Konzuli védőszárnyak

Főleg a nyári utazások előtt fontos tisztában lenni azzal, milyen védelemre számíthatunk, ha valami probléma történik velünk külföldön. És ezek lehetnek jogi természetű problémák is.

Ajánlott irodalom
Általános megközelítésre: Hargitai József: Nemzetközi jog a gyakorlatban (Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2008.) IV. fejezet 1. pont (195–262. old.)
Belső jogi vonatkozások: Alkotmány 69. § (3) bek.
Konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. tv.
Illetve az ennek végrehajtásáról szóló 17/2001. (XI. 15.) külügyminiszteri rendelet
Nemzetközi jogalapok: Konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi Bécsi Egyezmény (1987. évi 13. tvr.)
A Magyar Köztársaság kétoldalú konzuli egyezményei (mintegy 40 – CompLex Jogtárból)

A konzuli védelem nem marginális kérdés, hiszen ez az állam és állampolgár kapcsolatának központi kérdése, amikor az állampolgár hazájának határain kívül tartózkodik. Az Alkotmány 69. § (3) bekezdése szerint a konzuli védelem mindenkit megillet, minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodása alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezhesse. Alapesetben a külföldön tartózkodó állampolgárok nem szorulnak rá köztársaságunk védő szárnyaira, de ha mégis, akkor nagyon gyakran szorongatott helyzetben vannak, és távolról sem közömbös számukra hogy pontosan miben is áll ez a védelem, amit az állam nyújt.

A konzuli védelem egy szolgáltatás, amit a magyar állam közigazgatásának egy speciális ága, a külügyi igazgatás nyújt az állampolgároknak. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a jog alapesetben a magyar állampolgárokat illeti meg, de van kivétel, bizonyos esetekben az EU államok egymás állampolgárainak is nyújtanak konzuli védelmet. A határon túli magyarok is részesülhetnek magyar konzuli védelemben, de csak ha magyar állampolgárságuk is van, illetve írásban lemondanak a másik ország konzuli védelméről. Ez történt például a közelmúltban nagy port felvert bolíviai eset kapcsán, mikor a Santa Cruzban letartóztatott kettős állampolgár lemondott Románia konzuli védelméről, hogy Magyarország biztosíthassa neki azt.

A konzuli munkát a magyar Külügyminisztérium alkalmazásában álló diplomaták végzik (van kivétel, de erről majd később) a magyar külképviseleteken. Tekintsük át először, milyen magyar külképviseletek vannak és kik is pontosan ezek a konzulok, akikkel kapcsolatba kerülünk ilyen esetekben.

Külképviseletek és konzulok

Idegen országokban, legtöbb esetben nagykövetséget tart fenn a magyar állam, amely a „fogadó ország” fővárosában található és egy nagykövet áll az élén. A nagykövetségen beosztott diplomaták dolgoznak, ezek egyike a konzul. Mivel gyakran találkoztam ilyen jellegű félreértésekkel, szeretném leszögezni, hogy a konzul nem diplomáciai rang, ez egy beosztás a nagykövetségen, és semmilyen privilegizált helyzettel nem jár a diplomáciai testületben. A konzul nem is feltétlenül a legtapasztaltabb diplomata, lehet, hogy éppen a legfiatalabb, ezért senki ne csodálkozzon, ha egy harmincon még inneni fiatal hölgy jelenik meg ebben a pozícióban.

A magyar állam külön külképviseleteket tart fenn a nagy nemzetközi szervezetek (ENSZ, NATO, EU) mellett is, de itt konzult ne keressen senki. Ezek az intézmények az ún. multilaterális diplomácia részét alkotják, konzul azonban csak az országok bilaterális, azaz kétoldalú kapcsolataiban létezik. New York, Brüsszel, Párizs, Genf és Bécs esetében van lehetőségünk olyan hibába esnünk, hogy nagykövetségnek nézünk egy ilyen magyar külképviseletet, de semmilyen tragédia nem történik, végső soron útbaigazítást a legközelebbi magyar konzul elérhetőségéről itt is kaphatunk. Túl szívélyes fogadtatást, meleg teát és internet-hozzáférési lehetőséget azonban ne várjunk, mert az ilyen missziókon dolgozó diplomaták általában agyonhajszoltak, irodájuk bizalmas dokumentumokkal van tele, amelyeknek közelébe nem szívesen engednek idegeneket, még akkor sem, ha történetesen magyarul beszélnek.

Bizonyos esetekben a nagykövetség mellett főkonzulátusokat is fenntartunk egy adott országban. Ennek három, sokszor egyszerre jelen lévő oka lehet. Az egyik, hogy az ország mérete olyan nagy, hogy egy fővárosban székelő konzul csak komoly időveszteséggel tudna a helyszínre érkezni. Ezért van az Egyesült Államokban főkonzulátusunk Los Angelesben, vagy Németország esetében München és Düsseldorf városokban. A másik, ha a magyar állampolgárok valamilyen okból (pl. turizmus, munkavállalás, tanulás) nagy számban áramlanak egy olyan részébe az országnak, amely távol van a fővárostól, és számos olyan esetet produkálnak, amely konzuli beavatkozást igényel. Így főkonzulátusunk van Krakkóban, Szentpéterváron, Barcelonában, Isztambulban. Végül az adott országban élő magyarok koncentrálódása is indokolhatja főkonzulátus nyitását, így kapott Kassa, Ungvár, Kolozsvár, Csíkszereda, Szabadka, vagy Chicago és Toronto magyar külképviseletet. Ezeken a helyeken a főkonzul személyében már egész biztos tapasztalt diplomatával találkozunk, akinek ráadásul saját konzul beosztottjai is lehetnek, persze ők általában vízumügyekkel foglalkoznak.

