Látványos füstölgés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nézők elkápráztatása a fő cél. A másik lényegi elem, hogy az első kanyart akár 100 km/óra fölötti sebességgel sikerüljön bevenni, miközben minél nagyobb füstöt kell produkálni a hátsókerék meghajtású sportautókkal. Ennek ellenére mégsem a sebesség a döntő. Mindez nem gokart, nem rallye (bár igaz, abból alakult ki) és nem is Forma-1, hanem ezek keveréke, egy önálló autósport, a drift. Ráadásul nő is van a versenyzők között. A Japánból származó drift már hazánkban is ismert, nyolc-tíz csapatunk is van, közülük…

A nézők elkápráztatása a fő cél. A másik lényegi elem, hogy az első kanyart akár 100 km/óra fölötti sebességgel sikerüljön bevenni, miközben minél nagyobb füstöt kell produkálni a hátsókerék meghajtású sportautókkal. Ennek ellenére mégsem a sebesség a döntő. Mindez nem gokart, nem rallye (bár igaz, abból alakult ki) és nem is Forma-1, hanem ezek keveréke, egy önálló autósport, a drift. Ráadásul nő is van a versenyzők között. A Japánból származó drift már hazánkban is ismert, nyolc-tíz csapatunk is van, közülük néhány az élvonalban szerepel. A Magyar Drift Szövetség új lendülettel kezdte meg a 2010-es évadot, jelentős külső és belső átalakításokkal. Az egyik legfontosabb változás, hogy a japán példát követve a másodosztály helyét átvette a street kategória – olvasható a honlapjukon.

A sportág részleteibe Ostorházi Péter, szabadúszó autós avat be, aki hamarosan valószínűleg az Inital Drifter csapat tagja lesz. – Az első osztályban 20–30 autó versenyzik, a másodosztályos ligában nagyon változó az indulók száma, még nehezebb megjósolni a résztvevőket. Azért körülbelül harminc autó részt szokott venni, sokan persze „csak” hobbiszinten foglalkoznak a sporttal, nem versenyeznek, csak időnként kijárnak a pályákra. Mivel technikai sport, igen költséges, ezért az indulók száma legtöbbször ingadozik. A válság miatt sokan kényszerűségből pihentetik a sportautójukat. Van, aki az utcán is közlekedik a rendszámmal rendelkező, drift autóval, de a többség traileren szállítja a verseny helyszínére, a forgalomban pedig egy „normális” gépkocsival jár.

Már Magyarországon is remek kocsikat tudnak összerakni, mivel japán autókra találták ki a driftet, így azokból és a BMW-kből lehet a legjobb versenyautókat „előállítani”. Hazánkban az autók kb. 75 százaléka az előbbi márkából kerül ki, mivel az olcsóbb, mint pl. egy Nissan vagy Toyota. Nemzetközi szinten is jól szerepelünk: Szántó Niki, az egyetlen női versenyző a tavalyi spanyol világversenyen harmadik lett.

Ostorházi Péter három éve döntötte el, hogy driftelni szeretne. – Hobbi szinten gokartoztam a nővéremmel, az is hátsó kerék meghajtású, de mindig lassabban mentem, nem a gyorsaság számított nekem. A driftben a sportautók egy „másfajta” határát kell feszegetni, nem a sebességet, hanem inkább a technikai tudást. Először egy körforgalomban, éjjel próbálgattam az autót, utána a tököli reptéren gyakoroltam, ahol teljesen legálisan, pályabíróval, nevezési díj ellenében bárki kipróbálhatja, mire képes. Komoly kritériumok vannak az autókra és a versenyzőkre is. A szükséges speciális futómű például elengedhetetlen és nagyon drága is. Én egy Nissan 200sx-szel versenyzem, de sajnos eddig nem tudtam rajthoz állni anyagi korlátaim miatt. A legtöbb időmet az építés viszi el, mivel autószerelőként dolgozom, a magam autóját is én rakom össze. A tavalyi edzéseken jól szerepeltünk, több elismerést is besöpörtünk, én és az autó is. Nincs különleges technikám, igyekszem mindenkitől tanulni, hiszen még kezdőnek számítok. A mi különlegességünk, hogy lelkesek vagyunk, és igyekszünk minél több technikai újdonságot fejleszteni. Először street kategóriában egy bajnoki címet szeretnék elérni, majd az OB1-ben (Országos Bajnoki profi verseny) is sikeresen helytállni – mondja mosolyogva.

A szezonnak októberben vége van, pihenni és javítgatni viszik a kocsikat március végéig, aztán áprilisban újból indulnak a versenyek. – Az első kanyart általában 100 km/óra körül veszik be a versenyzők, ez persze a pilótától, az adott kocsitól és a pályától is függ. A pontozás a jégtánchoz hasonlítható: szubjektív az elbírálás. Az első kanyar előtt egy traffipax méri a sebességet, ez az összpontszám 60 százalékát teszi ki. A másik „pontot érő” szempont, hogy mennyire halad keresztbe a pályán és mekkora a füst. A hátsó kerék minél gyorsabban pörög, annál nagyobb füstfelhő száll fel. Tehát a motorerő is nagyon számít. Nőknek és férfiaknak nincs külön mezőny, Péter egyetlen női pilótáról tud. Főleg Tökölön vannak driftes pályák, de Kakucson és Máriapócson is zajlik verseny. Ezen kívül meghívásos bemutatókat, autós találkozókat is rendeznek.

