Testi és lelki betegségeink


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A depresszió az egyik leggyakoribb betegség minden korosztályban szerte a világon. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi, társadalmi helyzetben élők között általában ritkábban fordul elő. Hazánkban a betegek száma körülbelül megegyezik a többi európai uniós ország adataival. A depresszió és a szorongás inkább a nőkre jellemző, míg a férfiaknál a kémiai és egyéb függőségek a gyakoribbak. A nőkre jellemzőek a „klasszikus” evészavarok: az anorexia és a bulimia nervosa. Ezek gyakorisága a fiatal nők között 1-2 százalék körül mozog,…

A depresszió az egyik leggyakoribb betegség minden korosztályban szerte a világon. A magasabb iskolai végzettségűek és a jobb anyagi, társadalmi helyzetben élők között általában ritkábban fordul elő. Hazánkban a betegek száma körülbelül megegyezik a többi európai uniós ország adataival.

A depresszió és a szorongás inkább a nőkre jellemző, míg a férfiaknál a kémiai és egyéb függőségek a gyakoribbak. A nőkre jellemzőek a „klasszikus” evészavarok: az anorexia és a bulimia nervosa. Ezek gyakorisága a fiatal nők között 1-2 százalék körül mozog, ugyanakkor jóval magasabb azok száma, akik nem merítik ki sem az anorexia, sem a bulimia kritériumait, ugyanakkor evészavarokhoz hasonló tüneteket mutatnak (pl. kóros súlycsökkentő stratégiák).

„Az evészavarosok jelentős része kövér kisgyermek volt, illetve más okból kifolyólag súlyos önértékelési zavarral rendelkezik” – magyarázza dr. Purebl György pszichiáter, a SOTE Magatartástudományi Intézetének adjunktusa. „Ezekben a »klasszikus« evészavarokban nagyrészt (de nem kizárólag) nők szenvednek, ám az utóbbi években olyan testképzavarok is megjelentek, amelyek inkább férfiakra jellemzőek.”

„A média azt sugározza, ami a fogyasztói társadalom alapja: vásároljunk minél többet, hiszen minden könnyen elérhetővé vált, bármit megvehetünk, amit megkívánunk, még az egészség is megvásárolható. Másrészről viszont az egészségtudatosság óriási divat manapság, egy újabb elérhetetlen ideált teremtve” – mondja Varga Márta pszichológus.

„A depresszió a hangulati zavarok közé tartozik, a WHO előrejelzése szerint 2020-ra a második leggyakoribb kór lesz a szív- és érrendszeri megbetegedések után” – állítja dr. Purebl György. 2002-ben a feltétlenül kezelésre szorulók aránya 13,5 százalék volt, míg az enyhe depresszióval küzdőké 15,3 százalék. Ez azt jelenti, hogy száz emberből 13 küszködik depresszióval. Főbb tünetei:
– hangulati nyomottság, rosszkedv
– érdeklődés elvesztése, apátia
– örömérzet tartós elvesztése
– fáradtság, energiahiány
– alvászavar
– csökkent (esetleg fokozott) étvágy
– gátoltság (ritkán nyugtalanság)
– bűntudat-érzés, a személyes értéktelenség érzése, saját magával kapcsolatos negatív gondolatok
– csökkent koncentráló- és döntőképesség
– halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.

A szakember szerint hazánkban sajnos alulkezelt betegség, csak nagyon kevesen fordulnak vele orvoshoz. Pedig akinél a fenti tünetekből öt folyamatosan, legalább két hétig tapasztalható, annak orvosi segítséget kellene igénybe vennie. A depresszió százszázalékosan gyógyítható gyógyszerekkel vagy pszichoterápiával, ám a hajlam örökölhető. A nőknél kétszer olyan gyakori, mint a férfiaknál, de nálunk – a nyugati országokhoz képest – több a férfi beteg.

Öngyilkosság oka is lehet a depresszió. Ez kulturális jelenség, a volt Szovjetunió országaiban gyakoribb. Hazánkban az Alföldön fordul elő a legsűrűbben. A hajlam itt is örökölhető. 2003-as adatok szerint százezer férfi közül 47 lett öngyilkos, míg a nők közül 13-an.

Evészavar: leggyakoribb a bulimia és az anorexia, amelyek gyakorisága a 18–35 év közötti nőknél 2-3 százalék. Ma Magyarországon körülbelül ötvenezer ilyen beteg él, nőknél tízszer gyakoribb, mint a férfiaknál.

A bulimia a kettő közül az enyhébb evészavaros betegség, alapja az elhízástól való félelem. A koplalást, diétázást kontrollvesztett falásrohamok követik, majd a bűntudattól hánytatás, hashajtatás – átlagosan heti kétszer, ami szívritmuszavarhoz is vezethet. Testsúlyuk ingadozó, de lehet átlagos is, sokat sportolnak. A családnak és a közeli ismerősöknek kell felismerniük és segítségkérésre ösztökélniük a beteget.

