Az utazás ajándék az öregedés ellen
Tudományos kutatás is igazolja, hogy az idősödésre jótékony hatással van az ismeretlen tájak felfedezése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
„A film nem azt mondja, amit elvársz. Két út áll előtted: vagy megéled ezt, és megtalálod a saját válaszaid, vagy felbosszantod magad, hogy a film miért nem azt mondja, amit te gondolsz.”
Elgondolkodtató szavak Mundruczó Kornél rendezőtől, aki így ajánlja legújabb művét. És valóban: a Jupiter holdja egyszerre fejbe kólintja, józanságra inti a mozinézőt, amikor túlvan a százhúsz percen. Még abban is bizonytalan, vajon mit látott. Thrillert? Migránsfilmet? Krimit, egy kis romantikus beütéssel? Vagy sci-fit? Netán realista, vagy inkább spirituális alkotást? Ezt is, azt is, talán mindegyikből egy csipetnyit.
Mindegy is, meg tudja-e fogalmazni a néző, mit látott, az a legfontosabb, hogy valamilyen érzést váltson ki belőle – vallja a rendező, aki polifonikus, jövőbe látó alkotást akart forgatni.
Az már más kérdés, hogy a film készítése közben a jövőből hirtelen jelen lett. De hogyan is?
Jelenetek a filmből (Fotók: InterCom)
A konkrét történet szerint egy menekült szír fiatalembert egy magyar rendőr lelő a határon. A fiú azonban életben marad, sőt csodával határos módon levitálni kezd. Amikor e lebegés-repülés képességére rájön a menekülttábor orvosa, kimenekíti őt a táborból. A pénzszűkében lévő doktor jó üzletet remél a különös képességűvé vált menekültben, s a drága útlevél megszerzését felvillantva, együttműködésre bírja a szírt. A sajátos kapcsolat egyre szorosabb kötelékké válik a két ember között, s idővel már együtt kell menekülniük üldözőik elől.
Amikor 2013-ban megkezdődtek a film konkrét előkészületei – mely sokáig a Felesleges ember munkacímen futott –, Magyarországot még nem érintette közvetlenül a menekültválság, épp az volt a cél, hogy az alkotás a nem túl távoli jövőben játszódjon – mesélte a rendező a 2017. június 6-ai sajtóvetítés után. Ám közben szinte valósággá vált történetük egyik alapja. Így aztán át kellett dolgozni a forgatókönyvet, hogy mind történetvezetésben, mind filmnyelvben távolabb kerüljön a mű a valósághoz.
„Sokkal inkább hiszek a klasszikus nagybetűs művészetben, ami úgy működik, mint a víz a betonnal, felőrli, szétmállasztja. A konkrét és politikai művészet számomra mindig kicsit érdektelen marad” – magyarázta még korábban Mundruczó Kornél.
S hogy miként kapcsolódik a repülés a filmhez? A rendező egyik gyerekkori kedvenc könyve Beljajev Repülő ember című regénye volt, mely egy kisfiúról szól, aki a repülés képességével rendelkezik. Megérintette, hogy ez a nem emberi képességgel rendelkező lény mekkora kontrasztot és feszültséget tud teremteni maga körül. A direktort felnőtt korában pedig mind jobban kezdte foglalkoztatni a hit, mely mindig egyetemes, s akár el is távolodhat a hagyományos vallástól. Helyébe léphet a pénz, a mindenkori siker istene. „És persze, egy repülő embert a fókuszba állítani mindig fölteszi a kérdést, vagy rákérdez annak a lehetőségére, hogy miben hiszel. És hogy te elhiszed-e, mint néző, amit látsz – fogalmazott Mundruczó. – A csodával való találkozás egy aktív nézői jelenlétet kíván meg, és én ezt mindig próbálom elérni.”
Számos olvasata van tehát ennek az európai értékválságot is bemutató filmnek, miközben műfaji határok között repdes. S ezzel Mundruczó el is éri célját. Ehhez olyan játszótársak segítik, mint a rendőrt alakító Cserhalmi György, a szír fiút játszó Jéger Zsombor, az orvost megjelenítő Merab Ninidze, a főnővért alakító Balsai Móni, vagy a kiváló operatőr, Rév Marcell.
A magyar–német koprodukcióban készült film 2017 májusában a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában volt először látható, s június 8-ától már a magyar mozikban is vetítik, az InterCom forgalmazásában. A gyártó a Proton Cinema, a produkciót a Magyar Nemzeti Filmalap 697 millió forinttal támogatta.
„A Jupiternek 67 ismert holdja van. A 4 legnagyobbat 1610-ben Galileo Galilei fedezte fel. Az egyik hold fagyott felszíne alatt sósvizű óceánt sejtenek. Ez új életformák bölcsője lehet. Az a hold az Európa nevet kapta.”
A film előzetese itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=9q9-SHACoiY
Tudományos kutatás is igazolja, hogy az idősödésre jótékony hatással van az ismeretlen tájak felfedezése.
Egyre többen kapnak légúti fertőzést, a koronavírus is újra támad.
Az alkotó ismét elemében – a Brooklyni mese szórakoztató, igényes komédia, a Belvárosi Színházban, az Orlai Produkció gondozásában.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!