Keserű pirula


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amerikában Hungarian Powder-nek is nevezik az Avemar néven évekkel ezelőtt bevezetett „csodaszert”. A daganatos betegek gyógyulását segítő táplálékkiegészítő készítmény feltalálója, Hidvégi Máté azonban időközben Oncomar néven új terméket hozott létre, minek következtében perben és haragban áll egykori üzlettársaival. Miközben az ellenfelek kígyót-békát kiabálnak egymásra, a hatalmas pénzekről is szóló viszálykodás árnyékában sok rákbeteg nem tudja, most akkor kitől is remélje panaszainak enyhítését.

„Ezúton szeretném a betegeket tájékoztatni, hogy a Magyarországon gyártott Avemar termékek minőségéért már nem vállalok felelősséget, mert a gyár három éve nem teszi lehetővé, hogy azt ellenőrizhessem. Azt is hangsúlyozom, hogy nem adtam a nevem az Avemar filmtablettához, és ezúton is tiltakozom, amiért azt a nevemmel összefüggésbe hozták” – írta nemrég honlapján Hidvégi Máté, az Avemar feltalálója. „A Biropharma Kft. vezetése és kollektívája sajnálattal szembesült azzal, hogy Hidvégi Máté – miután eladta közvetlen és közvetett érdekeltségét is a Biropharma Kft.-ben – az utóbbi időszakban közleményeiben igyekszik az Avemar nagy múltú hazai gyártásának presztízsét rombolni. Jelen írás célja a legutóbb megjelentetett közleményének cáfolata, a valóság bemutatása és a Biropharma Kft. által gyártott Avemar termékek hűséges vásárlóinak tájékoztatása, megnyugtatása” – ezt már néhány héttel később a Biropharma Kft. válaszolta Hidvégi Máté állításaira. Ezzel a nyilatkozatháborúval kiújult az a harc, amelyet a felek évek óta vívnak a legismertebb rákellenes tápszer szabadalmi joga, illetve hatásossága ügyében.

Útban a konkurencia

„Akik a tanácsomat kérik, azoknak egy új terméket, az Oncomar-t ajánlom. Az Oncomar is az én találmányom, ez az Avemar továbbfejlesztett változata” – folytatja közleményét Hidvégi Máté; és ellenfelei szerint itt van a kutya eltemetve. A Biropharma Kft. szerint ugyanis a biokémikus azért indított hadjáratot egykori találmányának mai gyártója ellen, mert – szakítva korábbi munka- és üzlettársaival – el akarja söpörni az útból új készítményének konkurenciáját. „Az Avemar granulátum gyártásában semmilyen változás nem történt azóta, hogy Hidvégi Máté eladta részesedését a Biropharma Kft.-ben. Hidvégi Máté véleménye azóta változott meg az Avemarral kapcsolatban, amióta tulajdonrészét eladta a Biropharma Kft.-ben, és forgalomba hozott egy másik terméket. (…) Számára az Avemar magyarországi gyártásának megszüntetése fontos cél, hogy helyet szorítson olyan termékeknek, amelyekben érdekelt. Hidvégi Máté magatartását és jelen nyilatkozatban megválaszolt közleményét is masszív üzleti érdekei határozzák meg” – írja a cég.

Hidvégi szerint viszont a Biropharma azért hadakozik ellene, mert úgy látják, új termékével elhódítja előlük a vásárlókat. „A rákbetegek kezelésének kiegészítőjeként világszerte használt fermentált búzacsíra-kivonat feltalálójaként végtelenül elszomorít és felháborít az az undorító és hazug kampány, amelyet a Biropharma Kft. és a mögötte álló tulajdonosi érdekcsoport a rákbetegekkel és kétségbeesett hozzátartozóikkal művel” – hangsúlyozza, és arra emlékeztet, hogy a vetélytárs cég – „valótlan tartalmú, a közvéleményt szándékosan félretájékoztató” – közleményeinek helyet adó lapok helyreigazítást voltak kénytelenek megjelentetni.

