Renoir – Az életöröm művésze

A francia festő műveit Magyarországon először láthatjuk átfogó, reprezentatív kiállításon, méghozzá világszínvonalú tárlaton.

A párizsi Musée de l’Orangerie és Musée d’Orsay neves párizsi múzeumokkal együttműködésben valósult meg a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítása, Renoir – A festő és modelljei címmel. 2023 szeptemberétől három és fél hónapon át, hetven műtárgy látható a kiállításon: csaknem harminc a Szépművészeti tulajdona, huszonhét a két párizsi múzeum gyűjteményéből érkezett, de Madridból és Bécsből is jöttek alkotások. A nagyszabású tárlat Pierre-Auguste Renoir (1841–1919) alakábrázolását helyezi a középpontba, ami látszólag nem nehéz, hiszen a művész magát mindig is figurális festőnek tartotta. Annál nehezebb feladat volt megszervezni, hogy a mester ennyi műve egy helyen, egyszerre legyen megtekinthető.

Renoir: Fekvő akt (Gabrielle), 1903, olaj, vászon © Budapest, Szépművészeti Múzeum

A kiállítás egyik apropóját az adta, hogy a Szépművészeti Múzeum 2019-ben, 12,3 millió dollárért, kormányzati támogatással megvásárolta az alkotó Fekvő női akt (Gabrielle) című kései munkáját. Az 1903-ban festett mű egy három aktképből álló sorozat első elkészült darabja. Cécile Girardeau, a Musée de l’Orangerie művészettörténésze a megnyitót megelőző sajtóbemutatón elárulta: ezért is vetődött fel az ötlet, hogy együtt kellene bemutatni őket – a világon első alkalommal. A további két rokon alkotás a Musée de l’Orangerie és a Musée d’Orsay tulajdona, s a velük való közös munka eredményeként jött létre e tárlat, melyen Renoir teljes életművét megcsodálhatjuk.

Renoir: Ebéd után, 1879, olaj, vászon © Städel Museum, Frankfurt am Main

Paul Perrin, a Musée d’Orsay kurátori ügyekért és gyűjteményekért felelős igazgatója ugyanitt elárulta: szerinte a Szépművészeti impozáns helyszínén ez a valaha volt legszebb Renoir-tárlat, amit eddig látott. Mint mondta, ezúttal lehetőség nyílik bemutatni a művész legjobb alkotásait pályája kezdetétől egészen az élete végén készített művekig, így a festő hatvan évét ölelheti fel a tárlat. Festményein keresztül jól látható, Renoir miben számított egyedinek a francia impresszionisták körében, hogyan szépítette meg a valóságot, miként sugárzott vásznain egyfajta optimizmust, miközben ő nem volt mindig boldog élete során. Ám a mester úgy tartotta, hogy a művészet vigaszt jelent, és a művek nekünk, nézőknek boldogságot tudnak nyújtani a mindennapokban. Renoir modern festő volt, de mindig is felnézett a régi mesterekre, a hagyományos festészet egyik utolsó láncszemeként tekintett magára. Bár az utókor főleg a hetvenes években festett impresszionista képeit ismeri, ám pályája során képes volt megújulni. Végig kísérletezett, metszeteket, akvarelleket, szobrokat is készített, számos technikát alkalmazott, ami jól látható ezen a kiállításon is – tette hozzá.

Renoir: La Grenouillère, 1869, olaj, vászon © Nationalmuseum, Stockholm

E mostani tárlat szervesen illeszkedik a Szépművészeti Múzeum impresszionista kiállításainak sorába – említette Kovács Anna Zsófia, a tárlat kurátora, a múzeum 1800 utáni gyűjteményének vezetője. A francia impresszionista és posztimpresszionista korszak jelentős művészeit ugyanis már több alkalommal láthatta a magyar közönség: 2003-ban a Monet és barátai, 2006-ban a Van Gogh Budapesten, 2012-ben a Cezanne és a múlt, 2021-ben a Cezanne-tól Malevicsig címet viselő tárlatok arattak közönségsikert.

Sikert és nagy érdeklődést remél most is Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, aki kiemelte: még soha nem volt átfogó Renoir-kiállítás Magyarországon, de a világon is ritkaságszámba megy. Legalább 150 ezer látogatóra számít, s egész Európából remél érdeklődőket.

