Szakkollégium a város fölött


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Mathias Corvinus Collegium abban különbözik a többi hasonló intézménytől, hogy egyrészről alapítványi támogatással, magánkezdeményezéssel jött létre a rendszerváltás után 6 évvel, így az állami szervezetektől, ezen belül az oktatási intézményrendszertől is függetlenül tudta megnyitni kapuit. Másrészről a különbség abban is megmutatkozik, hogy nem csak egy egyetemről kerülnek ki a kollégium hallgatói, hanem több felsőoktatási intézmény oktatását egészíti ki, harmadrészt pedig a középiskolák tehetséges diákjai is részt vehetnek az intézmény programjában. Mindkét hallgatói kör esetében az a célja az intézménynek,…

A Mathias Corvinus Collegium abban különbözik a többi hasonló intézménytől, hogy egyrészről alapítványi támogatással, magánkezdeményezéssel jött létre a rendszerváltás után 6 évvel, így az állami szervezetektől, ezen belül az oktatási intézményrendszertől is függetlenül tudta megnyitni kapuit. Másrészről a különbség abban is megmutatkozik, hogy nem csak egy egyetemről kerülnek ki a kollégium hallgatói, hanem több felsőoktatási intézmény oktatását egészíti ki, harmadrészt pedig a középiskolák tehetséges diákjai is részt vehetnek az intézmény programjában. Mindkét hallgatói kör esetében az a célja az intézménynek, hogy a kiemelkedően teljesítő diákok szociális és kulturális helyzetüktől függetlenül, kamatoztathassák a bennük lévő tehetséget. Ebben a legnevesebb szakemberek nyújtanak nekik segítséget.

A kollégium vezetői 3 évvel az alapítás után elhatározták, hogy igénybe veszik a kormányzati segítséget is. Így meg tudták szervezni, hogy bentlakásos kollégiummá átalakulva, még aktívabb képzést folytassanak. 2001 szeptemberétől Budán, a Gellérthegyen 110 diák komfortos körülmények között lakhat és tanulhat.

2007-ben jött létre az ún. Karriercentrum, amelynek az a célja, hogy a kollégium magas színvonalon képzett és kiemelkedően tehetséges hallgatóinak teljes körű segítséget nyújtson életútjuk építésében, karrierjük megvalósulásában. Megismerhetik a munkaerőpiacon a lehetőségeket, a frissen végzettekkel szemben támasztott követelményeket, és mindezek fényében már egyetemi éveik alatt tudatosan tervezhetik karrierjüket. A Karriercentrum így nem csak tanácsokkal látja el hallgatóit, hanem szakmai gyakorlatokat is szervez, és diploma után pedig segít az elhelyezkedésben.

A kollégium a végzett hallgatókkal később is tartja a kapcsolatot. Az öreg diákok minden hónap utolsó péntekén, törzsasztalon találkoznak, valamint részt vesznek az ún. alumni estéken is, ahol a jelenlegi kollégistákkal beszélgetnek. Negyedévenként hírlevélből értesülhetnek a kollégiumban zajló eseményekről.

A kollégium szervezetéről azt kell tudnunk, hogy az alapítója Tombor Balázs, fővédnöke Mádl Ferenc, a Védnöki testületében pedig a fővédnök mellett még Csák János, Sólyom László, John Lukacs, Kornai János, Lámfalussy Sándor, Lomnici Zoltán, Maróth Miklós, Oplatka András, Paczolay Péter és Vékás Lajos kaptak helyet. Sajnos Fejtő Ferenc és Kosáry Domokos az alapítás óta meghaltak, ezért már nem lehetnek a testület tagjai.

A Felügyelő Bizottság háromtagú: Csikós Csaba, Radvánszki Csaba és Schulmann Ágnes. A Kuratórium elnöke az alapító, Tombor Balázs. Tagjai: Deli Gergely, Madarász László, Molnár Bálint és Tombor András. Az operatív igazgató Szalai Zoltán.

A kollégium interdiszciplinaritásra törekszik. Felismerték, hogy mennyire nagy szüksége van az országnak az élet minden területén ismeretekkel rendelkező szakemberekre. Sajnos az egyetemek elsősorban szakirányú képzésre törekszenek, és nincs mindig lehetőség arra, hogy sokoldalúan művelt diplomások kerüljenek ki az Alma Materekből.

Nagyon fontos az idegen nyelvek magas szintű tudása is, ezért a kollégium nagy hangsúlyt helyez a nyelvtanulásra. Az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséig az angol nyelv tanulása kötelező. Az angol felsőfokú nyelvvizsga megszerzése után a hallgatóknak lehetőségük van arra, hogy kis csoportokban német, francia, orosz és kínai nyelvet tanuljanak. A kollégiumi diploma megszerzéséhez két felsőfokú nyelvvizsga megléte szükséges.

