Patkányútba torkollott a Kelet-nyugati utca


Kulisszatitkokat is elárult Budapesten a két világhírű tényirodalmi könyv brit jogász szerzője.

„A világ nagyon szennyes hely…” – fogalmazott keményen Philipe Sands, a neves brit nemzetközi jogász a Spinoza Színház színpadán 2022. szeptember 22-én este, ahol végre találkozhatott magyar olvasóival.

Eredetileg két évvel ezelőtt, 2020 áprilisára tervezte, hogy Magyarországra látogat, de a koronavírus-járvány közbeszólt. Akkor a Kelet-nyugati utca című művének magyarországi megjelenése alkalmából érkezett volna. (A műről részletesen itt írtunk.) Az a könyv két jogász élettörténetét kíséri nyomon: Hersch Lauterpacht és Rafael Lemkin vezették be a nemzetközi jogba az emberiesség elleni bűntett és a népirtás fogalmát, melyet a nürnbergi per során ismerhetett meg a világ. Mindketten a galíciai Lembergből származnak. Idevalósi volt a szerző nagyapja, az alkotás harmadik főhőse, a negyedik szereplője pedig Hans Frank, a náci párt ügyvédje, Hitler jogi tanácsadója. Ő a második világháború idején a megszállt lengyel területek német főkormányzójaként Lembergben tartotta meg híres beszédét 1942 augusztusában, amit aztán a galíciai zsidóság teljes kiirtása követett. (Frankot emberiesség elleni bűncselekményekért a nürnbergi perben halálra ítélték, majd kivégezték.)

Mára azonban megjelent magyar fordításban Philipe Sands Patkányút című új könyve is, így már ez adta az apropót budapesti jöveteléhez. No meg az, hogy meghívták egy konferenciára, melyet annak emlékére rendeztek, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság 1997 szeptemberében, éppen 25 éve hirdetett ítéletet a bős-nagymarosi vízlépcső perében. Sands tagja volt annak a nemzetközi jogászcsapatnak, mely a perben Magyarországot képviselte.

„Nagyapám és családom haláláért is felelős”

Egy szökevény náci szenvedélyes élete és titokzatos halála – ez az alcíme a Patkányút című könyvnek, a szökevény pedig egy kevéssé ismert háborús bűnös, Otto von Wächter báró, ügyvéd, náci vezető életéről és rejtélyes római haláláról szól. A magas rangú SS-tiszt a második világháború idején a németek által megszállt Lengyelországban Krakkó államigazgatási vezetője, majd kormányzója volt, nevéhez fűződik a krakkói gettó felállítása. 1942 januárjában Hitler a galíciai körzet kormányzójává nevezte ki; hivatali ideje alatt, 1944 júliusáig Galíciában több mint félmillió ember vesztette életét. „Munkája elismeréseként” altábornaggyá nevezték ki.

Philipe Sands a Patkányút című könyvének budapesti bemutatóján - Spinoza Színház, 2022 szeptember

Philippe Sands a Spinoza Színház színpadán; a szerzővel Mesterházy Lili beszélgetett (Falus Tamás felvétele)

„Nagyapám és családom haláláért is felelős” – jegyezte meg főhőséről egy kérdésre válaszolva Philipe Sands, akinek a könyvben kettős a történetvezetése. Napjainkban ismerjük meg a már idős embert, Horst Wächter ügyvédet, a néhai náci tiszt negyedik gyermekét, és annak véleményét családjáról. De legfőképp apjáról, akit szinte nem is ismert, mert a háború idején gyakran élt távol a famíliától, messzi állomáshelyeken. „Náci gyerek voltam” – vallja magáról, mert Bécsben, az Anschluss után fogant, néhány hónappal azután, hogy Ausztriát a Harmadik Birodalomhoz csatolták, s 1939 áprilisában született meg az osztrák fővárosban. Édesanyja, Charlotte is hithű osztrák náci volt, egy acélgyárat alapító gazdag családba született, és szeretett bele későbbi férjébe, akinek aztán hat gyermeket szült. Horst keresztapja is jogvégzett ember volt, Arthur Seyss-Inquart: Hitler egyik főembere, az Anschluss után osztrák kancellár és kormányzó, majd a megszállt Hollandia birodalmi kormányzója. (A nürnbergi perben halálra ítélték és kivégezték.)

A másik, jelentősebb történetvonulat Otto von Wächter élete. Horst egy napon a szerzőt fantasztikus dokumentumokkal lepte meg: egy pendrive-on 13 gigabájtnyi kép és szöveganyaggal, anyja örökségéből. Több mind nyolcezer oldalnyi levél, napló, képeslap, fotó, újságkivágás, hivatalos irat tárult a szerző elé 1929-től 1949-ig, egészen Otto von Wächter haláláig. Apja és anyja nagy levelezők voltak: a hosszú távollétek idején megosztották egymással napi történéseiket, gondolataikat, gondjaikat. Hol nyíltan, hol kódoltan. De a levelek feldolgozásakor az is beszédes volt, mit nem írtak meg egymásnak. A levelezésből, a feleség naplójából egy egymást szerető, többnyire boldog pár képe sejlik fel.

