Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden eddiginél érzékletesebb képet kaphatunk „a haza bölcse”, Deák Ferenc életéről Vörösmarty Mihály lányának olvasmányos írásából, mely könyv alakban látott napvilágot.

A Vasárnapi Ujság 1900. 47. számában megjelent fényképről mosolyog ránk a könyvborítón Vörösmarty Ilona, aki akkoriban a legelőkelőbb magyar hölgyek közé tartozott, s éppen magyar „first lady” volt. Annak a Széll Kálmánnak a felesége, aki az idő tájt (1899-től 1903-ig) Magyarország miniszterelnökeként vette ki részét a politikai életből.

A könyv borítóképe

Kilencven év elteltével jelenik meg újra e visszaemlékezés, mely egykoron a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. kiadásában látott napvilágot. Deák Ferenc politikai és magánéletéből – szól az alcím, mely pontosan fejezi ki a tartalmat, hiszen e kedvesnek tűnő okos asszony írásaiból sok mindent megtudhatunk „a haza bölcséről”, arról az emberről, aki egyetlen, a magyar történelmet bemutató könyv lapjairól sem hiányozhat, de akinek legfeljebb politikai pályáját, s jelentőségét ismerhetjük meg. Azt már kevésbé, milyen ember volt valójában.

S hogy miként kapcsolódik Deák e mosolygós asszonyhoz? Az 1846 és 1910 között élt Ilona Vörösmarty Mihály és Csajághy Laura leánya. Amikor a költő 1855-ben szívelégtelenségben meghalt, a Vörösmarty-család barátja, Deák Ferenc lett a kilencéves gyermek gyámapja. Emellett hogyan kapcsolódik Ilona a legfelsőbb politikai körökhöz? 1867-ben, 21 évesen lett a nála három évvel idősebb Széll Kálmán felesége, aki pályafutását Vas vármegyében szolgabíróként kezdte, majd Szentgotthárdot képviselte a parlamentben. Az előkelő és gazdag Széll-család sarja már fiatalon jó elvi (közéleti) és magánéleti barátságba került a nála negyven évvel idősebb Deákkal, így szinte beházasodott a gyermektelen politikus családjába. Deák Ferenc például a nyarakat 1868-tól egészen 1873-ig mindig nála töltötte a rátóti Széll-kastélyban.

Az emlékezés is akkor kezdődik, amikor Ilona nyolcéves korában a magas alakú Deák Vörösmarty Mihálynál ebédel, és nagy hatást tesz rá – csakúgy, mint az óriásfelfújt baracklekvárral… Ekkor a költő már érzi a közeledő vészt, élete végét. Az apa halála után a kedves „Deák bácsit” Ilona és lánytestvére hamarosan már „gyámapámnak” szólíthatja.

Később ír emlékeiről, miként találkozott a korszak neves személyiségeivel – Andrássy Gyulával, Tisza Kálmánnal, Apponyi Györggyel –, s arról is, hogyan vélekedett róluk Deák. Röviden felvázolja Deák Ferenc élettörténetét is, kitérve olyan magánéleti történésekre is, miként „szórogatta körülötte nyilait” a szerelem kis istene, s miért hessegette el magától a házasság gondolatát. A politikus-gondolkodó úgy érezte, egész embert kíván a közjó előmozdítása érdekében tett küzdelem. Visszaemlékezései mellett Vörösmarty Ilona az apjának írt, később megismert Deák-levelekből is idéz, de már saját jegyzeteiből fogalmazza meg, hogyan mesélte el Deák Ferenc kirablásának érdekes történetét. Mesél Deák szokásairól is: bort soha nem ivott, nem pipázott, csak szivart „szitt”. „Elmúlik ifjúsága anélkül, hogy zajosabb mulatságban szereplőleg részt vett volna, mégis nem lesz rideggé, szereti az emberek társaságát, jól elvan velök.” Szerette a természetet, az „edző mozgást szabadban”. Félénk vérmérsékletű, de szenvedélyes ember, „erős phisicumú”, sokat olvasó, szellemes társasági ember, nagy emlékezőtehetséggel.

Vörösmarty Ilona végig szeretetteljesen szól gyámapjáról, szövege egyáltalán nem archaikus, a ma már kevéssé használt nyelvi fordulatok, szavak nem teszik olvashatatlanná az emlékezést. A kötet végén olvasható szerkesztői jegyzetben találhatunk rövid magyarázatokat azokról, akiket a szerző csak utalásszerűen említ, de ma már legfeljebb a történészek ismerik, ismerhetik őket.

A könyvben nincs egyetlenegy illusztráció – rajz vagy fénykép – sem, így Deák Ferencre emlékezve álljon itt két fénykép napjainkból, a Szentgotthárd közelében fekvő Rátótról. Íme Széll Kálmán kastélya, ahol a politikus nyaranta, az országgyűlési szünetekben oly szívesen elidőzött. Ma magántulajdonban álló szállodaként működik. A tizenkét ágyas, felújított, régi fényében pompázó épületet kéthektáros őspark veszi körül, ahol az idős Deák nagy sétákat tett.

(Fotók: Falus Tamás)

Rátót falu határában pedig elsétálhatunk az Aradi Park történelmi emlékhelyhez is. Az aradi vértanúkra emlékező tizenhárom sírkő mögött álló egy-egy tölgyfát a helyiek szerint maga Deák Ferenc ültette az 1860-as években. Közülük nyolc tölgy még ma is áll.

Vörösmarty Ilona könyve érdekes, hasznos lehet nem csupán történészeknek, történelemkedvelőknek, hanem azoknak az átlagolvasóknak is, akik érdeklődnek Deák Ferenc, e jeles magyar történelmi személyiség, a 150 évvel ezelőtt tető alá hozott kiegyezés legfőbb szellemi előkészítője, és a XIX. század második felének korszaka iránt.

A kiadvány a Szépmíves Könyvek Sorsok és életek című sorozatában, az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2017-ben.

---