Vannak olyan esetek, amikor a szezonális turizmus csak ideiglenes konzuli képviseletet igényel. A horvát tengerpart nagyvárosában Splitben csak június 15. és szeptember 15. között működik egy magyar konzuli ügynökség, hiszen az év többi részében legfeljebb elvétve tévednek a környékre magyarok.

Ha európai országról van szó, akkor egészen biztosan van nagykövetségünk, esetleg még főkonzulátusunk is, de kontinensünkön kívül ez a hálózat foghíjasabb. Afrikai és latin-amerikai országok esetében bizony gyakran előfordulhat, hogy nincs magyar külképviselet az adott államban, és a magyar állampolgárok védelmét tiszteletbeli konzulok látják el. Ők minden esetben rendelkeznek valamilyen szállal Magyarországhoz, de ez néha elég távoli, sokszor csak üzleti, ezért nem minden esetben beszélnek magyarul. Sőt, esetleg angolul sem, hanem csak oroszul vagy franciául, esetleg spanyolul. Ha a nyelvi keresztmetszetünk szűk, akkor bizony ezekben az esetekben nehézségünk támadhat.

A tiszteletbeli konzul igen befolyásos tagja a helyi elitnek, komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezhet, konkrét esetről tudok, amikor egyikük néhány órán belül személyes találkozót volt képes elintézni odalátogató magyar politikusoknak egy helyi magas közjogi méltóságnál. Ezek az emberek igen hatékony segítséget tudnak nyújtani bajba jutott magyaroknak. Hallottam olyan példát, amikor egy konfliktus által sújtott országban a puskacsövek torkából menekítette ki kalandvágyó honfitársainkat a nyelvünket nem is beszélő tiszteletbeli konzul. Azt is tudnunk kell, hogy a tiszteletbeli konzulok munkájukért nem kapnak térítést a magyar államtól.

Nyelvileg szintén kihívás, de mégiscsak mentsvár lehet, amikor egy másik EU állam ellátja a magyar állampolgárok konzuli érdekvédelmét. Az alapszabály, hogy ahol nincs magyar képviselet, az ott jelen lévő EU országok konzuljai kötelesek ellátni a rászoruló magyar állampolgárok védelmét. Ebben az esetben választásunk szerint akár egy brit vagy német konzul láthatja el érdekvédelmünket, egy középhatalom védőszárnyait élvezni pedig nem előnytelen, főleg ha a nyelvi korlátot le tudjuk küzdeni.

Konzuli ügyek

Az egyik konzuli alapeset, hogy balesetet szenved valaki, és orvosi ellátásra szorul. Ennek külföldön mindenképpen anyagi vonzatai vannak, ezért itt a konzul abban tud segítséget nyújtani, hogy elmagyarázza, miként működik a biztosítási rendszer. Ha egy magyar állampolgár külföldön elhunyt, a magyar konzul gondoskodik a hozzátartozók értesítéséről és a holttest hazaszállításáról.

Előforduló eset az útlevél elvesztése vagy ellopása, ebben az esetben a konzulok hazatérési igazolványt állítanak ki. A hazatérés anyagi gondjainak megoldására áthidaló kölcsönt manapság már csak legritkább esetben adhatnak a konzulok, ezt mindenki tartsa szem előtt. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező országokban inkább csak tájékoztatnak arról, hogy miként lehet leggyorsabban és leghatékonyabban pénzt küldeni és pénzt fogadni. Rendkívüli esetekben előfordulhat kölcsön, de akkor se készpénzt várjon valaki, hanem inkább egy megvásárolt repülőjegyet, aminek az árát hazaérkezés után ki kell fizetni, ez ugyanis köztartozásnak minősül.

Aki másoknak fizikai sérülést okozó közlekedési baleset okozójává, netalán bűnügy részesévé, elkövetőjévé válik, vagy a külföldi hatóságokkal bármilyen összetűzésbe kerül, annak komoly szüksége van a konzuli segítségre. A konzuli védelem kijár annak a magyar állampolgárnak is, akit nyilvánvalóan alapos okkal vett őrizetbe egy külföldi ország rendőrsége, ezért ha valakinek külföldön a rendőrséggel akad dolga, annak célszerű felhívnia az adott országban tevékenykedő magyar konzult. Ehhez joga van, de ne várja senki, hogy erre minden országban emlékeztetni fogja a rendőr, sőt legtöbb esetben a sarkunkra kell állni ennek a jognak az érvényesítéséhez.

