Kávé – a világ egyik legnépszerűbb élvezeti cikke
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
Két királynő, egy történelem
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Valójában ez a trónok harca!
Könnyedén merülhetünk el az angol és skót középkor izgalmas világában. Ehhez nem kell mást tennünk, mint beülni a moziba és megnéznünk a Két királynő (Mary, Queen of Scots) című színvonalas angol játékfilmet.
„Azt akartuk megmutatni, hogy ez a két nő miként használta a hatalmát a férfiak világában, s végül miért veszített egyikük. Ezek az erős akaratú nők csupa olyan dologgal küzdenek, amelyekkel mi is napjainkban: a hatalommal, a politikával, a szerelemmel.” Tim Bevan, a produkciót készítő Working Title cég társelnöke fogalmazta meg, filmjüket miért is készítették el a mai világnak, bár az is igaz, hogy Bevant és csapatát már korábban is foglalkoztatta ez a történelmi korszak. Hisz nevükhöz fűződnek az Elizabeth (1998) és az Elizabeth: Az aranykor (Elizabeth: The Golden Age, 2007) című alkotások, melyekre jól emlékezhetünk: mindkétszer Cate Blanchett formálta meg az angol királynőt.
(Fotó: UIP–Duna Film)
E mostani játékfilm dr. John Guy Queen of Scots: The True Life of Mary Stuart (A skótok királynője: így élt valójában Stuart Mária) című történelmi monográfiáján alapul. A producerek azért választották kiindulópontként éppen ezt a könyvet, mert úgy látták: a Tudor-ház kutatására specializálódott neves történész új következtetéseket tudott levonni a korabeli források alapján. Azokból – az eddigi közvélekedésekkel szemben – azt olvasta ki, hogy a katolikus Mária (1542–1587) Skócia királynőjeként rátermett, céltudatos politikussá nőtte ki magát, aki nem harcolni akart vér szerinti rokonával, az angol trónon ülő protestáns Erzsébettel (1533–1603); ellenkezőleg, szövetséget kívánt kötni vele. Eközben mindketten sajátos helyzetben voltak, mert egy férfi központú, férfiak uralta világban nőként kellett megküzdeniük elismertségükért, sőt azért is, hogy saját uralkodóházukban is tiszteletet vívjanak ki maguknak. Az arisztokrácia, a királyi tanácsadók sora mindkét országban legszívesebben férfi uralkodót látott volna a trónon, sőt legfőbb igyekezete az volt, hogy az öröklött trón két női birtokosa minél hamarabb férfi örökössel ajándékozza meg országát és népét. Mária és Erzsébet a trónjukért folytatott küzdelemben eltérő stratégiákat alkalmaztak, ráadásul Erzsébet királynő folyamatos fenyegetettséget érzett, hiszen Mária is jogot formált az angol trónra. (Erzsébet VIII. Henrik és az általa kivégzett második feleség, Boleyn Anna lánya volt, Henrik egyetlen élő gyermeke, míg Mária VIII. Henrik nővérének unokája.)
(Fotó: UIP–Duna Film)
„Máriát szisztematikusan befeketítették az angolok, ami mögött William Cecil lordpecsétőr állt. Úgy hamisította meg a hivatalos iratokat, hogy a felületes szemlélő azt gondolja, amit ő akart – említi a kötet szerzője, dr. John Guy. – De ha elolvassuk az apró betűs részeket is, egészen más kép alakul ki. El akartam mesélni Mária igaz történetét, mert évszázadokon át ő volt a mumus Erzsébethez képest. A források megvoltak, és alig várták, hogy valaki mást hámozzon ki belőlük, mint eddig.”
A film tehát az új kutatás eredményeire épült, cáfolatát adja a ma ismert és elfogadott Stuart Mária-képnek, mely szerint kicsapongó életet élő, gátlástalan uralkodónő lett volna. Inkább a folyamatos ármánykodás, intrika, összeesküvés, árulás és lázadás jellemezte rövid uralkodásának időszakát.