Bájosak és szörnyek

Nem minden fekete-fehér – mondta a Spinozában Philipe Sands, arra utalva, hogy tulajdonképpen két kedves ember levelezése olvasható ki a szövegekből, miközben tudjuk, hogy szeretetteljes magánéletük és vérrel áztatott közéleti tevékenységük feloldhatatlan ellentmondása jellemezte a házaspár életét. Mert e bájosnak tűnő személyiségek egyúttal szörnyek, közvetlenül vagy közvetve gyilkosok, háborús bűnösök voltak. A férj parancsaival, dokumentumok aláírásaival emberek tíz- és százezreinek élete, sorsa fölött döntött, a feleség pedig természetesnek vette, hogy elüldözött, elhurcolt emberek otthonaiba költözhetett be gyermekeivel, szolgálóival, s villáit lopott műkincsekkel rendezhette be. Sands kifejtette: az is nagyon érdekelte, hogy kulturált, tanult emberek miként képesek gonoszságok elkövetésére.

Otto von Wächter 1919-től öt éven át járt a Bécsi Egyetem jogi fakultására. Kiváló professzoroktól tanult, 1924-ben végzett. (Érdekesség, hogy egyszerre kezdte meg tanulmányát Hersch Lauterpachttal, aki negyedszázaddal később megalkotta az emberiesség elleni bűntett jogi fogalmát – melyben egykori évfolyamtársa később igencsak érintetté vált…) Majd Otto gyakornok volt bíróságokon, ismereteit a Bécsi Fellebbviteli Bíróság igazolta. Aztán kereskedelmi joggal foglalkozott egy ügyvédi irodában, később barátjával önálló ügyvédi irodát is nyitott. 1923-ban lépett be az osztrák náci pártba, 1932-ben az SS-be, a párt félkatonai szervezetébe, s a pártnak adott jogi tanácsokat. 1933 októberében védőügyvédje volt párttársának, akit megvádoltak, hogy részt vett a Dollfuss osztrák kancellár elleni merényletben. 1934-ben már az ő részvételével követtek el sikertelen puccsot a kancellár ellen, mely a politikus halálával végződött. Ezért Bécsből Berlinbe menekült, ahol már honosított állampolgárként szerzett német ügyvédi képesítést, és tette le a jogi szakvizsgát. SS-előmenetele is példás volt, 1938 elején Heinrich Himmler SS-vezető ezredessé nevezte ki. Az Anschlusst követően Wächter diadalittasan tért vissza Bécsbe. Személyzeti kérdésekért felelős kormánybiztossá nevezték ki, a nagy tisztogatások fő felelősévé. Közreműködésével bocsátották el két egykori egyetemi tanárát is – egyikük a kereskedelmi jogot, másikuk a római büntetőjogot oktatta. Mindkét professzor koncentrációs táborban végezte.

Charlotte-tal – aki 1931-ben lépett be a náci pártba – több évi ismertség után házasodott össze, 1932-ben. Ő az, aki mindenben támogatta a férjét, s hajtotta előre karrierjében.

A döntés

A Spinoza színpadán Charlotte és Otto életét, egymáshoz fűződő kapcsolatát elemezve Sands külön is kiemelt egy fontos mozzanatot: 1938 márciusában, az Anschlusst, és Hitler bécsi beszédét követően a férj megkérdezte feleségét: mit szeretne inkább, ha visszatérne ügyvédi praxisához, és sok pénzt keresne, vagy ha maradna az államigazgatásban, és elfogadna egy pozíciót az új bécsi náci kormányban. A feleség egyértelműen az utóbbi mellett voksolt. Ezzel minden eldőlt, a lejtőn többé már nem volt megállás…

Minél jobban megismerjük a náci vezető élettörténetét, annál érthetetlenebb számunkra, hogy fia, Horst, még napjainkban is kételkedik apja bűnösségében. Úgy véli, ő csupán egyetlen fogaskerék volt egy hatalmas gépezetben. „Tisztában vagyok vele, hogy a rendszer, amelynek apám is része volt, szörnyű bűnöket követett el. De apámat nem tartom bűnözőnek.” Philipe Sands és Horst Wächter a könyv írásának idején, 2015 és 2020 között sokszor találkoztak. A szerző dokumentumfilmet is készített a már nyugdíjas korú „náci gyermekről”, podcastokban dolgozta fel a család történetét, miközben nyomozott az apa életének ismeretlen, utolsó évei után is. Járt Ausztriában, Németországban, Ukrajnában, Olaszországban, az Egyesült Államokban. Döntő fotóbizonyítékokra is lelt, mely végleg cáfolja a volt náci főtiszt ártatlanságáról vélt gyermeki képet.

Amikor John le Carré tanácsot ad

A náci Németország bukása után a háborús bűnös Wächternek menekülnie kellett, el kell rejtőznie a világ szeme elől. Hiszen üldözték őt a lengyelek, a szovjetek, az osztrákok, a németek, a zsidó szervezetek. Sokáig talány volt, hol élt 1945 és 1949 között, miként került Rómába, és mi okozta halálát. A szerzőnek levelek, dokumentumok, újabb és újabb tanúvallomások alapján sikerült tisztázta a rejtélyt. A jó fizikumú, negyvenes éveinek derekán járó Wächter három éven át bujkált az Alpokban, majd Rómában kötött ki, hogy a Vatikán segítségével ő is a „patkányútra” léphessen. Így hívták azt a menekülési útvonalat, mely a náci bűnözőket Dél-Amerikába juttatta, elsősorban Perón Argentínájába.

