Még mindig a tévézés vezet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hóban-fagyban kevesebb kedvünk van kimozdulni, szabadidőnk nagyobb részét otthon vagy legalábbis zárt térben töltjük. De mivel? Olvasással? Netán színházba vagy moziba járással? Vagy a számítógép és a tv fogságában telnek szabad perceink? Kiderítettük.

A legtöbb időt még mindig a tévénézéssel töltjük, egyes felmérések szerint naponta 284 percet, a napi szappanoperák egyes epizódjait mindkét nagy kereskedelmi csatornán több millióan nézik. Internetezésre naponta kb. két órát fordítunk. Ezzel szemben a fővárosi színházaknak az elmúlt idényben összesen átlagosan 60 ezer látogatójuk volt. A múzeumok látogatottsága viszont annyira alacsony a televízió és az internethasználathoz képest, hogy a KSH időmérleg-vizsgálatában nincs is ilyen adat. A tévé és az internet mindent visz, bár kultúrafogyasztási szokásaink nagyban a pénztárcától, a lakóhelytől és az iskolai végzettségtől is függenek. A legutóbbi statisztikai adatok segítségével megnéztük, leginkább milyen kulturális tevékenységeket végzünk szabadidőnkben.

A rádiózás még mindig sokak fő- és melléktevékenysége is. 2010 júliusában például 150 ezerrel több embert tudtak megszólítani a rádiócsatornák, mint az előző év azonos szakaszában – derült ki a GfK Hungária–Ipsos tavalyi rádióhallgatottsági kutatásaiból. Nyáron, egy átlagnapon a 15 év felettiek közül 6 113 000 fő hallgatta minimum 15 percet valamelyik rádiót. A legfrekventáltabb idősáv reggel 8-tól délig tart, valamint a délután 3–4 közötti időszak. A nyár másik nyertese a blog műfaja volt. Az interaktivitást igénylő kommentelésben és netes napló írásában nemcsak a huszonévesek jeleskedtek, hanem a középkorúak is. Sőt, a blogolvasási szokásokat vizsgálva az idősebb generáció második lett. Az Ipsos több mint húszféle témára kérdezett rá, s nyolc esetében az „ezüstgeneráció” tagjai voltak a legnagyobb fogyasztók. Náluk a legnépszerűbb három blogtéma a politika, a gasztronómia és az életmód-egészség volt.

1945-ben a budapestiek legnépszerűbb szabadidős tevékenysége a mozi volt. Az értelmiségiek körében ezt követte a színház, az olvasás és az opera hallgatása. A kispolgároknál az olvasás, a munkásoknál pedig a sport volt a második legnépszerűbb. Az olvasásra fordított idő a ’60-as évek elejéig nőtt, utána csökkent, majd ’86-tól újra emelkedett. 1951 és 1966 között a könyvekre fordított összeg átlagosan nyolc és félszeresére nőtt. Miután államosították a múzeumokat, számuk megduplázódott, s így az egy főre jutó múzeumlátogatás is. A televízió elterjedése otthon marasztalta az embereket, visszaesett a közösségi terek használata. 1958-ban 16 ezer televízió- előfizető volt, 1960-ban már 100 ezer, 1972-ben pedig kétmillió. Majd a ’80-as évektől egyre népszerűbb lett a videó, egy évtizeddel később a DVD-lejátszó, az utóbbi években pedig az interneten elérhető szórakozási lehetőségek viszik a prímet. A tévé nemcsak a szabadidő eltöltésének módját változtatta meg: befolyásolta az életvezetés ritmusát és a lakberendezést is: a „doboz” a szoba központi helyére került. Sokaknak ez (volt) az egyetlen tájékozódási és művelődési lehetőség. A mai kereskedelmi szempontok által vezérelt, élv- és szenzációhajhász televízió-műsorok kezdeti feladatuk ellátására (információátadás, tájékoztatás, kultúraközvetítés) aligha alkalmasak, funkciójuk átalakult. Ebben természetesen a világháló elterjedésének is nagy szerepe van.

2009-ben hetente átlagosan 36 órát töltöttünk egy héten médiafogyasztással, vagyis rádióhallgatással, újság- és könyvolvasással, televíziózással, telefonálással és internetezéssel. 2007-ben mindez 40 óra volt.