(Fotó: UIP–Duna Film)
Az eddig a színházi életben hírnevet szerzett Josie Rourke rendezőnő ezért is kérte fel forgatókönyvírónak Beau Willimontot, aki többek között a Kártyavár (House of Cards) című népszerű Netflix-sorozatot is jegyzi, melynek főhősei épp ármánykodásban és árulásban kiválóak az amerikai elnöki tisztért folytatott harcban. „Briliáns módon ábrázolja a nőket, rávilágítva bonyolult lelki rezdüléseikre. Emellett vérében van a politika – jellemzi őt a rendezőnő. – Tudja, milyen árat kell fizetni a hatalomért, ami filmünk központi témája.A nézők azért is szeretik annyira a Kártyavárat, mert olyan, akár egy reneszánsz dráma, ahol mindenki áskálódik és bosszút forral.”
Josie Rourke mindehhez szarkasztikusan azt is megjegyzi, hogy bizonyos szempontból Mária és Erzsébet kora az angol történelemnek az a szakasza volt, amikor a modern politikát feltalálták…
(Fotó: UIP–Duna Film)
Történéseivel a film párhuzamosan vezet el minket a két uralkodóház királyi várába, egyszerre ismerjük meg Mária és Erzsébet magánéletét és a „politikacsinálás” hétköznapjait is, a hol köpönyegforgató, hol árulást szító, hol megalázkodó nagyurakkal. A korhű jelmezek és díszletek segítenek abban, hogy belefeledkezzünk a XVI. század izgalmas korába, a várbéli puritán élet mindennapjaiba. (Nem véletlen, hogy a filmet a legjobb jelmez és smink kategóriájában Oscar-díjra jelölték.)
(Fotó: UIP–Duna Film)
Játékával a két főszereplő is méltó a produkció színvonalához. Stuart Máriát a 24 éves Saoirse Ronan, ír származású amerikai színésznő formálja meg, akit tavaly a Lady Bird, két évvel korábban a Brooklyn című filmben nyújtott alakításáért jelöltek Oscarra. „Mindig is kötődtem a skót történelemhez, már csak ezért is, mert olyan sok átfedés van benne az írek viselt dolgaival. Bár évekig tartott, amíg összejött a projekt, soha nem akartam kiszállni, mert bíztam benne, hogy egyszer minden mozaikdarabka a helyére kerül” – nyilatkozta.
(Fotó: UIP–Duna Film)
Erzsébetet a 28 esztendős Margot Robbie ausztrál színésznő játssza, az Én, Tonya címszereplője, melyben alakítása Oscart ért. Ismerhetjük játékát a Wall Street farkasa és A nagy dobás című művekből is. „Kicsit berezeltem, hiszen legutóbb az egyik legnagyobb példaképem, Cate Blanchett játszotta Erzsébetet – vallotta be. – De Josie megnyugtatott, hogy lényegében csak egy fiatal nőt kell eljátszanom. Ez hatott. Amikor már nem azon paráztam, hogy mekkora királynőt kell alakítanom, tejesen el tudtam fogadni, hogy itt van egy nő, akit bedobnak a nagypolitika boszorkánykonyhájába, és megpróbál boldogulni.”
„Ez teljesen Mária filmje” – fogalmaz a rendezőnő, és igaza van. Erre utal a mű eredeti címe is, de azért alaposan megismerhetjük Erzsébet jellemét és vívódásait is.
Határozottan jó alkotás a Két királynő. Akit kicsit is érdekel a történelem, az ember és a hatalom kapcsolata, ne hagyja ki!
A 125 perces mű már látható a magyar mozikban, a UIP–Duna Film gondozásában.
A film magyar nyelvű weboldala: www.ketkiralyno.hu
A film feliratos előzetese: https://youtu.be/5vF6778-8lM