Szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság feltételei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Év elejétől szigorodnak az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételek. Az új törvénymódosítás szerint az eddigi kritériumok mellett kötelező lesz legalább egy év gyakorlat is. A kamara szerint a javaslat jó, de nem eléggé szigorú.


A parlament által november végén elfogadott törvénymódosítás szerint a jövőben az ügyvédi kamarai tagság további feltétele lenne legalább egy év ügyvédi, ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat is, az eddig hatályban levő szabályok mellett. A korábbi, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítását Vitányi István fideszes és Rubovszky György KDNP-s képviselő javaslatára szigorították. A korábban érvényben lévő szabályozás kimondta, hogy a jogi szakvizsga megszerzése után a kamarába fel lehet venni ügyvédként azt is, aki ténylegesen nem szerzett gyakorlatot az ügyvédi hivatásban.

Dr. Hidasi Gábor, a Budapesti Ügyvédi Kamara Oktatási Bizottságának elnöke szerint a törvénymódosítás abszolút támogatható, de ő ennél szigorúbb szabályozást tartana fontosnak. Elmondása szerint a korábbi szabályozásban a kamara szerepe formális volt abból a szempontból, hogy fölvesz vagy nem vesz föl valakit tagjai közé. Ha a jelölt letette a szakvizsgát és rendelkezik az ügyvédi praxis folytatásához szükséges tárgyi feltételekkel, akkor kötelező felvenni a kamarába. Ennek szinte minden jelentkező megfelel. Hidasi szerint a probléma az, hogy az ügyvédi pályára napjainkban nagy számban érkeznek olyanok, akiknek van jogi szakvizsgájuk (pl. a korábban a rendőrségnél, bankoknál vagy a közigazgatásban dolgozók), de soha nem dolgoztak ügyvédként, soha nem voltak ügyvédjelöltek. A kamara ugyanakkor a tagfelvételnél szívesen figyelembe venné a tanulmányi eredményeket, a szakmai minőséget ill. azt, hogy a jelölt személyiségében rejlik-e valamiféle alkalmassági hiányosság. Egy alkotmánybírósági határozat viszont kimondja: a kamarának nincs joga ahhoz, hogy elzárjon valakit az ügyvédi pályától. Hidasi ugyanakkor úgy látja, azok esetében, akik nem voltak ügyvédjelöltek, három év kötelező gyakorlat bevezetése a szakmai minőség szempontjából hasznosabb lenne, mivel ebben az esetben több idő állna rendelkezésre a kellő felkészülésre.

A másik probléma az, hogy az ügyvédi piac már most telített (ma Magyarországon körülbelül tizenkétezer ügyvéd van) és az ügyek, ügyfelek köre nem bővül olyan ütemben mint az ügyvédi létszám. Sokak számára az ügyvédi pálya egyfajta kényszervállalkozás, mert máshol nem tudnak elhelyezkedni jogászként. Az ügyvédséggel szemben most még megvan a közbizalom, de ezt könnyen tönkretehetik azok, akik kellő felkészültség nélkül lépnek a pályára és nincsenek felkészülve sem a speciális metodikai szakismeretekből, sem az ügyvédi hivatás különlegesen magas etikai elvárásaiból. Hidasi szerint az ügyvédek megélhetését veszélyezteti az, hogy az ügyvédi szolgáltatások piacán a munkadíjakat leszorító erős árverseny alakult ki és az ügyfelek számára nem ismerhetők fel kellőképpen az ár-érték arányok. A kamarának azonban nincs joga ahhoz, hogy ezen változtasson.

Rubovszky György, a KDNP képviselője szerint a módosítási javaslat azért született, mert a tapasztalatok szerint a szakma felhígulása több ezer ügyvédet termel, akik közül sok a hozzá nem értő és ez évről évre komoly károkat okoz a praxisban. Szükség volt tehát az ügyvédek iránti magasabb szakmai elvárásokra, s ezt teszi lehetővé e speciális joggyakorlat, melynek részleteiről folyamatosan egyeztettek a Magyar Ügyvédi Kamara elnökével. Mint elmondta: a javaslat már évek óta napirenden van a szakmában, csak eddig nem volt meg hozzá a kellő kormányzati támogatás. Az egy helyett hároméves szakmai gyakorlat kötelezővé tételét azonban túlzásnak tartja. Vannak olyan jogi területek (például a közigazgatásban vagy a bírói pályán), ahol az ott dolgozóknak legalább három év szakmai gyakorlat szükséges a munkájukhoz, ezért ezen felül a kamarai tagsághoz szerinte elégséges az egyéves kötelező ügyvédi gyakorlat is. Hozzátette: a törvénymódosítással senkinek az ügyvédi karrierje elé nem gördítenek akadályt, mindössze azt szeretnék elérni, hogy mindenki értsen a szakmához. A törvény január elsejével lépett életbe.

WZ


Kapcsolódó cikkek

2024. november 29.

A jog a magánegészségügyben

Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.

2024. november 22.

Középpontban a lézeres látásjavító műtétek

Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.