Az USÁ-ban hat-nyolc éve már nagyon népszerű a sport és hazánkban is egyre több nézőt vonz. – Kezd átterjedni Európára is, és mivel sokkal rövidebb, mint a Forma-1, ám roppant látványos, így az öreg kontinensen és hazánkban is hamar kedvelt lesz – véli a 25 éves lelkes versenyző. – Az edzéseken egy autó maximum öt kört megy, utána gumicsere következik. Ez természetesen pénzfüggő is. Sokan inkább gumisoktól szereznek be, általuk már kidobásra szánt gumikat, mert úgy olcsóbb. Volt, hogy egy hétvége alatt 32 pár gumit használtunk el. Itt mindenki a saját maga szponzora, legalábbis a kezdetekkor, de persze mindenki próbál külső szponzorokat találni. Egy alapautó összerakása kb. 700 ezer forinttól akár 10 millió forintig is terjedhet. De technikai sport lévén határ a csillagos ég. 250 lóerőnél gyengébb autóval nehéz eredményt elérni, ám az élvonalban versenyzők 300 LE-nél is nagyobbakkal hajtanak.

A szezon következő versenye június 12-én lesz Tökölön. A pályát bójákkal jelölik ki, fa, szakadék, szalagkorlát nem lesz, így a rizikófaktor nulla. Kivéve az első osztályú Tsusio küzdelmet, ahol egymással koccanhatnak az autók.

DRIFT

A drift szabad fordításban csúsztatást, sodródást jelent. Az autó tökéletes uralásának és irányításának látványos demonstrálása úgy, hogy az autó lehetőleg egy centimétert se haladjon a szokásos módon egyenesen.

A drift gyökerei Japánban találhatóak. Az 1960-as években rendezték meg először az akkoriban divatos, úgynevezett touge, illegális hegyi versenyeket. A sportág hasonló a rallye-hoz, azonban itt nem az idő és a sebesség számít, hanem a stílus és a kanyartechnika.

A drift lényege, hogy az autó hátulját a túlkormányozottságból fakadó kitörésekor a kanyarban csúszásban kell tartani anélkül, hogy az autó megtapadjon. Ahhoz, hogy a csúszást minél tovább fenntartsuk, tökéletes kormányzásra és gázpedálkezelésre van szükség. A drift kifejezetten a hátsó kerekes autók és azok pilótáinak művészete. A kezdő sebesség az egyike a látható szempontoknak, amit a bírák pontoznak. Az ív vágását is figyelik a bírók és azt látják szívesen, ha a pilóta egy szűk íven fordul, olyan közel téve az autó orrát a kanyar csúcspontjához, amennyire csak lehet. Ellenben, az autó farát a lehető legnagyobb íven, a kanyar külső padkáján fordító technika is mutatja az autó kezelésének képességét. A szög a jármű elfordulásának szögét jelenti, a valós haladási irányhoz viszonyítva. A szög utal egyben a drift fenntarthatóságának időbeli hosszára, és az egész kanyar során átlagosan várható driftszögre is. Ez azt jelenti, hogy a jármű farát egy kis időre „kicsapó” pilóta nem fog túl sok pontot kapni, kivéve, ha az elfordulás mértéke kiemelkedő volt. Viszont az a jármű, amely extrém driftszögeket mutat be megperdülés nélkül, a kanyar teljes hosszában, magas pontokat kaphat. Ahogyan az is, aki több gumifüstöt produkál. Szigorúan feltekert ablakkal és zárt ajtóval kell a futamot teljesíteni. Ez a szabály is a hangsúly áthelyeződését szolgálja a magasabb szintű vezetéstechnika felé.

A bírónak komoly vezetői múlttal kell rendelkeznie, lehetőleg a motorsport több ágában is. A bíró egyben szpíker is. Energikusnak kell maradnia a verseny végéig, tudnia kell szórakoztatni a közönséget. Minden D1 rendezvényen résztvevő bírónak jóváhagyást kell kapnia a D1 Productions-tól.

A street kategóriában indulóknak van a legkönnyebb dolguk. A startképességhez nem kell milliókat rákölteni egy hátsókerekes kocsira, mindössze egy bukósisakra és egy négypontos biztonsági övre van szükség. A verseny előtti tréningen az indulóknak pályaalkalmassági minimumvizsgát kell tenniük, ahol meg kell mutatniuk, hogy folyamatosan driftben tudják tartani a kocsit.

A kvalifikációs futamok értékelése az Országos Bajnoki profi versenyeken drift box készülék segítségével zajlik. A maximum adható pontszám 1 kör teljesítése után 100 pont, amelyből 60 pontot a készülék szolgáltat. A további 40 pont sorsa pontlevonásos módszerrel történik. A versenyző körének pontszámát egy páratlan számú (általában 3 fős) bírói testület által adott pontok átlaga határozza meg. Munkájukat a verseny supervisora felügyeli és segíti. Minden vezetésbeli hiba az adott kritérium maximális pontból való levonásával jár.

A versenyzők két kört teljesíthetnek, amelyből a legjobb kerül rangsorolásra. A legjobb 32/16 versenyző (kiírástól függően) ez után egyenes kieséssel mérkőzik meg egymással. Holtverseny esetén a következő szempont szerint dől el a sorrend: nagyobb driftszög, helyesebb ív, nagyobb sebesség, illetve összkép.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.