Séta a Vezúv tetején


Egészen a vulkán kráteréig fel lehet gyalogolni, hogy megcsodálhassuk nagyságát.

Meghatározó látképe a Nápolyi-öbölnek és Campania régiójának a kúp formájú különleges vulkanikus képződmény. A világhírnévnek örvendő hegy, mely megannyi tragédia okozója volt a hosszú évezredek során.

A Vezúv a Nápolyi-öböl felől (A szerző felvételei)

Túra, „békeidőben”

Amikor a vonulatok között megkezdjük sétánkat, persze nem erre gondolunk. Inkább arra, hogy egyszerre izgalmas és szép élményben lehet részünk, miközben egy kis fizikai megpróbáltatást is át kell élnünk. Hiszen mégiscsak egy szunnyadó vulkánt kívánunk a magunk módján meghódítani, elérni a tetejére, hogy a végén kíváncsian belepillanthassunk hatalmas kráterébe. Sokan nem tudják, hogy a hegy nem elzárt terület, látogatható, sőt „békeidőben” túrázni is lehet itt. Most pedig „békeidő” van. Hiszen a vulkán utoljára 1944 márciusában tört ki, két kisebb települést is elpusztítva. Kúpjának teteje akkor beomlott, kétszáz méterrel alacsonyabb lett. Megszűnt a füstcsóvája is, melyet több száz éven át a távolból is jól lehetett látni, és képzőművészeti alkotások százai ábrázolták így. Mindezt van időnk olvasmányélményeinkből felidézni, amikor elindulunk a kráter felé.

Az emberek bátrak, szívesen laknak a Vezúv hegyén

Bár a Vezúv magassága 1281 méter, alig magasabb a Kékestetőnél, gyalogos túránkat elég megkezdeni körülbelül ezer méter magasságból. Addig busszal emelkedhetünk fel a szerpentinen. Az A3-as autópályán a Torre del Grecó-i elágazásnál kell befordulni a magasodó hegyhez, hogy előbb busszal tegyük meg szerpentinutunk egy részét. Az első meglepetések már ezen az úton fogadnak bennünket. Mintha nem is egy szunnyadó, bármikor működésbe léphető vulkán kanyargó aszfaltútján haladnánk felfelé, úgy állnak a kis lakótelepek, a szebbnél szebb, nagyobb házak és kisebb házacskák az egyre meredekebb domboldalon. A kiváló minőségű feketéllő földben a déli lankákon még intenzív szőlőtermesztés is folyik.

Nincs félelem az emberekben, hogy akár másodpercek alatt elveszthetik mindenüket, ha újra fortyogni kezd a föld. Az életüket talán nem, mert a nyugati lejtőn a hatszáz méter magasan, csaknem kétszáz esztendeje felállított obszervatóriumban tudósok figyelik a föld alatti világ minden rezdülését, a kénes gázok mennyiségét, állapotát, helyzetét. Így akár már hetekkel, hónapokkal az esetleges kitörés előtt figyelmeztetni tudnak, hogy valami készül… Ma persze már a legmodernebb eszközök állnak rendelkezésre, nem úgy, mint bő száz éve, Giuseppe Mercalli vulkanológus idejében, aki itt dolgozott. Ő alkotta meg a róla elnevezett tizenkét fokú skálát, mely még ma is a földrengések intenzitásának mérésére szolgál.

Buszunk körülbelül ezer méter magasságig visz el minket a nemzeti parkká nyilvánított hegyvidéken. Ahogy emelkedünk felfelé, fokozatosan változik a táj. Egyre fogynak a házak, és csökken a növényzet is. Látjuk a megkövesedett lávafolyamok feketés-barnás köveit, és a néhány évvel ezelőtti nagy erdőtűz által megcsupaszított fákat.

Hasznos az információs tábla a sétaút bejáratánál

Pompeji elpusztult, Neapolis fennmaradt

Valójában a parkolónál kezdődik a turistaösvény. Innen vagy egy kilométernyi távot kell megtenni kacskaringós utakon, felfelé háromszáz méternyi szintkülönbséget kell legyőznünk. Az útbaigazító táblán megtudjuk, hogy a világ leghíresebb vulkánját tapodja lábunk, és az út végén tűnik majd fel a Gran Coro, a Nagy Kúp.

