Jó közérzet, szellemi frissesség, ambíciók


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Orosz Balázsné Dr. Tornay ErzsébetA budapesti ELTE Jogi Karán diplomázott. Pályafutását jogtanácsosként kezdte. 1991 óta egyéni ügyvéd. Szakterülete a szerzői jog, sajtójog, munkajog, polgári jog, azon belül is az ingatlanjog. A Magyar Ügyvédnők Egyesületének alelnöke. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. Nem él a márkák bűvöletében. A szép és kényelmes dolgokat szereti. Ételben a halakat, salátákat, sajtokat, gyümölcsöket, zöldségeket kedveli. Kedvenc étterme a Garden. Szabadidejét családjával, unokáival tölti. Szeret utazni, sportolni, olvasni. A bridzselést jó szellemi tornának tartja, hobby…

Dr. Orosz Balázsné Dr. Tornay Erzsébet
A budapesti ELTE Jogi Karán diplomázott. Pályafutását jogtanácsosként kezdte. 1991 óta egyéni ügyvéd. Szakterülete a szerzői jog, sajtójog, munkajog, polgári jog, azon belül is az ingatlanjog. A Magyar Ügyvédnők Egyesületének alelnöke. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja. Nem él a márkák bűvöletében. A szép és kényelmes dolgokat szereti. Ételben a halakat, salátákat, sajtokat, gyümölcsöket, zöldségeket kedveli. Kedvenc étterme a Garden. Szabadidejét családjával, unokáival tölti. Szeret utazni, sportolni, olvasni. A bridzselést jó szellemi tornának tartja, hobby szinten űzi.

Köztudott, hogy Ön Dr. Orosz Balázs ügyvéd özvegye. 2009 októberében a Budapesti Ügyvédi Kamara szervezésében másodszor került sor a Dr. Orosz Balázs emlékére megrendezett perbeszédversenyre.

Megtisztelőnek tartom, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara ezzel a szakmai rendezvénnyel megemlékezett férjemről, aki pályája csúcsán, 57 éves korában meghalt.

A rendezvény Dr. Orosz Balázs nevével jegyzése tisztelgés az Ő büntetővédői tevékenysége előtt. Két kolléganő Dr. Mészáros Emese és Dr. Szelei Flóra Léda nyerte el a perbeszédverseny I., illetve II. díját. A rendezvény zsűrijében dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Hegedűs László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese, dr. Ihász Sándor, fővárosi főügyész, dr. Péntek László, a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának kollégiumvezető helyettese foglaltak helyet. A vádat dr. Borbély Zoltán, ügyészségi szóvivő ügyész ismertette. A Kamara Protokolltermében volt alkotmánybírák, a Fővárosi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság volt és aktív bírái, ügyészek és neves ügyvédek foglaltak helyet. A perbeszédversenyen is, mint egyre több szakmai eseményen, érnek el sikereket a nők, a tavalyi perbeszédverseny első díját is egy kolléganő vitte el.

Úgy tudom, a Magyar Ügyvédnők Egyesületében Ön az országos kapcsolatokért felelős alelnök.

A Dr. Szűcs Andrea kezdeményezésére alakult egyesületnek tagja, és alelnöke vagyok már a megalakulásától kezdve. Mint alapító tag a szervezeti munkában is aktívan részt veszek. A Magyar Ügyvédnők Egyesületében kifejtett tevékenységem és az ottani tisztségem hozta magával azt, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarában is jelöltettem magam, jelenleg a kamarában elnökségi tag vagyok.

A 2010-es kamarai választásokra is jelöltettem magam. A Magyar Ügyvédnők Egyesületében is ebben az évben jár le az 5 éves mandátum, új választásokra kerül sor. A tevékenységemet az Ügyvédnőknél is folytatni kívánom.

Nagyon fontosnak tartom, hogy egyesületünk tagja az European Women Lawyers Association nemzetközi szervezetnek és ilyen módon számos külföldi és belföldi szakmai konferencián veszek részt. Ezekből a kapcsolatokból világossá válik az, hogy a nők szerepe milyen jelentős mértékben nő Európában és az egész világban. Európában különösen az északi államokban jellemző a nők nagyarányú előretörése mind a közéletben, mind a gazdaságban és a szakmai vezetésben.

Én a szakmát jogtanácsosként kezdtem, soha nem dolgoztam ügyvédi munkaközösségben. 1991-ben lettem ügyvéd. Jogi pályám a Fővárosi Építőipari és Beruházási Vállalatnál indult jogtanácsosként. A munkám jórészt abból állt, hogy nap mint nap a PKKB, illetve a Fővárosi Bíróság előtt kisajátítási ügyekben képviseltem a céget. Nagy rutint szereztem az eljárásjogban, ingatlan- és építési ügyekben.

