Szemben a „maffiatörvénnyel”


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Holló Gábor 1952-ben született Budapesten. 1993-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 2004 óta Dr. Némethi Gábor ügyvédkollégájával együtt a Holló és Némethi Ügyvédi Irodát vezeti. Szakterülete a büntetőjog. Autóban a Mercedes a kedvence. A halételeket, a magyaros és más nemzetiségű ételeket kedveli. Kedvenc éttermei az Arany Kaviár, Bécsi Kávézó és Étterem, valamint a fóti Fáy Présház. Angolul beszél. Szabadidejét a családjával tölti. Természetrajongó, szeret utazni, vadászni. Hogyan indult a pályája? Annak idején, amikor arra adtam a fejemet, hogy egyetemre…

Dr. Holló Gábor
1952-ben született Budapesten. 1993-ban az ELTE Jogi Karán diplomázott. 2004 óta Dr. Némethi Gábor ügyvédkollégájával együtt a Holló és Némethi Ügyvédi Irodát vezeti. Szakterülete a büntetőjog. Autóban a Mercedes a kedvence. A halételeket, a magyaros és más nemzetiségű ételeket kedveli. Kedvenc éttermei az Arany Kaviár, Bécsi Kávézó és Étterem, valamint a fóti Fáy Présház. Angolul beszél. Szabadidejét a családjával tölti. Természetrajongó, szeret utazni, vadászni.

Hogyan indult a pályája?

Annak idején, amikor arra adtam a fejemet, hogy egyetemre járjak, akkor először úgy gondoltam orvos leszek. Fel is vettek a Szegedi Orvostudományi Egyetemre, de miután szembesültem a tantárgyakkal, rájöttem, hogy ez a pálya nem nekem való. Ezután a jogászismerőseim tanácsolták a jogi pályát. El is kezdtem a tanulmányaimat az ELTE Jogi Karán, majd az egyetem befejezése után ügyvédjelöltként dolgoztam.

Elsődlegesen vámos ügyekkel foglalkoztam, mert a csempészet akkor még nagy divat volt, de ezen túlmenően természetesen más ügyeket is vállaltam. A polgári jog azonban valahogy mindig háttérbe szorult, és a büntetőjog lett az elsődleges terület, amivel a mai napig is foglalkozom. Jelentősebb ügyeim között említeném a Conti Car vagy Energol néven elhíresült ügyet, valamint a kecskeméti maffiapert, ezen felül különböző külföldi származású személyeket is védtem.

1994-ben a Bakay Ügyvédi Irodával dolgoztam, míg 2004-ben közös ügyvédi irodát alapítottunk Dr. Némethi Gábor kollégámmal, aki polgári joggal foglalkozik. Meghatározott más ügyvédi irodákkal is vállalunk közösen ügyeket.

Én azt az elvet vallom, hogy – mint az orvosoknak – az ügyvédeknek is szakosodni kellene. Igaz, az ügyvédi szakvizsga egy átfogó, számos jogágra kiterjedő vizsgát jelent, azonban az teljesen nyilvánvaló, hogy egy gyakorló ügyvéd nem foglalkozik minden jogterülettel. Ha az orvos sikeres, akkor hozzáfordulnak a betegek. Így van ez az ügyvédi szakmában is. Az ügyfelek ajánlják egymást.

Nem szerencsés, ha célkeresztben levő ügyeket vállal az ember, mert saját maga is célkeresztbe kerül. Nem lehet megfelelni egyszerre a nyomozóhatóságnak, az ügyésznek, a bírónak és az ügyfélnek, függetlenül attól, hogy soha nem lehet úgy hozzáállni egy ügyhöz, hogy a másik felet ellenségnek tekintsem. Az eljárás során természetesen ellenfelei vagyunk egymásnak, de semmiképpen sem az ellenségei!

A koromnál fogva most már szelektálok az ügyek között, és szerencsés vagyok, hogy magam dönthetem el, melyik ügyet vállalom el és melyiket nem. Ez egy megbízási jogviszony: az ügyfél eldönti, megbízza-e az ügyvédet, az ügyvéd meg eldönti, elfogadja-e a megbízást.