Előttünk az út, mögöttünk a Monte Somma vonulata

Másfél autószélességnyi tágas, kiépített, fakorlátokkal övezett ösvényen haladhatunk. Mintha poros salakon lépdelnénk. Körülöttünk meredeken emelkedik a hegy, s hamar elénk tárul a Monte Somma magas vonulatának északi oldala. Eredetileg ez a hegy állt itt, s az i. sz. 79-es hatalmas kitöréskor – mely elpusztította Pompeji városát – keletkezett ez az új vulkáni kúp. Innen lövellt ki legalább 15 kilométernyi magasságba a gázokból, hamuból, törmelékekből álló forró kitörési oszlop. A lávafolyam 240-400 Celsius-fokos lehetett, s néhány kilométer távolságig jutott el. Pompejire és még néhány közeli városra hat–hét méter magasságot elérő hamu, kő és por zúdult, szinte pillanatok alatt megszüntetve az életet. Mivel az uralkodó széljárás 79. augusztus 24-én és 25-én, a kitörés három fázisa idején délkeleti volt, elsősorban az arra fekvő Pompejit érte a katasztrófa. A hegytől mindössze kilenc kilométernyi távolságra, de nyugati irányba fekvő Neapolis, (ma Nápoly) megmenekült.

A Nápolyi-öböl látványa a Vezúvról

Az ösvény olykor egész meredek, olykor szinte alig emelkedik. Viszonylag kényelmesen, ütemesen haladhatunk, de azért az idő múlásával nem árt egy kis levegővételnyi szünet. De meg is kell állnunk az egyes kilátópontokon, hogy élvezzük a látványt. Így a fentről is csodás Nápolyi-öbölt, ahogy a Tirrén-tenger e természetes kanyarulatát körbeölelik a település Naptól csillogó tengernyi épületei. Reggel még sötét felhőkbe burkolódzott a kúptető, de a szél hamar elsöpörte a felhők jó részét. Így kora délelőtt, indulásunk idején már csak néhány felhő maradt az égen. Az ösvényen nem sok emberrel találkozunk, nem úgy, mint Dél-Olaszország más népszerű pontjain: Sorrentón, Positanón, Amalfin át Capri szigetéig, Nápolyról nem is beszélve. Ennek oka, hogy aki a Vezúv tetejét szeretné elérni, annak előre kell megváltani 11 eurós jegyét – 2022. szeptember első felében legalábbis még ennyi volt az ára. A belépőhöz időpont is társul, vagyis akkor lehet belépni a hegyi ösvényre. Azért nincs nagy szigorúság: előtte tíz perccel már beengednek, és a félórás késés is megengedett.

Ahogy lépdelünk előre, mintha már sűrűbben vennénk a levegőt, de tudjuk, körülbelül félóra alatt elérünk célunkhoz. Jut elég időnk megszemlélni a kavicsos, köves, sziklás, sötétbarna és fekete vulkanikus talajt. Megkövesedett nagy lávafolyamrészeket is megszemlélhetünk. Felidézhetjük történelmi tanulmányainkat is: amikor a gladiátor Spartacus időszámításunk előtt 73-ban társaival megszökött a közeli Capua gladiátoriskolából, a Vezúvon talált menedéket. A rabszolgasorban lévő gladiátoroknak sikerült ezer fős sereget verbuválniuk, és a hegy lankáin vertek tanyát. Az ellenük küldött római sereg ki akarta éheztetni a lázadókat, akik szőlőindákból és ágakból kötélhágcsókat fontak, azzal ereszkedtek le az éj leple alatt, hátba támadva ellenfelüket. A rómaiak vezúvi veresége nyomán vált széles körűvé a lázadás.

