Lux-díj: Európa filmes elismerése

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Három kiváló film közül választják ki 2015. november végén, melyik kapja az Európai Parlament legjobb alkotása kitüntető címét.

2015-ben a három, Lux-díjra esélyes alkotás ezúttal is olyan aktuális társadalmi kérdéseket vet fel, mint a menekültválság (Mediterranea), a tanárok megbecsülésének hiánya, illetve az adósság (A lecke), valamint a női önrendelkezés hiánya (Mustang). E mind nagyobb becsben tartott filmes díjat 2007-ben azzal a céllal hívta életre az Európai Parlament, hogy ösztönözze a kortárs alkotókat érzékeny filmek készítésére, amelyek meglévő társadalmi jelenségekre, gondokra hívják fel a figyelmet. Emellett az európai kulturális sokszínűségről, az európai emberek életéről és identitásáról szólnak, vagyis olyan fontos, sokakat érintő kérdésekről, amelyek szinte minden európai embert érdekelnek, foglalkoztatnak. A Parlament a Lux-díjjal a filmek terjesztésében is segítséget kíván nyújtani az öreg kontinensen, ezzel egyidejűleg pedig a művekről szóló, európai szintű gondolkodás és vita ösztönzését is célul tűzte ki. A díj, és érte a versengés a filmszakma képviselői számára is egyedülálló lehetőség, hogy a műveket különböző országokban bemutassák, az európai közönség számára pedig különleges kulturális kísérlet arra, hogy összehasonlítsák nézeteiket és közös vitában vegyenek részt – fogalmaznak az alapítók. Az Európai Parlament támogatja a döntőbe került három film forgalmazását, és elkészíti feliratozásukat az Unió huszonnégy hivatalos nyelvén.

Mediterranea

 

2014-ben az Ida című lengyel–dán koprodukcióban született mű nyerte a Lux-díjat. A Magyarországon is forgalmazott film egy önmagát kereső fiatal nőről szól, a háttérben Európa tragikus múltjával. „Az Idának egész Európában sikerült megérintenie a nézőket. Ez is mutatja, hogy a mozinak továbbra is van szerepe a társadalmunkban… Az európai filmesek Lux-díja európai moziba járók ezreinek tette lehetővé az érzelmek megosztásának közös élményét” – fogalmazott a díj átvételekor Pawel Pawlikowski, a film lengyel rendezője. A három tavalyi döntős filmet huszonnégy nyelven, huszonnyolc országban, tizennyolc fesztiválon, negyvennél több városban láthatták a nézők.

Idén tizenhat tagú volt az a szakértőkből álló jelölőtestület, mely egy tíz filmből álló listát állított össze. Egy nemzetközi zsűri a nyáron szűkítette le háromra a díjra esélyes művek számát. A három döntős alkotás nagy nyilvánosságot kap ősszel Európa országaiban, hiszen az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamában meg lehet majd tekinteni. A határokon átívelő Lux-filmnapok keretében a produkciókat mindenütt az adott ország nyelvén, feliratozva vetítik. Magyarországon például 2015. november elején, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatták be őket. Jó hír a nézőknek, hogy a három filmből kettő már talált hazai forgalmazót. A Mozinet révén a honi filmszínházak novemberben már vetítik A leckét, a Mustang pedig 2016 februárjától látható a magyar művész mozikban. Egyedül a Mediterranea olasz–francia–amerikai–német–katari filmdráma vár még magyar forgalmazóra.

E Jonas Carpignano rendezte mű főhősei Afrikából indulnak útnak Európába, egy jobb élet reményében. Semmijük sincs, csak álmaik, vágyaik. Hihetetlen veszélyeknek és küzdelmeknek vannak kitéve a hosszú útjuk során. Ám hiába érkeznek meg végre Európába, nem az vár rájuk, amiben reménykedtek. (A film angol feliratos előzetesét lásd itt🙂

A Lecke

 

Tizenkét nemzetközi fesztiváldíjat követően mutatták be november elején Magyarországon is A lecke című bolgár–görög filmdrámát, melynek főszereplője egy pedáns, rendmániás, erkölcsös angoltanárnő, akit úgy ismerünk meg, mint aki kérlelhetetlenül nyomozza, melyik diákja lopta el osztálytársa pénztárcáját. Eközben magánéletében válságot él át: házát, amelyben munkanélküli férjével és négyéves kislányával él, a bank el akarja árverezni, mivel nem tudják fizetni a törlesztő részletet. Három nap alatt kell pénzt szereznie – bármi áron. Ehhez sajátos utat választ, elveit feladva. Így amikor a tanárnő megtudja, ki a kis tolvaj, magának kell feltennie a kérdést: van-e joga ítélkeznie diákja fölött? A Krisztina Grozeva és Petar Valcsanov rendezőpáros már ezzel az első nagyjátékfilmjével beírta magát Európa filmtörténelmébe. (Magyar feliratos előzetes)