Az anorexia kóros soványságban mutatkozik meg, és a női szerepek tagadásában. Ezek az emberek torz képet látnak magukról, állandóan kövérnek hiszik magukat, ezért koplalva akár harminckilósra is lefogynak, jobb esetben kórházba kerülnek. Fehérje nincs a szervezetükben, a víztől felpuffad az arcuk, elmarad a menstruációjuk, nem érdeklődnek a szex és a párkapcsolatok iránt. Drasztikus esetben közvetlen életveszélybe is kerülhet az illető, ha nem jut időben szakemberhez, pszichiáterhez.

Megemlítendő egy viszonylag új keletű betegség is, az izomdiszmorfiás zavar, amely viszont inkább a férfiaknál tapasztalható. Lényege, hogy az illetőnek csak a testépítés fontos, csak ez érdekli, veszélyes szereket, szteroidokat szed teste tökéletesítéséért, és képes napi hat-nyolc órát is a konditermekben tölteni. A túlzott megfelelési kényszer és a média erre irányuló, sulykoló hatása okozhatja.

A legújabb evészavar alapú betegség pedig az egészségeséletmód-függőség, az ortorexia nervosa. Ebben az esetben persze első pillantásra nehéz meghatározni, hogy hol húzódik a határ a következetes egészséges táplálkozás és az ortorexia között. A szakember szerint a különbség az, hogy az utóbbi esetében már megszállottságról beszélhetünk, amely intenzív hatással van a személy mindennapi életére, kárt okoz társas kapcsolataiban, életvitelében is. Az ortorexia a vizsgálatok szerint ugyanúgy megjelenik férfiaknál és nőknél. Szélsőséges esetben az egyén már nem is funkcionál a mindennapokban, mert gondolatai és cselekedetei csak és kizárólag az egészség körül forognak. Dührohamot kap, ha nem tud például teljes kiőrlésű kenyeret vásárolni, és inkább ellóg a munkahelyéről, hogy a többórányi sportra legyen ideje.

A testdiszmorfiás zavar is mindkét nemre jellemző. A betegséget már a 20. század elején is leírták, és Quasimodo-szindrómának nevezték el. Ez valamely testtájjal vagy testrésszel (leggyakrabban a bőr, a szőrzet, az orr) kapcsolatos elégedetlenséget jelent. Ezek a betegek gyakran keresnek fel plasztikai sebészt, de a műtét nem jelent számukra megoldást, hiszen betegségük lényege a saját testkép torz észlelése: előbb-utóbb mindig torznak, csúnyának látják adott testrészüket, függetlenül attól, milyenre „varázsolja” azt a sebész.

Ezen tünetekért részben a média is okolható, hiszen olyan tökéletes külsejű „sztárokat” állítanak példaképül, sokszor a Photoshop technikáit bevetve, akikkel egy „átlagember” nem tudja felvenni a versenyt, ám sokan mégis a végsőkig próbálkoznak.

Függőségek: nagyon gyakori betegség, inkább a férfiakra jellemző. Az alkoholfüggőség és a dohányzás a leggyakoribb, aztán a drogok és egyéb kémiai anyagok okozta függés következik, végül a játékszenvedély.

Egy 2002-es adat szerint a magyar lakosság több mint 28 százaléka erős dohányosnak mondható, többségük férfi.

Az alkoholizmus hajlama örökölhető, de a betegség gyógyítható. Testi tünetei a máj működési zavara miatti piros arc, gyomorvérzés, remegés, izzadás, elvonási tünetek.

A társfüggőség olyan gyenge, dependens személyeknél alakulhat ki, akik nem tudnak önállóan működni, képtelenek dönteni, és szükségük van valakire, aki mindig megmondja, mit tegyenek. Az ilyen típusú embereknél gyakori, hogy alkoholista férj után megint egy alkoholistát választanak. Pszichoterápiával fejleszthető az egyén önállósága, önbizalma.

A játékszenvedély nem azonos a szerencsejátékokkal. A nagyfokú pszichés izgalom hajtja az illetőt, és ehhez kell a játék okozta rizikó érzése. Nem a nyerés miatt játszik a kaszinóban, hanem a kockáztatás miatt. Pszichiáterhez fordulva gyógyítható.

Probléma lehet még az indulatkezelési nehézség: nem tudja fékezni indulatait, agresszív, hamar kiabálni, veszekedni kezd. Kiválthatja súlyos negatív élethelyzet is. Tartós, folyamatosan fennálló esetben gyakran személyiségzavar húzódik meg az indulatkezelési nehézségek mögött (ennek egy formáját régen szociopátiának nevezték). Ez is inkább férfiakra jellemző. Az antiszociális személyiségzavar az egyik legsúlyosabb típus. Az empátia teljes hiánya, önzőség, hazugság, verekedés, agresszivitás jellemzi, az illető nem tud beilleszkedni, alkalmazkodni, és nem érez lelkiismeret-furdalást. A tünetek pszichoterápiával kedvezően befolyásolhatóak.

