Jót tenne az ügyvédirodáknak a társasági működési forma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

„Az élet hozta így” – sommázza meglepő egyszerűséggel dr. Máttyus Ádám azt, miként lett ő az ország egyik ismert gazdasági és versenyjogi ügyvédje. Ebben Fortunának is volt szerepe azáltal, hogy a rendszerváltás kori nemzetközi gazdasági nyitás idején léphetett a jogi pályára. A multinacionális vállalatszervezés alapos ismerőjeként szerzett tapasztalata adhatott esélyt arra, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnök-aspiránsa legyen, és az ügyvédséget érintő alapvető jogi változások elindítását kezdeményezhesse: például, hogy az irodák tetszés szerint választhassák működési formájukként a kft.-t vagy más…

„Az élet hozta így” – sommázza meglepő egyszerűséggel dr. Máttyus Ádám azt, miként lett ő az ország egyik ismert gazdasági és versenyjogi ügyvédje. Ebben Fortunának is volt szerepe azáltal, hogy a rendszerváltás kori nemzetközi gazdasági nyitás idején léphetett a jogi pályára. A multinacionális vállalatszervezés alapos ismerőjeként szerzett tapasztalata adhatott esélyt arra, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara alelnök-aspiránsa legyen, és az ügyvédséget érintő alapvető jogi változások elindítását kezdeményezhesse: például, hogy az irodák tetszés szerint választhassák működési formájukként a kft.-t vagy más társasági formát. Nem öncélúságból, hanem a manapság sokat hangoztatott átláthatóság miatt. A nyomon követhető üzleti forgalom nemcsak az állam, hanem a neves ügyvédi irodák érdeke is, a transzparencia a megbízhatóság egyik záloga. Magánemberként egy boldog, ötgyermekes család feje, aki szívesen utazik szabadidejében.

Kezdjük a végén: eddigi pályafutása során mellőzte a szakmai önigazgatásban való részvételt. Most mégis úgy hírlik, megmérettetné magát a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik vezető tisztségéért. Hirtelen „nagyravágyó” lett?

Természetesen nem erről van szó, hiszen a munkámmal teljes értékű a szakmai pályafutásom. Ebben tehát nincs hiányérzetem. Az ötlet a barátaimtól és a munkatársaimtól származik. Gyakran beszélgetünk arról, hogy a nevesebb vagy a több munkatárssal, nagyobb ügyfélkörrel dolgozó ügyvédi irodák számára inkább hátrányt, semmint előnyt jelent az, hogy a ránk vonatkozó törvény szerint az ügyvédek, az ügyvédi irodák nem működhetnek társas vállalkozási formában. Márpedig egy kft. sok olyan, például könyvelési, ügyviteli, elszámolási, sőt foglalkoztatási lehetőséget jelent, amelynek előnyeit egy hagyományos formában működő iroda nem tudja kihasználni. Társas vállalkozás esetén az átláthatóság feltétlenül megnöveli az iroda iránti bizalmat, amelyik éppúgy egy speciális, az ügyfél biztonságát garantálni hivatott szolgáltatást nyújt, mint mondjuk az általa képviselt vállalat. Ez lenne tehát az egyik kérdés, melyet jó lenne olyan szakmai fórumokon megvitatni, melyeknek közjogosítványai vannak arra, hogy jogszabály-módosításokat kezdeményezzen. Ilyen a BÜK is, ezért fogadtam el az alelnöki jelölést.

Csakhogy főleg Budapesten, ahol „túl sok az eszkimó és kevés a fóka”, sok kis vagy egyszemélyes irodának éppen az a jó, ha úgymond a zavarosban halászhat. Korábban pont a kamara egyik vezető funkcionáriusa nyilatkozta azt az ÜgyvédVilágnak, hogy sok fegyelmi ügy a maszatos pénz- és letétkezelések miatt indul, sok ügyvéd pedig a munkanélküliségtől tartva nem egyszer furcsa ügyekbe keveredik, s olyat is elvállal, amit nem kéne. Ezekről pedig a legritkább esetben ad például számlát. Nekik nem érdekük az ön által szorgalmazott transzparencia. Ugyanakkor egy kft. működtetése számos kötelezettséggel és így többletköltséggel jár, ami a jogkövető, ám kevésbé tehetőseket is sújtaná. A teljes tagság szempontjából jó lenne egy ilyen kényszerűség?