A viszálykodás mögött tudományos érvek és üzleti érdekek egyaránt meghúzódhatnak. A Biropharma is elismeri Hidvégi Máté elvitathatatlan érdemeit Szent-Györgyi Albert búzacsírához kapcsolódó félbemaradt ötleteinek felkarolásában, négy szabadalmas-társával együtt annak laboratóriumi-kutatási továbbfejlesztésében, később az üzemi szinten gyártott Avemar kutatásainak szervezésében, és az Avemar termék népszerűsítésében. Ezt nehéz is volna tagadni, hiszen az elnevezését az Ave Maria köszöntés sajátos rövidítéséből nyerő készítmény összefonódott Hidvégi nevével. Fontos azonban leszögezni – és erre a gyártók is rendre felhívják a figyelmet –, hogy sem az Avemar, sem az Oncomar nem gyógyszer, és nem helyettesít egyetlen hivatalosan elfogadott onkológiai gyógymódot sem, így különösen nem helyettesíti a sebészi eljárásokat, a sugárkezelést, a kemoterápiát, a célzott molekuláris terápiát és az immunterápiát. Mindkét esetben olyan speciális, gyógyászati célra szánt tápszerről van szó, melynek rendszeres alkalmazásával csökkenthetők a kemoterápia és a sugárkezelés mellékhatásai, a műtét utáni lábadozási idő és a betegséggel együtt járó fáradékonyság, fájdalom. Ezzel javulhat a beteg közérzete, életminősége, fizikai teljesítőképessége, megszűnhet az étvágytalanság, és megakadályozható a lesoványodás.

Más vagy ugyanaz?

Az Avemar alapvetően mikrokapszulázott standardizált fermentált búzacsíra-kivonat szárazanyag. A szerrel történő kezelés hatására akár 90 százalékkal is csökkenhet a ráksejtek felszínén a fő hisztokompatibilitási komplex-I koncentráció, ezáltal a daganatsejtek a természetes ölősejtek célpontjai lesznek. Az egészséges sejteket ugyanakkor a készítmény nem károsítja. A gyártó hivatkozása szerint az Avemart szedő távoli áttétes betegek össztúlélése jelentősen hosszabb a készítményt nem alkalmazókénál.

Feltalálója az Oncomart az Avemar továbbfejlesztett változatának nevezi, melynek hatóanyaga több mint 99 százalékban Avemar liofilizátumot tartalmaz. Hidvégi hivatkozása szerint száznál is több azoknak a tudományos vizsgálatoknak a száma, amelyeket az elmúlt évtizedben az Oncomar hatóanyagával végeztek. Szerinte ezek azt igazolják, hogy a készítmény fokozza a gyógyszeres kezelés eredményességét, elzárja a daganatsejt energiaellátását, helyreállítja a megsérült immunrendszer működését, és a daganatba juttatja a rákellenes immunsejteket.

A Biropharma viszont azt állítja, hogy az Oncomar és az Avemar összetétele egymástól jelentős mértékben eltér, és vitatják, hogy az Oncomaron végzett vizsgálatok kellő tudományossággal készültek. Szerintük Hidvégi azoknak a klinikai vizsgálatoknak az eredményeire hivatkozik, amelyeket még az Avemaron hajtottak végre, ám mivel állításuk szerint az Oncomar nem az Avemar aktív összetevőit tartalmazza, ez nem lehet mérvadó.

És mi lesz a betegekkel?

Hidvégi szerint a két termék között sok a hasonlóság, de ezzel együtt jelentős a különbség. (És nem csak az egyébként horribilis árban. Egy 30 tasakot tartalmazó – így egy hónapra elegendő – doboz Oncomar listaára 18 900 forint, ugyanennyi Avemar 12 990 forintba kerül.) Utóbbi szerinte abban áll, hogy az Oncomar fagyasztva szárítással készül, amelyet korszerűbb, idő- és energiaigényesebb eljárásnak nevez az Avemar előállításához használt porlasztva szárításnál. Mint hangsúlyozza, új találmányában nincs adalék- és vivőanyag, a granulátum teljes egészében az aktív hatóanyagokat tartalmazza, gyorsabban oldódik, könnyebben fogyasztható, jobb ízű, laboratóriumi vizsgálatokban és állatkísérletekben hatékonyabbnak is bizonyult az Avemarnál.

Nem meglepő, hogy a Biropharma Kft. vitatja mindezt, sőt Hidvégi Máté szemére hányja, hogy azzal is a cég presztízsét igyekszik tovább rombolni, hogy lekezelően azt írja, ellenfele mustsűrítést is végez. „Ezzel a felvetéssel a megfelelő információkkal nem rendelkező olvasóban azt a képzetet kelti, mintha a gyárban valamilyen zavaros, erjedő szőlőpréslevet gyártanának, ami gyógyászati célra szánt termékeket előállító üzemben nem megengedett. A Biropharma semmi olyan tevékenységet nem végez, amire ne lenne engedélye vagy veszélyeztetné az Avemar gyártását. A Biropharma Kft. szezonálisan kiváló minőségű szűrt, derített, stabilizált, tiszta, tükrös szőlőlé rendkívül kíméletes sűrítését végzi, melynek természetes ízanyag-színanyag megőrzése szakmai bravúrnak számított a szakemberek szemében” – olvasható a cég közleményében.

