Függetlenek végveszélyben?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közel ezren tüntettek azok október 22-én az Új Színháznál, a főpolgármester által kinevezett új igazgató, Dörner György és intendánsa, Csurka István ellen, akik a nyertes pályázatot minden szakmai alapot nélkülözőnek tartják, amelyben komoly csúsztatások, nevek elírása, és szélsőséges, kirekesztő eszmék jelentek meg. Számos színész szólalt fel az összejövetelen azt követelve, hogy Tarlós István vonja vissza Dörner György kinevezését, és írjon ki új pályázatot a színházigazgatói posztra. A Laboratorium Animae Színházi Társulat és a Színház Alternatív Facebook-közösség által szervezett tüntetésen felszólalt – többek között – Derdák András, Fodor Tamás, Gerendás Péter, Hegedűs D. Géza, Járó Zsuzsa, Kovács Patrícia, Kulka János, Mohácsi János, Nagy János, Nádasdy Ádám, Péter Kata, Solténszky Tibor, Upor László és Bitó László. Videoüzenetet küldött például Mundruczó Kornél, Csányi Sándor, Mucsi Zoltán, Bíró Kriszta és Bérczes László.

2012. február 15-ig kellene kiírni a jövő évi pályázatokat, és elvileg április 30-ig el is kellene bírálni.
A független és alternatív színházak között vannak befogadó színházak, önálló alkotók, műhelyek, valamint hellyel rendelkező, illetve nem rendelkező társulatok.

Közben a Magyar Állami Operaház október 28-ra és 29-re kitűzött hangversenyének vendégkarmestere, Christoph von Dohnányi lemondta budapesti fellépését. A világhírű karmester közölte, nem kíván olyan városban fellépni, „amelynek főpolgármestere az egyik színház vezetését két ismert szélsőjobboldali antiszemitára bízta”.

Mondhatni áll a bál.

A kurzusváltás nem csak a kőszínházakban zajlik, hanem az alternatív színházakat tömörítő Független Színházak Szövetségében is. Hudi László leköszönő elnök szerint példátlan, hogy a politika ennyire beleszóljon a művészetbe, és szinte ellehetetleníti a független színházak működését. „Szakmai alapokon nyugvó, konkrét anyagokat tettünk le az asztalra működésünk elmúlt nyolc évében. Ezek egy része be is került az előző színházi törvénybe, ám a mostani kulturális vezetés mindezt egy tollvonással áthúzta. Kaptunk olyan fenyegető üzenetet is, hogy ez a terület nem fog már működni” – mondta Hudi László.

A feszültség fő oka, hogy a független színházak többsége még nem kapta meg a pályázatokon elnyert idei működési támogatást, holott januárban kellett volna, ám akkor még a pályázatokat ki sem írták. Jelenleg a szerződéskötések zajlanak a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a független színházak között. A központi költségvetésből 759 millió forint jár a függetleneknek, amelyet a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) először a lebonyolító szervnek, az NKA-nak utal, amely előbb szerződést köt a pályázatok nyerteseivel, majd utána utalja el az összegeket a színházaknak. A lebonyolításért az NKA komoly összeget tesz zsebre. A támogatási szerződést legkésőbb szeptember 5-ig meg kellett volna kötni. Ez nem történt meg, ezért szeptember közepén négy magyar írószervezet nyílt levélben kérte a miniszterelnök segítségét, mivel a működésükhöz biztosított 2011-es támogatásaikat még nem kapták meg. L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának fideszes elnöke, az NKA elnöke a parlamentben felhívta a figyelmet arra, hogy számos más kulturális szervezet sem kapta meg az állami támogatást. Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár akkor azt mondta: a Nemzeti Kulturális Alap igazgatósága harminc napon belül megköti a támogatási szerződéseket. Ehhez képest a mai napig nem kapták meg a független színházak az ez évi, elnyert támogatást.

Az előző színházi törvény függetlenekre vonatkozó része egy gyűjtőhelyet garantált az újításra kész alternatívoknak, meghatározta a támogatási rendszert, és a pályáztatást is szabályozta a működési formák alapján, tehát objektív módon rendelkezett a finanszírozásról is. „Az állam által a színházaknak garantált összeg tíz százalékára tartottunk igényt, azaz kb. 1,3 milliárd forintra évente, amelyet a minisztérium osztott volna szét a függetlenek között. Mindezt a NEFMI szabotálta tavaly. Indoklás nélkül leváltotta azt a három évre választott kuratóriumot, amely eldöntötte volna, hogy melyik színház mennyi támogatást kapjon. Mi viszont ezen a szakmaiatlanságon felháborodtunk, és az amúgy is esedékes tisztújítás mellett döntöttünk: azaz az eddigi vezetők lemondtak a posztjukról” – magyarázta a függetlenek szervezetének volt vezetője.