Sands számára sokáig ismeretlen maradt, hogy miként teltek Wächter utolsó hónapjai Rómában, hogyan tudott álnéven elrejtőzni a világ szeme elől, s miért nem bukkantak rá. A válaszhoz a segítséget váratlan helyről kapta, észak-londoni szomszédjától – mesélte Budapesten. E szomszéd nem volt más, mint a világhírű író, az egykori kém, John le Carré (igazi nevén David Cornwell). Miután összebarátkoztak, és a kémregényszerző megtudta, hogy szomszédja ügyvéd, rendszeresen kopogtatott nála aktuális új könyveinek kézirataival, hogy nézze át, ügyvédhősei beszélnek-e, viselkednek-e úgy a valóságban, ahogyan azt ő leírta. Amikor pedig Sands dolgozott az Európából Dél-Amerikába vezető, náci menekülési útvonal témakörében, ő kért tanácsot a patkányútról. Meg akarta érteni, hogy röviddel a második világháborút követően miért hagytak magas rangú nácikat, elmenekülni, felszívódni. Az író saját életének egy fejezetével válaszolt: fiatal korában Ausztriában, néhány évvel a háborút követően az volt a feladata, hogy volt nácikat hallgasson ki, és segítse őket beszervezni. A hidegháború kibontakozásával már fontosabb volt, hogy a nyugati szövetségesek fátylat borítsanak az egykori tömeggyilkosok múltjára, és a kommunizmus elleni új harcban a saját szolgálatukba – főleg az amerikaiakéba – állítsák őket.

A szerző nyomozásában sikerrel haladt tovább e vonalon, és jutott izgalmas következtetésekre könyve második felében. Orvosszakértőkkel pedig azt is kiderítette, vajon megmérgezték-e Wächtert, ahogy a fia állította, és mi okozta halálát 1949-ben.

Figyelmeztetés a mának is

„A világ nagyon szennyes hely – ma is” – tette hozzá kemény kijelentéséhez Budapesten Philippe Sands. S ezzel már az orosz–ukrán háborúra gondolt. Mint mondta, jogászoknak kell megalapozni az agresszió bűnéről szóló ügyészi munkát, és a legmagasabb szinten kell dönteni a háborús bűnösökről. Éppen érkezése előtt ülésezett az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-ban, ahol az ENSZ főtitkára, António Guterres az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök elkövetőinek elszámoltatására szólított fel. Amikor a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze 2022 tavaszán bejelentette, hogy vizsgálatot indít az Ukrajnában elkövetett háborús vagy emberiesség elleni bűncselekmények ügyében, Philippe Sands külön nemzetközi büntetőtörvényszék létrehozását szorgalmazta Putyin és társai bűntetteinek kivizsgálására. (Lásd korábbi írásunkat  – A Nemzetközi Büntetőbíróság vizsgálhatja az orosz–ukrán helyzetet?)

A Park Kiadó gondozásában megjelent Patkányút tartalmában értelemszerűen nem nőhet a Kelet-nyugati utca, Sands előző könyve fölé. Hiszen bizonyos szempontból annak egyfajta leágazásának, kiegészítésének tekinthető. Viszont aki olvasta a szerző korábbi művét, az ismét egy érdekfeszítő könyvet kap a kezébe. A Patkányút két síkon, a múltban és a mában zajló, jól szerkesztett, lebilincselő könyv. Olvasmányos, izgalmas tényirodalom: egyszerre több emberről szóló életrajzi mű. Szerelmesregény és kalandregény, krimi és hidegháborús kémtörténet, sajátos történelemkönyv és ismeretterjesztő kötet, a második világháború időszakából. Emellett egyfajta pszichológiai dráma is náci felmenőkkel rendelkező emberekről, akik számára őseik történetének megismerése szembenézés a múlttal – és egyben vezeklés.

Philipe Sands a Patkányút című könyvének borítója - Spinoza Színház, 2022 szeptember

A könyv borítója


Kapcsolódó cikkek

2022. december 2.

Itt tart és ide tart a magánegészségügy

Elkészült a magyar magánegészségügy legfontosabb személyiségeinek és cégeinek listája. Top30-as kiadvány mutatja be a legbefolyásosabbakat, a szakértőktől pedig jövőképet is kaphatunk.

2022. november 25.

Audi RS Q8 Tarka-barka (harci)kutyafajta

Vannak emberek, akik imádják a nagytestű kutyákat, és vannak, akik kimondottan kedvelik a harciasabb, atletikus megjelenésű, de amúgy bájos kinézetű teremtéseket.

2022. november 25.

A/4-es lapokra fért novellák

Heti egy novellája elolvasására biztat Kávészünet című első kötetében Horváth M. András ügyvéd.