Nem kombi! Ez sportkocsi!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sokféle nehézséggel jár, ha olyasmit kell tervezni, aminek évekig tart a megvalósulása. Paradox módon azt is mondhatnánk, hogy a formatervezőnek az a jelen, ami a majdani vásárlóknak a jövő. Az autódizájner munkája, professzionális helyzete úgy válik egyre problematikusabbá és bizonytalanabbá, ahogy a társadalmi, gazdasági és műszaki környezet is mind bonyolultabb lesz.

Az Alfa Romeo Style Center munkatársai egyszerűen válaszolják meg e kérdéseket: a totális örömszerzésre állítják be magukat és munkájukat. Új objektumokat, új formákat, új autókat alkotnak, amelyek gyönyörűségessé teszik a jövőtervezés nemes és összetett feladatát. És akkor itt van nekünk, felhasználóknak az Alfa 159, amelynek formáját egyszerűen nem lehet megelégelni! Majd gondolnak egyet és azt mondják, csináljunk még szebbet, adjunk hozzá egy TI csomagot, hogy biztosan mindenki megcsodálja. Ez így is van, nem lehet szó nélkül elmenni mellette. A TI-kód nem más, mint az Alfa Romeo saját fejlesztésű sportmodelljeinek védjegye. Ezzel a felszereltséggel egy igazi különc autót kapunk az amúgy sem hétköznapi Alfából. A TI egyéniségéhez hozzátartozik a különleges felfüggesztés, a csökkentett hasmagasság – amellyel az autó szinte az útra tapad –, a 19 colos könnyűfémfelnik a mögöttük elhelyezkedő élénkpiros négydugattyús alumínium Brembo első fékekkel, a küszöbspoiler, a bixenon fényszórók, valamint az autó hátán és oldalán a TI logó.

Még csodásabb azonban az új, négyhengeres dízel, 170 lóerővel, 6 sebességes kézi váltóval, ami az előző széria 204 lóerős, 2,4 literes öthengeresét váltotta le. Hideg időben egy kicsit morgós a dízel, de nem zavaró.

Dinamikában viszont semmi szégyellnivalója nincs, kanyargós utakon kitűnően ki lehet használni a 159 rendkívül stabil feszes futóművét, elképesztő kanyarsebességet érhetünk el az autóval még nedves, csúszós úton is, és a remek első üléseknek hála, a vezető képes végig az útra koncentrálni. Kormányzása pontos és rendkívül direkt, de a feszes futómű miatt sokat ronthat a komfortérzeten, ha rossz minőségű úton haladunk. A kamionok által kitaposott betonon pedig egyenesen fárasztó úton tartani a 235/40-es gumikkal ellátott Alfát. Másik problémája az Alfának, hogy alacsony hasmagassága miatt a nagyobb úthullámoknál (pl. fekvőrendőrök) könnyen leér az eleje.

A belső tér szintén sportos kialakítású: Alfa Romeo emblémával hímzett fekete bőrhuzatú ülések, sötét színű tetőkárpit és oszlopok, csiszolt alumínium pedálok, bőrborítású sportkormánykerék piros varrással, fehér világítással ellátott műszerfal, a középkonzolra és a kormányra pedig új, szénszál mintázatú betétek kerültek.

A helykínálat a széles középkonzol miatt elöl nem fejedelmi, igaz, szűkösnek sem lehet nevezni, kisebb-nagyobb kompromisszumokkal magasabb emberek is elférnek. A problémák inkább a második sorban kezdődnek. A lábtér még csak-csak elég, ám a fejtérrel egy 180 centinél magasabb embernek már meggyűlnek a gondjai. A 445 literes csomagtartóban az apró tárgyakat kisebb-nagyobb hálókkal fixálhatjuk le, viszont a túl magas perem és a keskeny nyílás miatt nem álomszerű telepakolni a Sportwagon csomagtartóját.

A teszt során városban alig több mint 9 litert fogyasztott a 2,0-es JTDm, ám a vegyes fogyasztása sem sokkal maradt el a városi átlagtól. A 8,4 literes végeredményhez azonban jelentősen hozzájárult a sok autópályás szakasz és a hidegebb időjárás.

Remek és szerethető autó a 159-es Alfa, aki ilyen autót vesz magának, az szerelemből teszi és a totális örömszerzés a célja, mert ránézésre kombi, de igazából egy sportkocsi!

Szöveg és kép: Buday Dénes

---