Deniz Gamze Ergüven Mustang című filmdrámája 2015-ben elnyerte a Jameson Cinefest – Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, a Lux-díj mellett jelölték az Európai Filmakadémia legjobb film kategóriájában is, és Franciaország hivatalos nevezettje az Oscar-díjra a legjobb idegennyelvű film kategóriájában. A történet egy észak-törökországi faluban játszódik, itt él az öt lánytestvér, akiket szülei halála óta a nagymama és a nagybácsi tart rövid pórázon. Az évszázados tradíciót követve túlontúl is vigyázni kívánnak a lányok erkölcsére, jó hírnevére. A normális életre vágyó lányok számára mindinkább börtönné válik otthonuk, melynek ablakaira idővel rácsok is kerülnek. Kiházasításuk adásvétel tárgya a családok között. A szabadságra vágyó lányok szinte vadlovakként igyekeznek kitörni a tradíció és a család fogságából. (Erre utal a cím is.) A humorral, tragédiával, iróniával átszőtt kiváló társadalmi korrajz a fiatal francia–török forgatókönyvíró-rendezőnőt dicséri, aki kellő érzékenységgel dolgozza fel a Törökországban máig élő ellentmondást a modern élet és az évszázados nézetek, hagyományok között, melyek sok ezernyi nő életét keserítik meg. (Angol feliratos előzetes itt)

Mustang

 

A magyarországi Lux-filmnapok idején az Uránia Kávézóban hazai filmes szakemberek nyilvános kerekasztal-beszélgetésen fejtették ki véleményüket arról, hogyan juthatnak el a honi közönséghez a társadalmi jelenségekre érzékeny alkotások. Bognár Péter filmforgalmazó (Magyarhangya), a Lux-díj jelölőbizottságának magyar tagja arról szólt, hogy a nagyvilágban örvendetesen megszaporodtak az olyan művek, amelyek kortárs kérdésekkel foglalkoznak. A fejlett digitális technika révén ma már olcsón lehet jó minőségben filmet gyártani. A hazai forgalmazók így nagyon sok jó, értékes filmet látnak a nemzetközi fesztiválokon, amelyeket érdemes lenne bemutatni Magyarországon, mert nagy hatásuk lenne, ám a sajátos magyar mozipiacon számukra kevés hely jut. E piacot ugyanis több mint kilencven százalékban az amerikai filmek uralják, pedig a jó arány inkább a háromnegyed–egynegyed lenne. Részben ezt erősítette meg Böszörményi Gábor filmforgalmazó (Mozinet) azzal az adattal, hogy 2014-ben a magyarországi top 25 mozifilmek között szinte csak amerikai produkciók szerepeltek. Az ő tapasztalatai szerint is számtalan kiváló játékfilm születik, melyek fontos társadalmi jelenségekkel foglalkoznak, azonban nem látja szükségét, hogy szinte mindegyiküket bemutassák Magyarországon. Inkább a magyar piacra megvett műveknek kellene megtalálni a helyét az itthoni mozikban a heti nyolc-tíz premierfilm között. Szerinte elég, ha a nemzetközi alkotások egy része magyarországi fesztiválokon kap helyet. Bíró Tibor, a Jameson CineFest fesztiváligazgatója általában olyan produkciókat választ rendezvényére, amelyek különböző fesztiválokon már nyertek díjakat. Körülbelül huszonhat filmet tudnak évente bemutatni a mind népszerűbbé váló miskolci eseményükön, melyek közül csak négy-öt talál magyar forgalmazót. Úgy látja, a komoly mondanivalójú filmek forgalmazása támogatás nélkül anyagilag nem térül meg. Ami pedig az alkotások terjesztését illeti, a magyar artmozi-hálózat jó felvevőpiac, és ma már a digitalizáció révén vidékre is könnyen eljuthatnak a bemutatott filmek, a premierrel egy időben.

Az Urániában a Lux-filmnapokon mindhárom jelölt művet telt házzal vetítették, még a pótszékeken is ültek. Az előadások végén pedig az összes estén felcsattant a taps.  

A Lux-díj győztesét az Európai Parlamentben ünnepélyes keretek között, 2015. november 25-én hirdetik ki.

Utóirat: A Lux-díjat a Mustang című alkotás nyerte. (2015. 11. 25.)

---