Később, dr. Ruttner György ügyvédi irodájában érdemi ügyekkel foglalkozhattam, személyes kapcsolatom volt az ügyfelekkel, és számíthattam az irodavezető és az ott dolgozó csapat szakmai és emberi támogatására. Az ügyvédjelöltek megbecsülése tehát nagyon változó, a jelölti fizetés azonban kevés kivételtől eltekintve egységesen alacsony, ami a jelöltek önérzetére, és teljesítményére is rányomja a bélyegét.

Az ügyvédjelölti három év mennyire hasznos, mennyire készít fel a szakvizsgára?

Ez attól függ, milyen irodában telik el ez a bizonyos három év. Számos irodában az ügyvédjelöltek kizárólag egy ügytípust látnak el három éven keresztül. Más irodákban – tisztelet a kivételnek – az ügyvédjelölt titkárnői feladatot lát el, vagy legjobb esetben is kizárólag részfeladatokat teljesít. Az ügyvédjelölti három év akkor igazán hasznos, ha az ügyvédjelölt ezalatt a három év alatt érdemi ügyeket láthat el, van alkalma különböző ügytípusokat megismerni, és tapasztalatot szerez mind az ügyfelekkel való bánásmódban, mind a bíróság előtti eljárásban.

Hogyan látja, mi az oka annak, hogy nem becsülik meg az ügyvédjelölteket?

Az ügyvédjelöltek megbecsülése, mint mondtam, változó. Magyarországgal szemben például Romániában sokkal kisebb az ügyvédjelöltek fluktuációja, igaz, ott sokkal nehezebb is ügyvédjelöltté válni. Romániában a leendő ügyvédjelöltnek először felvételiznie kell az ügyvédi kamarába, és, amennyiben sikeres felvételi vizsgát tesz, keresnie kell magának egy úgynevezett mestert, tehát egy ügyvédet, aki mellett a jelölti éveit tölti majd. Az, hogy a munkaadók szakmai fórumokon, vagy sajtóban hirdetnék, hogy ügyvédjelöltet keresnek, szinte egyáltalán nem jellemző. A kamarai felvételi vizsga révén kevesebb ügyvédjelölt van Romániában, de ők elszántabbak, felkészültebbek.

Egyik blogbejegyzésében arról ír, hogy a német és román ügyvédjelöltek számára létezik speciális fórum, ügyek és beadványok leírásával, Magyarországon viszont ilyesmi még nincs, ezt pótolná az Ön által beindítani tervezett ügyvédjelölt.hu oldal?

Igen, románul és németül is elérhető ilyen internetes fórum, a német rechtsreferendar.de, a román avocatulstagiar.ro domainnév alatt. Érdekes, hogy Magyarországon eddig ilyen nem működött. Ugyanilyen érdekesnek tartom, hogy számos hasznos és haszontalan jogi kiadvány mellett eddig senki nem gondolt arra, hogy az ügyvédjelöltek számára kézikönyvet adjon ki. Igény biztosan lenne rá. Egy jól megszerkesztett kiadvány, ami az ügyvédjelölteket ténylegesen érintő és foglalkoztató információkat tartalmazza, nagy hasznára válhatna minden ügyvédjelöltnek, és, közvetett módon a munkaadóiknak is. Ilyen kiadvány azonban nem létezik. Terveim között szerepel a www.ügyvédjelölt.hu oldal beindítása. A domain nevet (hangsúlyozom, ékezetekkel) már megvásároltam, ez egyelőre a blogra irányítva működik.

Hogyan képzeljük el az ügyvédjelöltek kézikönyvét?

Úgy, mint bármilyen útikönyvet. Térképpel, hogy minden jelölt egyből láthassa, hol van a Gyorskocsi utca vagy a Fővárosi Bíróság különböző kirendeltségei, általánosan ügytípusok, ügymenetek, vagy olyan részletek leírásával, hogy hogyan kell összehajtani a külzetet. Ezenkívül hasznos tanácsokkal, esetleg zsargonszótárral, hogy minden jelölt egyből tudja, mi az a külzet, és mi az a fizmeghagy.

Tudnak-e segíteni egymáson – vagy így, vagy másként – az ügyvédjelöltek, van-e lehetőség (akár szervezett formában), hogy megosszák egymással tapasztalataikat? Van-e erre egyáltalán igény?

Tavaly március óta több mint négyezer alkalommal jelenítették meg a blog különböző aloldalait, és az internetes keresők első találatok között jelenítik meg az oldalt az „ügyvédjelölt” keresőszó alapján. Igény tehát biztosan van, eddig mindössze a kezdeményezés hiányzott. A blog kapcsán számos pozitív visszajelzést kapok, ügyvédjelöltektől, és ügyvédektől is, ami azt igazolja: érdemes munkát fektetni ebbe a tervbe. Azért dolgozom, hogy a www.ügyvédjelölt.hu oldal valamennyi magyarországi ügyvédjelölt oldala legyen.

dr. Schmidt Gábor