Milyennek látja a hazai igazságszolgáltatást?

Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a bíróságok túl vannak terhelve. A bírók íróasztalán „aktahegyek” tornyosulnak. Óriási különbség van egy európai és egy amerikai bíróság között. Ha a kis ügyeket különválasztanák, mint például Amerikában, ahol létezik a Kis Ügyek Bírósága, akkor Magyarországon is sokkal gyorsabban haladnának az ügyek és a bíróságok kicsit fellélegezhetnének.

Az ügyvéd és az ügyész viszonya az utóbbi időben jelentősen megváltozott, sokkal hivatalosabbá vált, ezáltal sokkal nehezebben lehet kontaktálni egymással. Kedvezőbb lenne, ha közvetlenebb lenne a kapcsolat, ezáltal az ügymenet is gyorsabb lehetne. Az ügyészség hierarchikus szervezet, ott gyakorlatilag utasításos rendszer van, amelyen belül nyilván van valamilyen fokú ügyészi szabadság is, de az én meglátásom szerint az ügyek túlnyomó részében az ügyészek ezzel nem szoktak élni, így például a felettesével történő előzetes egyeztetés nélkül az ügyész nem szokott vádat ejteni. Ez más országokban nem így működik.

További problémaként merül fel a bíróságok mellett a nyomozóhatóságok és az ügyészség túlterheltsége is, mert nem rendelkeznek olyan személyi kapacitással, amelyre szükség lenne a hatékonyabb működés érdekében. Ennek okán felhalmozódnak az ügyek és lassabb az ügymenet. Jogi szempontból az ügyfelek vonatkozásában ennek van előnye, meg hátránya is. A vádlottnak a fel nem róható időmúlás enyhítő körülményként jön számításba, ugyanakkor, felmentés esetén ez hátrányosan érinti az ügyfelet, mert mindaddig büntetőeljárás hatálya alatt áll.

Ami sokszor elgondolkodtat, az a bűnszervezet kérdése. Az utóbbi időben, Európában a bűncselekmények bűnszervezetben történő elkövetésének jelentős hányadát Magyarországon állapították meg. Ebből úgy tűnik, mintha Magyarországon működne a legtöbb bűnszervezet. Itt vetődik fel a kérdés, hogy több maffia van Magyarországon, mint Olaszországban vagy Spanyolországban? Ez több szempontból is jelentős károkat tud okozni. Egyrészt a külföldi befektetések terén, ugyanis aki Magyarországon kíván befektetni, az előbb tájékozódik az országról és a büntetőügyekről, amelynek következtében, a beszerzett adatokból az fog számára kiderülni, hogy Magyarország „a maffia országa”, ezért nem fog befektetni, hanem keres egy másik olyan országot, ahol kedvezőbbek az ilyen mutatók. A bűnszervezet nagyon tág fogalom, más néven a maffiát jelenti. A jelenlegi szabályozás szerint olyan széles körben lehet ezt alkalmazni, amilyenben csak kívánják. Elég, ha 3 személy van benne, és csupán megállapodnak abban, hogy 5 év vagy annál súlyosabban minősülő bűncselekményeket fognak majd elkövetni. Álláspontom szerint sokkal szűkebben kellene behatárolni és konkrétabban kellene meghatározni, hogy valójában mi is a bűnszervezet. Ellenkező esetben ebből olyan hátrányos és törvényesnek mondható ítéletek fognak születni, amelyek rossz fényt vetnek az országra.

Példaként lehet említeni a VII. kerületi Önkormányzatnál ingatlanpanamaként elhíresült ügyet. Erre is azt kell mondanunk, hogy „maffia”? Az átlag állampolgár szemében nem ez a maffia. A bűnszervezetben történő elkövetés esetén a jogszabály a büntetési tétel felső határát a duplájára emeli, ami sajnálatos módon rögtön indoka lesz annak, hogy a kényszerintézkedést addig lehessen meghosszabbítani, ameddig csak azt a törvény lehetővé teszi.