600 méter a kráter átmérője

Félelmetes mélység

Miközben szinte a történelmi események helyszínén járunk, néhol kőomlásveszélyre figyelmeztető táblákkal találkozunk, így térve vissza a jelen valóságába. Sétálunk, sétálunk, és egyszer csak megérkezünk: szinte a semmiből tűnik elő a félelmetes mélység, a Vezúv krátere. Átmérője 600 méter, mélysége olykor meghaladja a kétszázat. A fakorlátok biztonságot nyújtanak a kráter pereménél, csaknem körbesétálhatjuk.

A természet varázslata

Lekukucskálhatunk a mélységbe – és kattoghatnak a fényképezőgépek, mobiltelefonok. Hihetetlen természeti varázslat. Itt mozdult meg a föld először vagy 25 ezer évvel ezelőtt, majd még sokszor a 79-es óriáskitörésig, aztán 472-ben, 512-ben, 685-ben, 1037-ben. És a sort még hosszasan lehetne sorolni, hiszen az 1600-as években új erőre kapott a hegy, és azóta több mint egytucatnyi alkalommal adott életjelet magáról. A múlt században, az 1944-es pusztító kitörés előtt 1906-ban és 1929-ben is kisebb lávafolyammal vétette magát észre.

A kráter közelében még szuvenírboltot is találunk, ahol a kőzetből készült ajándéktárgyakat, láncokat és karkötőket vásárolhatunk. Meglepő módon, elfogadható áron.

Lefelé menet már könnyebb az út, legfeljebb arra kell vigyáznunk, hogy el ne csússzunk. Út közben is érdemes meg-megállnunk, hogy átérezzük a magasságokat és a mélységeket, hogy a görbülő cérnaszálnak látszódó szerpentinutak távolában ismét feltűnjön az öböl szépsége. Szembetalálkozunk a felfelé igyekvő turistákkal, akiknek szeméből egyetlen kérdés olvasható ki: messze még a kráter?

Vulkánturizmus, már a XIX. századtól

Kevéssé hihetnénk, de nem a XX. század találta ki a vulkánturizmust. Már a XIX. században utakat építettek ki a Gran Coróhoz. Szamár vitte fel a hegymenetet kevésbé bíró érdeklődőket, sőt idővel kábelvasútat, siklót, fogaskerekűt, drótkötélpályát is építettek, de ezeket biztonsági és anyagi okok miatt be kellett zárni. Mára egy darabig marad az aszfaltút, azt pedig már csak a gyalogos ösvények követik.

A parkolóba visszatérve is ajándékot áruló stand kínálja portékáit, és egy bár, ahol borkóstolón ízlelhetjük meg az itteni, vulkanikus talajon termett, őshonos fajtájú szőlőből készült fehér (szalmasárga) és vörös (rubinvörös) borokat. A nedű Lacrima Christi, vagyis Krisztus könnye nevet viseli. A legenda szerint a mennyországból e szépséges Nápoly-környéki tájra lepillantva Krisztus sírva fakadt, és könnyei a vulkán magmájából csorogtak le a hegyoldalon.

A szerző a Vezúv tetején (Útitárs fotója)

A mítosz megismerése után, ha nem is könnyes szemmel, de egy újabb nagy élménnyel gazdagodva utazhatunk tovább Dél-Olaszországban. Hová is mehetnénk először, mint a közeli Pompejibe, melynek virágzó életét épp a Vezúv legnagyobb kitörése semmisítette meg. De egyben konzerválta az utókor számára.


Kapcsolódó cikkek

2022. szeptember 23.

Pompeji drámája és legújabbkori virágzása

Szemünk előtt kel életre a világ leghíresebb ókori települése. Ahogy ott állunk Pompeji város Fórumán, e hatalmas méretű, kikövezett tér kellős közepén, és körbetekintünk, megpróbáljuk elképzelni, miként is nézhetett ki fénykorában.

2022. szeptember 9.

Okos kütyük, buta betegségek

Alapvetően határozzák meg a XXI. század emberének életmódját, életminőségét a mobiltelefonok, melyek használata nem várt következményekkel is járhat.