A kollégium szakmai programjai közül ki kell emelnünk a konferenciákat. Eddig több ilyen rendezvényre került sor. Az egyik még csatlakozásunk előtt arra kereste a választ, hogy milyen lesz Magyarország helyzete az EU-ban 2012-ben, hogyan fogadják majd a magyar művelődés kiemelkedő értékeit. Az elmúlt időszakban pedig a Visegrádi együttműködés jelenéről és jövőjéről szerveztek a hallgatók konferenciát, de magas színvonalú rendezvényen dolgozták fel a felsőoktatás és a nők helyzetét is.

A Mathias Corvinus Collegium széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezen informális hátország teszi lehetővé, hogy a kollégium hallgatói nemzetközi konferenciákon, képzéseken vehessenek részt. A kollégium szorosan együttműködik a komoly múlttal rendelkező prágai Ady Endre Diákkörel, és a HABL Program (Hungarian-American Business Leader Program) keretében a New York állambeli Quinnipiac University-vel. Az amerikai egyetem és az MCC között létrejött megállapodás értelmében néhány diák az óceánon túlra utazhat.

A kollégium két jogászhallgatóját, Dudás Adriennt és Rutai Zsuzsát arról kérdezzük, hogy ők hogyan kerültek a Mathias Corvinus Collégiumba, és hogyan érzik ott magukat.

Rutai Zsuzsanna: Mindketten részt vettünk a kollégium középiskolás programjában, ahol hétről hétre négy témakörhöz kapcsolódóan új tananyagokat ismerhettünk meg részletesebben, havonta pedig előadásokat hallgathattunk a kollégium aulájában. Innen már egyenes út vezetett a kollégium egyetemi programjába: először alapozó képzésen, majd a szakirányon.

Dudás Adrienn: A középiskolás program azért is volt meghatározó, mert már ott megismerkedhettünk későbbi évfolyamtársainkkal, és az érettségi után a kollégium egy biztos pontnak számított, ellentétben a felvételi tájékoztató hasábjairól ismert egyetemmel.

Hogyan alakul a graduális képzésük?

Dudás Adrienn: Nagy elvárásokkal indultunk, és nem is kellett csalódnunk a graduális képzésben sem. Az egyetem első évfolyamával párhuzamosan alapozó képzésben vettünk részt, ahol logikát, tanulmány- és esszéírást, politikai filozófiát és protokollt tanultunk. Azóta a lajstrom tovább bővült: mikro- és makroökonómiával, valamint elnökünk, Tombor András által oktatott Debate-tel. Ezeket a tárgyakat vagy nem is oktatják egyetemen, vagy mi az adott szakon nem tanuljuk, de mégis szakmai szempontból elengedhetetlen az ismeretük.

Rutai Zsuzsanna: Emellett a kollégium nagy hangsúlyt fektet a nyelvoktatásra, melyhez térítésmentesen juthatunk hozzá. Az angol nyelv ismerete, mint ahogy manapság az életben is, a legfontosabb, de emellett német, francia, orosz és kínai oktatás is folyik. A Jog szakirányon tanított tárgyak nagyon jól kiegészítik az egyetemi oktatást, és az sem elhanyagolható szempont, hogy olyan elismert szakemberek, mint – a teljesség igénye nélkül – Kardos Gábor, Majtényi Ferenc, Allan F. Tatham, Németh Ágnes és Bitskey Botond oktatják.

Milyen itt a szakkollégiumban lakni, távol a jogi egyetem többi hallgatójától?

Dudás Adrienn: Az MCC az átlagoshoz képest egy kis szakkollégium, alig százan lakunk itt, viszont pont ez a jó benne: egy jól összeszokott, harmonikus csapatot alkotunk. A közös programok és tanórák jól összecsiszoltak minket, de mindig szívesen ismerünk meg új arcokat is.

Rutai Zsuzsanna: A interdiszciplinaritás mint a kollégium fő elve, nem csak a kurzus kínálatban jelenik meg, hanem a közösségi életben is. Itt együtt lakik a közgazdász, a kommunikáció szakos, a jogász és a bölcsész. Ez igen hasznos lehet egy dolgozatnál vagy egy problémánál, amikor a szakterületünktől távol álló kérdéssel találjuk magunkat szemben.

Dudás Adrienn: Persze mást is kaptunk a tudáson kívül a kollégiumtól, hiszen életre szóló barátságok köttetnek az MCC falai közt.

Milyen szakirányok működnek az intézményen belül?

