Magyarország geotermikus nagyhatalom I.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Világszerte egyre nagyobb az igény a fosszilis energiahordozókkal szemben a geotermikus energiára való áttérésre. Ezt szorgalmazza az EU is, amikor kerethatározatában felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy milyen fontos környezetvédelmi intézkedésről van itt szó, mivel a fosszilis energiahordozók, úgymint a szén, a földgáz és az olaj elégetésénél hatalmas mennyiségű káros anyag, ezen belül is szén-dioxid szabadul fel. Ez a légkörbe bekerülve veszélyezteti földünk hőháztartását. Az üvegháztartásnak megfelelően ugyanis a kibocsátott széndioxid nagymértékben visszatartja a Nap hőjét, és felmelegedéshez vezet.


Hétköznapjainkra is hatással van, mivel egyre gyakoribbá, erősebbé, illetve pusztítóbbá válnak az orkánok, a zivatarok és az árvizek. A környezetvédők már évek óta globális katasztrófával riogatnak bennünket. Úgy tűnik, hogy nem vesszük őket komolyan. Ha csak a börtönpopulációt nézzük, környezetünket károsító elkövetőket aligha találunk a bv-ben, de a szabadságvesztésen kívüli büntetések sem igazán jelennek meg a bűnügyi statisztikában. Mielőtt a jogalkalmazók komolyabban vennék ezt a problémát, és büntetőeljárásokat indítanának azokkal szemben, akik a Btk. erre vonatkozó tényállásait kimerítik, talán nem lenne felesleges időtöltés a geotermikus energia megismerésével foglalkozni.

Hazánk kiváló adottságokkal rendelkezik a geotermikus energiák felhasználhatóságának területén. A szinte mindenütt megtalálható talajvíz kiválthatja az eddigi energiahordózókat, és a jövőben nemcsak olcsóbb fűtéshez, hűtéshez, illetve melegvízhez juthatunk, hanem a sokat hangoztatott környezetvédelem szempontjai is érvényesülhetnének.

Úgy tűnik viszont, hogy inkább csak beszélünk a problémákról, és új jogszabályok megalkotásával igyekszünk kielégíteni az EU igényeit, a hétköznapok gyakorlatában ugyanakkor megmaradunk a régi és jól bevált módszereknél, nem törődve azzal, hogy a valóságban ez milyen veszélyekkel jár.

Ugyanakkor, ebben a témakörben, még a jogi szabályozás sem megfelelő. Aki ugyanis át akarna térni a geotermikus fűtésre, belátva ennek előnyeit, beleütközik a jogszabályokba. Nem is olyan egyszerű ma Magyarországon a telkünk alatt lévő talajvizet, jobb esetben termálvizet hasznosítani, hiszen a föld mélyének kincsei nem a mi tulajdonunkat képezik.

Még az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor megsemmisítette azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a meglévő távhőszolgáltatók számos privilégiumot élveztek. Sajnos nem mindenkinek áll érdekében, hogy a geotermikus energia hasznosítása a hagyományos energiahordozók helyére kerüljön. Így a pillanatnyi gazdasági lobbik felülírják az emberiség érdekében álló sokkal fontosabb szempontok érvényre jutását.

A téma fontosságát hangsúlyozza, hogy 2008-ban a Magyar Tudományos Akadémia Elnöki Titkársága megbízást adott egy független szakértői bizottságnak, hogy az MTA nevében, de a kormány számára stratégiai javaslatot készítsen a geotermikus energia hazai hasznosításának elősegítésére. A munka eredményeképpen létrejött tanulmány hátterében empirikus kutatás nem volt, hanem a közreműködők „csak” átfogóan értékelték a meglévő forrásokat, elemezték azokat, és következtetéseket vontak le a jövőt tekintve. A felkért geofizikus, geológus, hidrogeológus szakemberek mellett sajnos nem volt lehetőség további szakértők, például rezervoár mérnökök, energetikusok vagy közgazdászok bevonására, így ezeket a szakterületeket érintőlegesen elemezték.

A tanulmány és az AB határozat megszületése után sem könnyű ma eligazodni a hatályos rendelkezések útvesztőjében, és nem csak az új energiát hasznosítók vannak nehéz helyzetben: sem a szakemberek, sem a jogalkalmazók nem értik a jelenlegi szabályozást. Ezért az Ügyvédvilág elhatározta, hogy utána jár ennek a témakörnek, és a következő számoktól kezdve választ ad a felmerülő kérdésekre.

Dr. Kiss Anna

 

Magyarország geotermikus nagyhatalom II.

A megújuló energiaforrások

Mire ügyeljünk hőszivattyús rendszerek telepítésénél?

Egy eddig kevésbé elterjedt megújuló energiaforrást hasznosító készülék: A hőszivattyú

Épületgépészeti megoldások, avagy a megújuló energiaforrások felhasználása passzívházaknál


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Mi is az a Time Out Market?

Bő tíz évvel az első, lisszaboni gasztro-látványosság megjelenését követően, Budapesten is megnyílik az első, kulináris örömöket kínáló Time Out piactér.

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.