Ezt követően évekig a MOL Magyar Olaj-, és Gázipari Nyrt. jogelődjénél, az OKGT-nél és beruházó vállalatánál, az Olajtervnél voltam Jogsegélyszolgálat vezető. A jogsegélyszolgálatot vállalatok, illetve azok szakszervezetei hozták létre, és az ott dolgozó embereknek kellett jogi tanácsot adni, képviselni őket hatóságok, bíróságok előtt. Itt mindenféle üggyel szembesültem: munkajogi, családjogi, szerződéses és kártérítési esetekkel, sok tapasztalatot szereztem, büntetőügyeken kívül szinte mindennel foglalkoztam.

Azt követően, hogy szabaddá vált az ügyvédi pálya, egyéni ügyvéd lettem 1991-ben. Mindemellett évekig tartós megbízásom volt a Magyar Újságírók Országos Szövetségénél, amivel egy teljesen új speciális jogterület művelése került be a praxisomba. Amellett, hogy a Szövetséget képviseltem és tanáccsal láttam el a vezetést minden olyan ügyben, amellyel kapcsolatban, arra igényt tartottak, tevékenységemet képezte a szövetség tagjai, azaz az újságírók részére nyújtandó, a munkájukkal kapcsolatos jogi tanácsadás. Ebben a körbe, nemcsak a foglalkoztatás szabályai, a sajtótörvény alkalmazása, az újságíró jogainak és kötelességeinek az ismerete, hanem a létrejött szellemi termékre vonatkozó szerzői jogvédelem is beletartozott. A sajtó, a médiumok működése a közélet, a politika és a magánszféra minden szegmensét érintve, számtalan jogos, vagy annak vélt sérelmet okozhat és az igénybe vehető speciális jogvédelmi eszközök, a személyiségjogi perek és a sajtó-helyreigazítás, valamint a szerzői jog a mai napig fő területét képezik tevékenységemnek.

Úgyszintén foglalkozom egyesületi és alapítványi ügyekkel és újabban egy olyan ingatlanprojekttel, ami a pályám kezdetén művelt jogterületet idézi, persze a számtalan jogszabályi változás nem könnyíti meg a helyzetet.

Itt jegyzem meg, hogy manapság nem könnyű igazán felkészültnek lenni, naprakészen követni a jogszabályváltozásokat. Iszonyú terheket ró ránk egyrészt a változó joganyag mennyisége, másrészt a divatba jött úgynevezett „salátatörvény” stílusú törvényalkotás. A salátatörvényben a különböző jogterületre, jogágra, jogintézményekre vonatkozó szabályokat egy közös törvényben módosítják, és a 100–200 paragrafusból álló törvényből úgy kell kihalászni azt, amire egy adott jogterületen szükség van.

Az Ügyvédnő Egyesület, mivel jelenleg is nagyon sok az izolált ügyvédi iroda, nemcsak a szakmai kérdések megvitatása, az általunk megrendezett konferenciák, hanem a személyes kontaktusok, megbeszélések szempontjából is nagy jelentősséggel bír. A Magyar Ügyvédnők Egyesülete révén szerzett ismeretségek által tudjuk egymást segíteni, adott esetben egymást helyettesíteni, vagy olyan ügyekben, amelyekkel nem foglalkozunk, az ügyfelünket átirányítani olyan kollégához, aki az adott jogterület specialistája. Mindenekelőtt fontos, hogy az ügyfelet megfelelő módon képviseljük és segítsük.

Az Egyesület megalakulását követően a Budapesti Ügyvédi Kamarában is változás következett be. Még soha ennyi nő nem volt az elnökségben és a kamarai tisztségviselők között, mint ebben az időszakban.

Milyen körből kerülnek ki az ügyfelei?

Hozzám utcáról soha nem jött be ügyfél. Azokon az ügyfeleken keresztül, akiknek dolgoztam, vagy ahol tartós megbízásaim voltak.

Néhai férjemmel soha nem dolgoztunk együtt, de beszélgetéseinkben gyakran előkerültek szakmai kérdések. Viktor fiam is ügyvéd. Marcell fiam közgazdász lett, jelenleg Oxfordban a Said Business Schoolban végzi MBA tanulmányait.

Szabadidejét mivel tölti?

Két kedvenc unokám van: egy kisfiú és egy kislány. Velük töltöm a szabadidőmet, amikor csak lehet. Sportolok, olvasok és utazom, újabban bridzselek. Szeretek színházba, hangversenyre, moziba járni.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.