Rutai Zsuzsanna: A kollégiumban öt szakirány működik, a jog mellett közgazdaságtan/ business, nemzetközi kapcsolatok, média/kommunikáció és a modernkori történelem szakirány – ezért fontos szerepe van az egyes szakirányok önálló fellépésének. Ezzel bizonyítja be egy szakirány, hogy van létjogosultsága, emellett szakmai oldalról is bemutatkozik a többinek. Ezenfelül a konferenciát ebben az évben összekapcsoltuk a szakirányos felvételi kampánnyal is.

Milyen konferenciát szerveztek az idén?

Rutai Zsuzsanna: A Mathias Corvinus Collegium Jogi szakiránya 2009. május 7-én konferenciát rendezett, amelynek fő vonala a büntetőjog volt, de sokkal színesebb és izgalmasabb tálalásban, mint bárki korábban gondolta volna. Igazán érdekes címet találtunk ki: Gyilkosságra hangolva.

Dudás Adrienn: Szerettük volna megmutatni a jogban kevésbé jártas kollégistáknak és külsősöknek a jog populárisabb oldalát, ezért választottuk a büntetőjogot a konferencia témájául. Úgy gondoltuk, hogy ez az a jogterület, amellyel úgy tudunk érdeklődést kiváltani a hallgatóságból, hogy közben nem is bagatellizáljuk el a szakmai oldalát. Ezért május 7-én, egy estére a kollégium aulájába varázsoltuk a Fővárosi Bíróság tárgyalótermét, egyetemi oktatóink segítségével: bíróság elnöke Dr. Vaskúti András, ügyész Dr. Polt Péter, míg a védő Dr. Békés Ádám volt. A többi szerepet, a vádlottat, a sértetteket és a tanúkat a kollégium hallgatói alakították.

Rutai Zsuzsanna: A per tárgya egy kollégiumi szerelmi háromszög napvilágra kerülése, a vád pedig több emberen elkövetett emberölés kísérlete volt. Lilla, a vádlott, együtt találta barátját, Bencét egy másik lánnyal, Mónikával a konyhában, ahogy a mosogatásuk csókolózásba csapott át. Lilla rögtön kérdőre vonta őket, akik nem tagadtak semmit, majd a lányok közt éles szópárbaj alakult ki. Lilla ennek hevében felkapta a frissen elmosogatott kenyérvágó kést, és egyenesen Mónika mellkasába szúrta, aki ennek hatására összeesett. Ezt követően – még mindig késsel a kezében – Bence felé fordult, aki a történtek hatására jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot, így kirohant a konyhából. Lilla azonnal követte őt, hangosan kiabálva, hogy „Bence várj meg!”. Bence a kollégium aulájában elbotlott egy kis asztalkában, így a vádlott könnyen utolérhette, de ekkor érkezett meg a két tanú, Ágnes és Tamás, akik lefogták Lillát, és elvették tőle a kést. A szakértő, Mónika esetében ventil pneomothorax-ot állapított meg, így a sértett csak az időben érkező orvosi segítségnek köszönhette életét.

Dudás Adrienn: A perjátékban jegyzőkönyvvezetőként vettem részt, így jó rálátásom nyílt mind a per szereplőire, mind a közönségre. Öröm volt látni, hogy a nagynevű „vendégszereplőink” ugyanolyan felkészültséggel és lelkesedéssel álltak hozzá a feladathoz, mint mi, hallgatók. A tárgyalás során a közönség többször zajos elismeréssel értékelte az ügy szempontjából jelentős, gyakran igen provokatív bizonyítékok napvilágra kerülését. A tárgyalást követő visszajelzések mind pozitívak voltak, sőt bátorítottak bennünket, hogy jövőre újra rendezzünk konferenciát. Ebből látszik, hogy van igény a jog egy, a hagyományostól eltérő megközelítésére.

Rutai Zsuzsanna: A per olyannyira elhúzódott, hogy végül az ítélet meghozatalára csak következő héten, az egyetem falai között került sor. A vádlott beismerő vallomásának, megbánásának és zsenge korának is köszönhető, hogy végül csak 3 év 3 hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték egyrendbeli emberölés kísérletéért és egyrendbeli emberölés előkészületéért. Az ítéletet a kollégium diákságának hirdetményi úton kézbesítettük.

Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

NMHH: egyre több fiatal diagnosztizálja magát félre pusztán az internetre hagyatkozva

TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.

2024. november 5.

Az energiatermelés zöldítése mellett a keresletet is indokolt átstrukturálni

Magyarország napelem kapacitása az utóbbi években látványosan fejlődött, és már 2023-ra meghaladta a korábban kitűzött 2030-as célt. Jelenleg közel 7850 MW megújuló villamosenergia-termelési kapacitás áll rendelkezésre. Globálisan azonban ijesztő az elmaradás a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez szükséges erőfeszítések terén.