Nem hiszem, hogy ez a helyes irány. Alapjában véve rosszul van megalkotva a bűnszervezetekről szóló szabályozás, mert könnyen összemosható a bűnszövetséggel.

Jelenleg Yulliy Baltaytist védi, akit a hatóság azzal gyanúsít, hogy illegális őssejtkezelést végzett Magyarországon ötmillió forintért. Milyen büntetésre számíthat a professzor?

Mostanában nagy port kavart ez az ügy. Szakmailag egy igen érdekes és kihívásokkal teli ügy ez. Az őssejt tudományosan alátámasztottan embereket gyógyít vagy gyógyíthat. Ennek tükrében erkölcsösnek tartja-e bárki, hogy egy beteg embernek korlátozzam a jogát abban, hogy ilyen kezelésben részesüljön?

40 évvel ezelőtt kezdődött az őssejtkutatás. A csernobili katasztrófa után a volt Szovjetunió nagy pénzeket fektetett abba, hogy kutatásokat folytassanak az embriókkal, az őssejtekkel, mert abban bíztak, hogy ezek alkalmasak lesznek a sugárfertőzött betegek kezelésére. A kutatások nyomán kiderült, hogy a sugárfertőzött betegségek kezelésére nem alkalmas, de más betegségek gyógyítására igen. Azt látom, hogy az államoknak egyáltalán nem érdeke az, hogy az össejtkezelések kerüljenek előtérbe, mert az embrionális őssejtkezeléssel az öregedés is gátolható. Ha már pedig gátolható az öregedés, akkor elképzelhető, hogy 106 éves emberek fognak rohangálni az utcán, akiknek nyugdíjat kellene fizetni. Ez pedig egyik államnak sem érdeke, ugye? Ma Magyarországon a férfiak vagy meg sem érik, vagy csak kis mértékben lépik túl a nyugdíjkorhatárt. A bűncselekmény minősített törvényi tényállása üzletszerűen, bűnszövetségben elkövetett emberi test tiltott felhasználása. A 6–8 hetes embrió még nem tekinthető embernek, halott emberi testnek pedig azért nem, mert ahhoz először meg kellett volna születni. Amikor egy nő hozzájárulásával rajta abortuszt hajtanak végre, akkor az abortum veszélyes hulladékká válik, amelynek további tárolására, megsemmisítésére speciális szabályok vonatkoznak. Nyilvánvaló, hogy az élettelen anyagból külső beavatkozás nélkül sosem lesz embrionális őssejt. Ez pedig azt mutatja, hogy nem emberből származik az előállított őssejt.

A védett jogtárgy az egészségügyi önrendelkezés védelme. Ezzel kapcsolatban kérdezem én, hogy kinek, vagy minek van itt önrendelkezési joga, tekintve, hogy az abortum külső beavatkozás hiányában nem más, mint hulladék? Szerintem egy élettelen anyagnak semmiféle önrendelkezési joga nincsen. A professzor élettelen anyagot fordított vissza az életbe, a tulajdonát képező know-how révén.

A gyanúsításban szereplő bűncselekmény bizonyítottság esetén 5 év börtönnel sújtható. Ügyfelem a nyomozási bíró előtt vallomást tett, amelyben azt is elmondta, hogy őt senki nem informálta arról, hogy az ÁNTSZ által korábban tudomásul vett és így kiadott engedélyt visszavonták. Ennek okán vele szemben még esetleges bizonyítottság esetén is fennállhat a büntethetőséget kizáró ok.

Álláspontom szerint a professzor sorsa ott fog eldőlni, hogy Magyarországon azt a fogalmat, hogy emberi, tehát hogy emberből származó, miként értelmezi majd a bíróság. Megjegyzem álláspontom szerint a tényállásszerű magatartás is megkérdőjelezhető, figyelemmel arra, hogy nem az őssejt, vagy anyag került értékesítésre.