És hogy mindez kizárólag két – a minden szalmaszálba belekapaszkodó szerencsétlen rákbetegektől nyerhető anyagi hasznon marakodó – cég üzleti harca-e, avagy a viszály mögött valóban meghúzódnak érdemi tudományos különbségek, azt nehéz volna eldönteni. A lényeg azonban alighanem kiolvasható Hidvégi Máté tavaly júliusi közleményének egyik kulcsmondatából, mely szerint „ismét leszögezem, hogy véleményem szerint a tasakos kiszerelésű Avemar feltételezhetően még mindig egy jó termék, de szakmai meggyőződésem szerint az Oncomar jobb, és akik megkérdeznek, azoknak ezt ajánlom.”

Szőnyi Szilárd


 

Hogyan repülnek a legyek?

A légy szárnya akár ezret is verhet másodpercenként: német és osztrák kutatók most rájöttek e képesség genetikai hátterére. A tudósok egyenként kapcsoltak ki légygéneket, hogy megállapítsák, melyik nélkülözhetetlen a repüléshez. A vizsgálat során 2785 izomműködést befolyásoló gént azonosítottak, melyek közül a spalt gén felelős az ultragyors izmok kialakulásáért. A rendkívül gyors szárnycsapásokat a rovarok ugyanis kétféle izomtípussal érik el: a közvetett, illetve a közvetlen repülőizmokkal. Ha az egyik oldali közvetett repülőizmok lefelé húzzák a szárnyakat, ellenpárjaik megnyúlnak, majd válaszképp összehúzódnak: ez egy gyors körforgást eredményez, amelynek következtében a szárnyak surrogni kezdenek. Amennyiben a spalt gén hiányzik, a közvetlen repülőizmok helyett lábizmok képződnek, és a legyek a földön maradnak. Alapesetben a gén csak a közvetett repülőizmokban aktív, ám ha a kutatók a rovarok lábaiba juttatták, ott is a repülőizmokhoz hasonló, rostos szerkezetű szövetek keletkeztek.

MTI

Egy óra alatt a föld körül

Sikeres kísérletet hajtott végre az amerikai hadsereg egy hiperszonikus – a hangsebesség legalább ötszörösére képes – repülő bombával, amellyel a világ bármely pontját egy órán belül el lehet majd érni – jelentette be a Pentagon. A Fejlett Hiperszonikus Fegyver (Advanced Hypersonic Weapon), melynek hordozórakétáját az amerikai védelmi minisztérium közleménye szerint közép-európai idő szerint délután fél egykor lőtték fel a Hawaii-szigeteken, „hiperszonikus sebességgel siklott” a légtér felső rétegeiben, mígnem eltalálta 4000 kilométerre lévő célpontját a Marshall-szigetekhez tartozó Kwajalein korallzátonyon. A ballisztikus rakétákkal szemben az AHW-t az teszi különlegessé, hogy ez a fegyver képes manőverezni.

www.168ora.hu

A patkány tulajdonképpen szexuális eszköz

Új-Zéland állatvilága jelentős változáson ment keresztül a telepesek által behurcolt patkányok és más idegen fajok hatására. Számos faj kipusztult, mivel az újonnan érkezők kiszorították őket élőhelyükről – többek közt denevérek, gekkók és madarak, amelyek a virágos növények beporzóiként fontos szerepet töltöttek be az ökoszisztémában. Két amerikai kutató viszont kimutatta, hogy a betolakodók legalább részben képesek voltak átvenni ezt a feladatot. A tudósok három őshonos erdei növény beporzását hasonlították össze Új-Zéland két régiójában, az invazív fajoktól mentes Little Barrier-szigeten valamint az Északi-szigeten, ahol számos őshonos beporzó faj kipusztult. A kutatók arról számoltak be, hogy az Északi-szigeten a 19. század közepén behurcolt patkányok és a nemrég érkezett ezüstös pápaszemesmadár részben átvette a három erdei növény beporzását.

www.ma.hu


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.