A szervezet új elnöke Csató Kata, bábművész, alelnökök Erős Balázs kulturális menedzser és Schilling Árpád színházrendező. A tagság megszavazta az alapszabály módosítását is, amelynek értelmében a szövetség nevét Független Színházak és Táncműhelyek Szövetségére változtatták, továbbá a háromfős elnökséget kiegészítették egy táncművészeket képviselő alelnökkel. A szövetség célja, hogy ennek a sokszínű területnek (színház, tánc, báb, utcaszínház) a szereplői megtalálják közös érdekeiket és értékeiket, majd egységesen álljanak ki azok védelme érdekében. Az új vezetés szeretne egy együttműködő és a közönség számára nélkülözhetetlen klaszterrá válni. Úgy vélik: az érdekképviselet nemcsak a határozott és hatékony kapcsolattartást jelenti az állami szervekkel, illetve más szakmai szervezetekkel, hanem egy jól strukturált szervezet felépítését, és annak pozicionálását az Előadó-művészeti Törvény által szabályozott pályázati rendszerben.

„Az új névvel együtt az alapszabályt is módosítottuk, legfontosabb dolgunk pedig, hogy a 2013 januárjáról megszűnő VI-os kategória helyett megteremtsük a független színházak pályáztatási rendszerét” – magyarázta Schilling Árpád. „Szakbizottságok lesznek majd, minket a táncos és a színházi bizottságban képvisel majd egy-egy, a minisztérium által kinevezett szakember. Tehát egy általános pályázati halmaz lesz, amelyben a mi szerepünket még ki kell találni. Azért harcolunk, hogy a fenntartói pályázatok ne szűnjenek meg. 2010-ben a függetlenek fenntartói pályázatára egymilliárd kétszáz millió forintot adott a minisztérium. Idén 800-at, jövőre pedig 200 milliót irányoztak elő, amennyiből fenntarthatatlan a rendszer. Tiszta lappal indulunk, arccal az új előadóművészeti törvény felé. Reménykedem, hogy a most tapasztalható egyeztetések nélküli helyzet befejeződik, és az elzárkózás helyett egy felénk forduló magatartást képviselnek majd a döntéshozók” – tette hozzá a rendező.

„A művészetben nem jelenhetne meg a politikai megosztottság. Ez a mostani bizonytalan helyzet csak azoknak kedvez, akik egyéni ambíciójukkal vannak elfoglalva” – vélte Hudi László. „Aki a művészeteket, a színházakat teszik előtérbe, azoknak nem tetszik, ha szakmaiatlan lépések sora zajlik. A demokrácia alapja, hogy a civil kezdeményezéseknek támogatást biztosít. Árulkodó jel, hogy mennyit kapnak a független műhelyek, társulatok. Sokuk működésképtelen.”

Például a Szegedi Maszk Egyesületnek, amely a legnagyobb vidéki befogadóhely, elfogyott a pénze, kénytelenek voltak minden előadásukat lemondani. Számos olyan produkciós ház is van, amelyik pénzt kell hogy kérjen a náluk játszó társulatoktól, holott eddig ingyen biztosították a helyszínt. Ráadásul az éves működési költség egyharmadát több intézménynél is zárolták, s mivel ezzel csak augusztusban szembesültek, sokan már előre elköltötték a pénzüket, így most a rezsiszámlára sem telik.

A VI. kategóriába tartozó független színházak működési támogatására kiírt pályázatra 108 érvényes munka érkezett, amelyből 83 nyert is pénzt, számukra 759 millió forint áll rendelkezésre. Ebből például a Studio K 23 milliót, a Maladype 15,5 milliót, a Pintér Béla Társulat 35 milliót, a Krétakör pedig 12,5 millió forintot tudhatna magáénak, ha megkapnák. Hudi László szerint kétszer ennyi pénzre lenne szükség, hogy működni tudjanak a meglévő társulatok és alternatív helyek. „Jól érzékelhető az ellenségesség, mindig is küzdeni kellett, hogy elismerjék ezt a szegmenst itthon. Úgy tűnik, ami a szabadságról szól és civil dolog, azt ellenségnek tekinti a hatalom és fél tőle. Tizedannyi pénzből kellene működnünk, mint a kőszínházaknak, de ez lehetetlen.”

Krausz Viktória

---