Éppen az a lényeg, hogy a működési forma megválasztása nem kötelező, hanem választható lenne. Csupán a jelenlegi tiltást kellene felszabadítani, liberalizálni, ami minden szereplőnek az érdeke. A már említett átláthatóság az állam számára is kifizetődőbb lenne a jelenleginél, hiszen egy kft. jellegéből adódóan könnyebben nyomon követhető és számon kérhető, mint egy klasszikus ügyvédi iroda. Aki pedig nem kér belőle, az úgy működne tovább, mint eddig.

Ehhez viszont törvényt kellene módosítani.

Valóban, de a kamarának, mint köztestületnek lehetősége van a kezdeményezésre, s ha a szakma igényli, akkor a jogalkotó – reményeink szerint – respektálja az érveinket. A másik nehezen érthető dolog pedig már a kamara belügye, így házon belül elintézhető kérdés. Ez pedig az, hogy ma az iroda nevében szerepeltetni kell az egyik tagot. Miért is? Ez a világon sehol nem kötelező. Ahol többen vannak, abszurd, hogy egy hosszú sor kiférjen a névjegyre, ráadásul a többiek jogosan háboroghatnak, ha lemaradnak a névtábláról. Ezt is a szakma szabad választásává kellene tenni, ami csak megegyezés kérdése. Amikor elvállaltam a jelölést, ezen ügyek képviselete miatt tettem. Remélem, ha bizalmat kapok, sikerül megvalósítanom ezeket a célkitűzéseket.

Akkor lépjünk egyet vissza: hogyan vált önből a versenyjog egyik specialistája? Már egyetemistaként is erről álmodott?

Talán az elején kell kezdenem, hiszen a rendszerváltáskor, 1991-ben lettem ügyvédjelölt. Egyáltalán nem mondhatom, hogy már akkor tudtam: én a társasági, azon belül is a versenyjoggal szeretnék foglalkozni. Így alakult. A rendszerváltással nyílt ugyanis lehetőség a valódi gazdasági társaságok megalakítására, a nemzetközi cégek ekkor telepedtek meg Magyarországon. Igaz ez a jogi cégekre is. Ráadásul ebben az időszakban indult a privatizáció, így már az elején komoly tapasztalatokra tehettem szert. Azt persze nem tagadom, hogy ehhez a szakterülethez kell egy jó adag közgazdasági és iparági érdeklődés is. Másképpen ma nem tudnék hathatós jogi segítséget nyújtani a különböző, speciális rálátást igénylő ügyekben.

Miközben Hollandiában 1991 és 1992 között elvégeztem az Európai Unió jogi szemináriumát a hágai Asser Intézetben, párhuzamosan lettem ügyvédjelölt a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalatnál. Mondhatjuk tehát, már az indulásom is valamilyen szinten a gazdasági joghoz kötődött.

A hollandiai tanulmányaimat megelőzően, 1986-tól jártam az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1991-ben végeztem. Csakhogy a hágai végzettségnek köszönhetően 1992-től már ügyvédként dolgozhattam a Heller Löber Bahn nevű osztrák ügyvédi iroda magyar leánycégénél, ez később Bruckhaus Westricht Heller Löber, majd Freshfields irodává alakult, ahol a kezdetektől egészen 2006-ig dolgoztam, utolsó munkaköröm vezető ügyvéd volt.

Ezután két évig, 2008-ig a társasági jogi csoport vezetője voltam a Linklaters budapesti irodájánál, azóta pedig az abból alakult Kinstellarnál vezetem a társasági csoportot Budapesten és a versenyjogi csoportot helyi és nemzetközi szinten. Az, hogy versenyjogi csoportunk az ügyvédi irodákat rangsoroló szakkiadványokban jó besorolást kapott, persze a speciális területnek is köszönhető. A versenyjogi kérdések ugyanis leginkább Budapestre koncentrálódnak, ilyen jellegű jogi képviseletre többnyire a nagy hazai vagy a multinacionális cégek leányvállalatai tartanak igényt, ezek pedig többnyire fővárosi székhellyel működnek.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is itt található, kézenfekvő tehát, hogy a nagyvállalatok egy budapesti szakirodát bízzanak meg a képviselettel. Mivel Budapesten sem vagyunk sokan ezen a területen, az ügyek jó részét én, illetve a csapatunk viszi.