Látható tehát, hogy a lelki eredetű betegségek gyakoribbak, mint gondolnánk. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy a legtöbb lelki betegség esetén már hatékony kezelési módokkal (gyógyszeres kúra, pszichoterápia) rendelkezünk. Ezért ha magunkon vagy hozzátartozónkon a fenti tüneteket észleljük, ne habozzunk segítséget kérni. „Első körben nyugodtan fordulhatunk a háziorvosunkhoz vagy a területileg illetékes pszichiátriai szakrendeléshez. Itt dől el, kell-e foglalkozni a tünetekkel, és a megfelelő szakemberhez irányítják a beteget” – javasolja dr. Purebl György. „Nagyon fontos lenne elérni, hogy ne legyen szégyellnivaló pszichés problémákkal szakemberhez fordulni, illetve minél jobban és nagyobb körben ismertté kellene tenni ezeket az evéssel és testképpel kapcsolatos betegségeket” – teszi hozzá Varga Márta.

Számos életkori sajátosság vagy változás is eredményezhet átmeneti lelki bajokat. Nőknél általában 40 és 50 év között kezdődik a menopauza (klimax), ami fizikai nehézséget és lelki válságot is okozhat. Fontos, hogy észrevegyük a tüneteket, és ha kell, kérjünk szakszerű segítséget. A férfiaknál is jelentkezik a klimax, bár nincs olyan egyértelmű jele, mint a nőknél a menstruáció elmaradása. A férfiasság elvesztésétől való félelem és szorongás okozhat komoly problémát, így mindenképpen érdemes odafigyelni a tünetekre, amik lehetnek: álmatlanság, az emlékezet romlása, a reakciókészségek lassulása, a vázizomzat, a szervezet víztartalmának csökkenése, illetve a kreativitáskészség romlása.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése alapján 60–65 év felett 28–30 százalékra tehető a mentális zavarok előfordulása. Ennek oka: ahogy öregszünk, egyre gyakrabban érezhetjük, hogy az idő eljár felettünk, és hiába egészséges a test, a szellem hanyatlik. Ez akár szorongáshoz is vezethet, mivel az idősek elkezdenek attól félni, hogy kiszolgáltatottá válnak, nem lesznek értékes tagjai a társadalomnak, teherré válnak, elmagányosodnak. A magány, az értéktelenség érzése, a betegségektől való félelem zárkózottságot, elszigetelődést, végül pedig gyakran depressziót okoz, amit idősebb korban is mindenképpen kezelni kell.

Közismert tény, hogy a nők átlagéletkora magasabb a férfiakénál. Az erősebbik nem tagjai kevésbé bírják a magányt, ezért gyakrabban követnek el öngyilkosságot, vagy válnak baleset áldozatává.

A megfelelő tápláltsági állapot, az egészséges életmód, a sok mozgás a lélekre is jó hatással van, biztosítja a betegségekkel szembeni megfelelő védekezést, kellemes közérzetet és fittséget ad, ráadásul lassítja az öregedési folyamatokat is. Harmincéves kor felett az alapanyagcsere tízévenként átlagosan 2–4 százalékkal csökken, így egyre kevesebbet ehetünk büntetlenül, illetve még többet kell mozogni. Ajánlott évente kétszer néhány napos méregtelenítő kúrát tartani. A vitaminok nemcsak a stressz oldásában játszanak fontos szerepet, hanem nagy segítséget jelentenek a túlsúly elleni küzdelemben is. Fontos a C- és a B-vitamin, valamint a magnéziumpótlás. A cukrot érdemes mézre cserélni, a péksüteményeknél előnyben részesíteni a teljes kiőrlésűeket, tejtermékekből és húskészítményekből a sovány, alacsony zsírtartalmút választani, valamint naponta fogyasztani friss zöldséget, gyümölcsöt. A csontritkulás megelőzéséért a hölgyeknek ügyelniük kell a megfelelő mennyiségű kalciumbevitelre is. A kor előrehaladtával a szervezet fehérjeszükséglete megnő. A fehérjefogyasztás a szellemi hanyatlást is késlelteti. A heveny és idült gyulladások fokozzák a fehérjeigényt. Fogyasszunk halat hetente akár többször is! A halak nagyon könnyen emészthetőek, egyszerűen elkészíthetők, zsírszegény eljárással (párolás, főzés, grillezés, roston sütés) pedig diétában is engedélyezettek. A tengeri halak omega-3 zsírsav-tartalma csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Érdemes növényi olajokat (olíva, repce) használni. És nem árt odafigyelni a megfelelő folyadékbevitelre sem. A szervezet víztartalma a korral csökken, ami a bőrön is meglátszik. Napi 1,5–2 liter (6–8 pohár) folyadék elfogyasztása szükséges. Az időskor sajátossága, hogy a szomjúságot kevésbé érzékelik, ám a nagyfokú folyadékvesztés kiszáradást is okozhat.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Hormonok és gének bűvöletében

Egészséges életünk megőrzéséhez, eléréséhez tudatos életvitelre van szükségünk – állítják két nyári könyvújdonság szerzői.

2022. június 17.

Musicalek nyara

A Baradlayak, Levi Strauss és Chicago gyilkos lányai is dalra fakadnak.

2022. június 10.

A játszma jól vizsgázott

Egyszerre kémfilm és dráma, szerelmi szállal. A Kulka Jánosra írt szerep telitalálat.