Mit és mit ne várjunk el egy konzultól?

A konzul ismeri a helyi viszonyokat, kapcsolatokkal rendelkezik, legtöbb esetben valamilyen szinten beszéli az ország nyelvét. Az esetek többségében igen hasznos tud lenni, mert gyorsan megbízható tolmácsot vagy helyi ügyvédet tud szerezni, meglátogatja a letartóztatott magyar állampolgárt, legalább valamilyen szinten ellenőrzi, hogy az illető korrekt eljárásban részesüljön, illetve bizonyos üzenetek közvetítését is elvállalhatja. A magyar konzuloknak viszont nincs felhatalmazásuk arra, hogy a helyi bíróságok előtt folyó eljárásban az érintett magyar állampolgár képviseletében eljárjanak.

Felmerül a kérdés, hogy magyar konzulok által ajánlott ügyvédeket mi alapján választják ki. A válasz igen prózai, ezek az ügyvédek a kint dolgozó diplomatáink ismerősei vagy a helyi hatóságok által ajánlott jogászok. Elfogadásuk azonban csak lehetőség és még véletlenül sem kell kötelezőnek tekinteni igénybevételüket.

Egy letartóztatás esetén az is fontos kérdés, hogy miként lehet információt közvetíteni a konzulon keresztül a hozzátartozók vagy esetleg egy magyarországi védőügyvéd felé. Tudni kell, hogy a konzul csak akkor ad ki információt, ha erre a letartóztatott megkérte, illetve ha az információt kérő igazolja, hogy valóban közeli rokona. Ezért, ha egy hozzátartozó felhívja a konzult, jól teszi, ha a bajba került rokon személyes adatainak közlésével minél gyorsabban igazolja a rokoni kapcsolatot, de tudni kell, hogy a konzul ekkor is ragaszkodhat ahhoz, hogy bármilyen közléshez kikéri az érintett felhatalmazását.

A konzullal szemben támasztott várakozásoknak józan és mértéktartó szinteken kell mozogniuk. Egy-egy ország mostoha börtönkörülményein ők sem tudnak változtatni. Az szinte kizárt, hogy egy konzul olyan kapcsolatokkal rendelkezzen, hogy egy jobb cellát el tudjon intézni. A magyar külügyi befolyás latba vetésére is csak módjával számítsanak az ügyvédek, azért azt látni kell, hogy még egy Bolívia nagyságú ország sem esik nagy pánikba a magyar diplomácia kardcsörtetésétől. Ez része a realitásnak, amiben élünk, de legalább tekintsük pozitívnak, hogy a magyar külügyi vezetők egyre gyakrabban hajlandók felvállalni a konfliktusokat értünk, érdekeink védelmében, szakítva a korábbi szürke öltönyös, távolságtartó és kimért hozzáállással.

A jogszabályi kereteket meghaladó, különösen a helyi vagy a magyar előírásokat tételesen sértő szívességeket elvárni a konzultól nem túl bölcs dolog. A közelmúltban egy szerb konzul azzal került a figyelem középpontjába, hogy egy igen súlyos bűncselekményt elkövető fiatal honfitársának hazatérési igazolványt állított ki és ezzel kimenekítette az Egyesült Államokból. Ehhez hasonló romantikus huszárvágásokra ne számítsunk a magyar konzulok részéről, ez a viselkedés egész egyszerűen nem része a szakmai etosznak. Azt is meg kell értenünk, hogy a beosztott diplomata konzulok szoros budapesti ellenőrzés alatt látják el munkájukat, kezük meg van kötve. A külföldi munkavégzést jól megfizetik és egyetlen konzul sem szeretné munkáját elveszíteni.

Ez persze nem jelenti azt, hogy komoly pillanatokban távol állna tőlük az önfeláldozó szellem, hiszen volt arra is példa, hogy egy magyar konzul cseretúszként ajánlotta fel magát honfitársai kiszabadítása érdekében.

A konzul, mint „közjegyző”

A hosszabb ideig külföldön tartózkodóknak jó tudni, hogy számos hivatalos ügyet a konzulon keresztül kell intézni, kezdve mondjuk a lejárt útlevél cseréjével. A születés, haláleset és házasság anyakönyvezése minden esetben Magyarország területén történik, viszont a konzul az, aki eljuttatja diplomáciai postán a hazai szervekhez a szükséges papírokat, illetve fogadja az otthonról kiküldött anyakönyveket.

Aláírások hitelesítésével, hiteles fordítások készítésével vagy fordítások hitelességének tanúsításával is foglalkozik a konzul. Ezek azonban fizetésköteles szolgáltatások, amelyekért minden esetben fizetni kell, mert ez a magyar költségvetési bevétel részét képezi. Az árak azonban nem vágnak földhöz. Egy magánszemély vagy cég aláírásának hitelesítése 30 euróba, egy pecsét hitelesítése 20 euróba, egy általunk készített fordítás hitelesítése oldalanként 15 euróba kerül. Fontos tudni, hogy a 10–20 évvel ezelőtti gyakorlattal szemben, a fizetés elengedése ma már fehér holló számba megy.

dr. Márkusz László