Azért ehhez persze jócskán szerzett rutint is. E nélkül nyilván nem önt vagy önöket választanák?

Ez is kétségtelen, mint ahogy az is, hogy ügyfeleink már jól ismernek minket. Nem véletlen, hogy a partnereink közt éppúgy megtalálhatók a nagy energiaszolgáltató társaságok, mint például az információtechnológiai és az FMCG szektor képviselői. Mivel partneriroda vagyunk, regionális szinten a társirodáinkkal együttműködve látunk el térségi képviseletet. Összehasonlításképp elmondhatom, hogy a magyar versenyjogi kultúra előrébb tart, mint a környező országoké. A GVH szakemberei nem csak aktívak, hanem felkészültek is, a versenyhivatal munkatársai jól beszélnek angolul, németül és franciául is, ami általában ritka az ilyen központi hivataloknál. Ez is sokat segített abban az eljárásban, amikor két nagy németországi energiaszolgáltató fúziójának hazai levezénylését kellett elvégezni. A magyarországi összeolvadáskor én végeztem a GVH-nál az engedélyeztetési eljárást. Ilyen esetekben természetesen egy csapattal dolgozunk, s a magyar Kinstellar irodát sokszor a londoni vagy a brüsszeli partneriroda is segíti. Azt persze esete és cége válogatja, mennyire kapunk szabad kezet egy-egy multitól. Van, amelyik a megbízás teljes levezénylését ránk bízza, még a szerződéskötést is, de akad olyan is, amely csak a szakipari munkára ad mandátumot. Ilyen eset például, ha az ügyfélnek saját vállalati jogásza vagy jogi osztálya van, ilyenkor érthető módon csak a legszükségesebb feladatra vesz igénybe külső szakértőt. Ha viszont a megbízónknak nincs belső jogásza, ott a helyi vagy a regionális jogi képviseletet, például minket vesz igénybe.

Milyen, amikor nem jogász?

A családdal nagyon szeretjük Olaszországot, de máshová is szívesen utazunk, nemrégiben kezdtünk el építkezni Balatonakaliban, mivel az elmúlt években nagyon megkedveltük a Balaton-felvidéket. Nekem pedig a világ felfedezése mellett a történelem a másik nagy kedvencem.

Az öt gyermekből melyik lesz jogász?

Hogy melyikükből mi lesz, az az ő döntésükön múlik. Nem szeretném befolyásolni a terveiket. Persze ez még viszonylag messze van, hiszen a legnagyobb is még csak 13 éves, a legkisebb pedig csupán két hónapos. Az egyik fiam máris továbbviszi az apai „örökséget”, hiszen annak idején 10 évig aktívan vívtam. A legjobb eredményem egy második helyezés a kadet magyar bajnokságban. Nos a fiam is vív, én járok vele az versenyeire, de sajnos a vívásra nekem már nincs elég időm. Egyébként pedig annak nem feltétlenül örülnék, ha bármelyik gyermekem az ügyvédséget választaná, ma már ugyanis rendkívül telített a pálya. Azt látom, hogy sok felkészült, több nyelvet beszélő ifjú jogász nehezen kap állást, kár lenne, s óvnám őket attól, hogy bármelyik gyerekemnek kudarcélménnyel kezdődjön a szakmai pályafutása.

Kálmán Attila

Dr. Máttyus Ádám

Jelenleg a Kinstellar Budapest Ügyvédi Irodában partner, a társasági és versenyjogi csoport vezetője, mintegy 16 éves tapasztalattal rendelkezik különböző társasági jogi, energiajogi és versenyjogi ügyekben, valamint az információtechnológia és FMCG szektorok területén.

Végzettség:

1991–1992 Európai Unió jogi szeminárium, Asser Intézet, Hága

1986–1991 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest

Szakmai gyakorlat:

2008. novembertől: partner, a társasági jogi csoport vezetője, Kinstellar Budapest

2006–2008 partner, a társasági jogi csoport vezetője, Linklaters Budapest

1998–2006 nemzetközi partner/vezető ügyvéd, Freshfields Budapest

1992–1998 ügyvéd, Freshfields Budapest

1991–1992 ügyvédjelölt, Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat

Publikációk:

International Guide to Competition Litigation; Versenytükör; Global Competition Review


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.