Renoir: Gabrielle rózsával, 1911, olaj, vászon © R M N – Grand Palais (Musée d’Orsay)/Hervé Lewandowski

Kovács Anna Zsófia kurátor az újságíróknak tartott tárlatvezetése során arra hívta fel a figyelmet, hogy bár Renoirt joggal tartják számon az impresszionizmus egyik legnagyobb alakjaként, e kiállítás bemutatja a festő korai, impresszionizmus előtti munkáit is, éppúgy, mint a későbbi, klasszicizálóbb alkotásokat. Fiatal, pályakezdő művészként az akkor újnak számító stílus megteremtőjeként lehetett rá tekinteni, aki a pillanatnyi benyomásokat rögzítette, nagy jelentőséget tulajdonítva a váltakozó fényviszonyoknak, a különböző színhatásoknak. Aztán 1881-es, olaszországi utazása során nagy hatással voltak rá Raffaello, Tiziano, Rubens alkotásai, majd később az őt követő ifjú generáció naggyá váló alakjai, így Picasso és Matisse is.

Renoir: Claude Monet, 1875, olaj, vászon © R M N – Grand Palais (Musée d’ Orsay)/Jean-Gilles Berizzi

A termekben kronológiai és tematikus elrendezésben láthatjuk a művész különböző időszakaiban és korszakaiban született műveit, közöttük negyven festményét. Nagyszerű portréin megelevenednek családtagok, barátok, ismerősök, megrendelők. A festőbarát Monet szívesen állt portrét festőtársának, Richard Wagnerrel Palermóban találkozott 1881-ben, ahol a zeneszerző épp a Parsifalon dolgozott. Az arckép 1882 januárjában mindössze 35 perc alatt készült el. Portréfestőként kiemelten figyelt az arcok rezdüléseire, a tekintetekre.

A Vidéki tánc a tárlaton – 1883, a Musée d’Orsay tulajdona (A szerző felvétele)

A Modern élet-szekcióban találkozhatunk Renoir leghíresebb impresszionista műveivel (A hinta, Vidéki tánc, La Grenouillère, Ebéd után). Életképein a szereplőket a hétköznapokban láthatjuk, vidám cselekedetekben: életigenlően, kedélyesen, gondtalanul, harmóniában, egyéni boldogságukban, egyben megörökítve a modern élet új, örömteli formáit.

Kiállításon a világon először látható együtt a három akt (A szerző felvétele)

Renoir egész életében rajongott a női test szépségéért, melyet a festményein ünnepli; a bőrtónus gyöngyházszerű ragyogását gondosan megválasztott színekkel éri el. „Ha ránézek egy aktra, megszámlálhatatlan apró színfoltot látok. Meg kell találnom az árnyalatokat, amelyek a bőrt élővé és vibrálóvá teszik a vásznon” – fogalmazta meg magának Renoir. Női modelljei (egy esetben fiú modellje) olykor szokatlan pózokban tűnnek fel.

A most először együtt kiállított fekvő aktok érdekessége, hogy Renoir csaknem életnagyságban ábrázolja modelljeit közvetlen tekintettel, bőrük selymes ragyogásával. Kettőn ugyanaz a hölgy szerepel – az egyiken teltebb alakkal –, míg a harmadikon egy ismeretlen szőke modell, akinek ábrázolása mintha Tiziano stílusában született volna. Sorban láthatjuk az 1869 és 1919 között festett aktjait, melyeken követhetjük stílusbeli változásait is.

Értő magyarázatok segítik a művek között az eligazodást (A szerző felvétele)

Élmény végigsétálni a termeken. Rendhagyó művészettörténeti órán vehetünk részt, amelyen a műalkotásokat nem egy könyv lapjain, nem egy monitoron, nem másolatokon láthatjuk, hanem eredetiben szemlélhetjük őket. Elidőzhetünk előttük, elolvashatjuk a művészről, a művekről mesélő tablókat, értő magyarázatokat.

A budapesti tárlat képeinek biztosítási összértéke 400 milliárd forint, csak A hinta című festményé 20 milliárd forint.

A kiállítás a Szépművészeti Múzeumban 2023. szeptember 22-étől 2024. január 7-éig tart nyitva.

---