Ebben az ügyben is megjelenik a kényszerintézkedések megfelelő alkalmazásának problémája. Egy büntetlen előéletű, 72 éves, világszerte elismert tudóssal szemben a bíróság, álláspontom szerint, tévesen alkalmazta a legsúlyosabb kényszerintézkedést, hiszen a büntetési tétel és az egyéb körülmények ezt nem indokolták. Ezzel nem értettünk egyet és aránylag rövid időn belül sikerült elérnünk, hogy őt házi őrizetbe helyezze a bíróság.

Mit gondol a sztárügyvédekről?

Sztárügyvéd az én fogalmaim szerint nincsen. Sztárok csak a művészvilágban vannak. Annak ellenére, hogy ügyeim révén sokat szerepeltem az újságokban, valamint a „Kékfény” című TV műsorban, soha nem éreztem magam sztárnak. Az, hogy ki lesz ismertebb és kevésbé ismert ügyvéd, nemcsak tudás és szerencse kérdése, hanem azé is, hogy milyen ügy kerül hozzá. Számos közismert ügyvéddel, mint például Dr. Bárándy Péter, Dr. Gyuris Ágnes, Dr. Zamecsnik Péter kollégákkal dolgoztam együtt, akikkel baráti viszonyt is ápolok. Vannak olyan ügyvédek is, akik a háttérben maradnak, pedig a szakterületükön belül a legjobbak. Ilyen például Dr. Kecskeméti János kolléga is.

Főként büntetőügyvédek körében gyakran fellelhető a márkás öltözet, a drága óra, luxusautó. Ezt megköveteli a szakma vagy inkább kérkedés az egész?

Az, hogy egy ügyvéd márkás ruhákat hord, annak több oka van. Egy jó öltöny először is hosszabb ideig szolgálja az embert és nem mindegy, hogyan érzi magát benne a viselője. Egy ügyvédnek számtalan helyen meg kell fordulnia és rengeteg ügyféllel találkozik, ezért elengedhetetlen az ápolt és elegáns megjelenés. Ezek a szakmához tartozó dolgok, amiket nem lehet mellőzni. Az öltöny az ügyvéd munkaruhája. Elvárják az embertől, hogy jól öltözött legyen. A szabadidőnkben természetesen mi is farmert és szabadidőruhát hordunk.

Ami az órát illeti, még soha nem vettem magamnak, többnyire ajándékba kaptam őket. Természetesen én is szeretem az elegáns és márkás órákat, de nem költenék rájuk jelentős összegeket, csak azért, hogy lássák, milyen drága órám van. Tudniillik azt, hogy mennyi a pontos idő, azt sokkal olcsóbban is meg tudom nézni.

Milyen tevei vannak a jövőre nézve?

Most már az 58-dik évemet taposom, nem kívánok 80 éves koromban is a bíróságra járni. Szeretnék egy kicsit visszavonulni. Olyan ügyvédi irodát képzelek el, ahol a fiatalok érvényesülhetnek elsősorban, és én csak a háttérből irányítanám mindezt. A médiától is igyekszem távol tartani magam, a szemléletem is megváltozott. Azt gondolom, hogy egy ügyet a hatóságok és a bíróságok előtt kell lejátszani, és nem a nyilvánosság előtt. Amikor ezt a szakmát abbahagyom, nyelveket szeretnék tanulni.

Mesélne pár szót a családjáról?

Éva lányom 25 éves és szabadbölcsész. Második házasságomból született Brigitta lányom, aki most 11 éves és orvos szeretne lenni. Ez az indíttatása nyilván a feleségemtől ered, aki több időt tölt közös gyermekünkkel. Egyikükből sem lesz ügyvéd, de nem is akarom ráerőltetni senkire, hogy az én szakmámat folytassa. Édesanyám és édesapám is pedagógus volt. Van egy bátyám, aki Amerikában él és mérnök végzettségű. Szabadidőmet a családommal töltöm. Szeretünk kirándulni országon belül, valamint külföldre utazni. Főként a tengerpartot kedvelem, de megfordultam magasabb hegyekben is. Alkalom adtán elmegyek a barátaimmal vadászni.

Dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.