A napilapok olvasótábora 2006 és 2009 között növekvő ütemben, folyamatosan csökkent, s ez a trend azóta is. Manapság a legnagyobb példányszámú bulvár napilap 180 318 példányban fogy el, a legnépszerűbb nem bulvár pedig 67 154-ben. Újságolvasásra a kutatásban részt vevő, 15–74 év közöttiek átlagban napi 57 percet fordítottak 2000-ben, az összlakosság csupán 15 percet, ez áll a KSH legutóbbi időmérleg-statisztikájában.

Könyvolvasás terén a kutatásban részt vevő szintén 15–74 év közötti korosztály teljesítménye 93 perc volt naponta és szintén 2000-ben, az összlakosságé 9 perc.

2009-ben naponta átlagosan 284 percet tévéztünk. A napi tévénézési idő tekintetében kimagaslóak az 50 év felettiek, ugyanis ők több mint 6 órát (365 percet) ülnek a képernyő előtt. A 18–49 évesek naponta átlagosan 4 óra 4 percet szántak tévézésre, míg a gyermekek (4–17 éves korosztály) esetén ez napi 3 óra 12 perc volt tavaly. Mára több mint 90 magyar nyelvű csatorna van, a háztartások 54 százalékában egy, 34 százalékában kettő, 9 százalékában pedig három tv-készülék található, s mindössze 3 százalékuk nem rendelkezik televízióval.

Tavalyelőtt 58 óra 28 percet töltöttünk internetezéssel havonta, azaz naponta majdnem két órát. Ebből 24 percet keresőkön, míg 20-at közösségi oldalakon szörföltünk, hírolvasásra közel 12 percet, fórumozásra és blogolásra pedig 6–7 percet fordítottunk. Ez derül ki az Ipsos-GfK Hungária adataiból. 2009-ben 100 percet töltött a 15 éven felüli teljes lakosság internet használattal egy nap. A 2010-es évben az internet-hozzáféréssel rendelkezők száma tovább növekedett. Az online játékok és a felnőtt tartalmak kissé visszaszorultak, ám a közösségi oldalak, valamint az online kommunikációs csatornák – blogok, közösségi oldalak és a fórumok – folyamatosan erősödnek. Az online videó-megosztó portálok forgalma is növekszik. Az internethasználók hetente átlagosan 12 órát tévéztek, míg az internetet nem használók 17,1 órát.

A 15 évnél idősebb magyar népesség 89,8 százaléka, azaz 7 648 000 fő hallgatott rádiót tavaly, ők naponta átlagosan 253 percet kapcsolták be a készüléket.

Országosan 173 mozi működik, 395 vetítőteremmel, ebből 75 az art mozi. 2009-ben 467 ezer előadás ment a mozikban, ebből majdnem 13 milliárd forint volt a jegybevétel, ezt több mint 10 millió néző produkálta. Egy jegy átlagos ára 1100 forint volt és egy filmen átlagban 23 néző ült.

A színházak közül 77 volt a kőszínházak száma tavalyelőtt és negyven a működő társulatok száma. 2005-ben száz megkérdezettből három járt havonta színházba, tízen mentek évente többször, 53-an pedig nem voltak előadáson. A budapesti Vígszínházban 588 előadás volt a most véget ért évadban, amelyet összesen majdnem 353 ezer néző látott. Az egri Gárdonyi Géza Színházban a 215 előadást 58 433 néző látta.

Múzeumi adatokkal csak kevesen tudtak szolgálni. A szentendrei Skanzenban átlagosan 3,5 órát töltenek a vendégek. Tavaly majdnem 193 000 látogató volt, 2009-ben pedig több mint 214 000, akik 35 százaléka visszatérő vendég. Több mint kilencmillió múzeumlátogató volt 2009-ben országosan, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának Közgyűjteményi Főosztályának adatai szerint.

Mindemellett a magyar lakosság tagjai átlagban nyolc és fél órát alszanak, és az étkezések összideje majdnem két óra naponta. A kávézással, teázással 22 percet töltünk.

A társadalmilag kötött tevékenységnek nevezett csoportba tartozik a gyereknevelés, a közlekedés, a háztartási és a ház körüli tevékenységek, az ezekre fordított idő folyamatosan csökkent az utóbbi negyed évszázadban. A nyolcvanas évek közepén napi kilenc órát, 2009-ben már csak valamivel több mint hét és fél órát töltöttünk velük. Kocsmázással a lakosság négy százaléka üti agyon az időt, átlagosan napi másfél órát szánnak iszogatásra.

Krausz Viktória

---