Szóba (se) jöhet Skandinávia!


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Skandinávia az a félsziget, ahol Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország található, de tágabb értelmezésben gyakran beleértik Izlandot és a Feröer szigeteket is. Ezen északi területek nem tartoznak a magyar turisták gyakoribb úti céljai közé. Pedig… Emiatt is lehet, hogy leginkább a KFT együttes híres dalának ide vonatkozó része jut eszünkbe a zord időjárású, kis népsűrűségű területekről. Meg persze az IKEA, a Volvo és a rénszarvasok. Pedig a remek természeti adottságokkal, gyönyörű tájakkal, kiváló ételekkel és számtalan különlegességgel bíró országok mindenkit…

Skandinávia az a félsziget, ahol Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország található, de tágabb értelmezésben gyakran beleértik Izlandot és a Feröer szigeteket is. Ezen északi területek nem tartoznak a magyar turisták gyakoribb úti céljai közé. Pedig… Emiatt is lehet, hogy leginkább a KFT együttes híres dalának ide vonatkozó része jut eszünkbe a zord időjárású, kis népsűrűségű területekről. Meg persze az IKEA, a Volvo és a rénszarvasok. Pedig a remek természeti adottságokkal, gyönyörű tájakkal, kiváló ételekkel és számtalan különlegességgel bíró országok mindenkit elvarázsolnak.

Kocsival vágtunk neki a három hetes utazásnak. Rostockból áthajóztunk Dániába, majd másfél napos koppenhágai városnézés után Norvégiában időztünk, eljutottunk Európa legészakibb pontjához, a Nordkapphoz is. Visszafelé pedig három napra megálltunk Svédország fővárosában, Stockholmban. Így összesen több mint kilencezer kilométert autóztunk, nem számítva a komp utakat – amikből a legrövidebbek 20 percesek, a leghosszabbak két és fél órásak voltak – és 14 helyen szálltunk meg. (Több komptársaság létezik, mi a Scandilines-t választottuk a nagyobb utakhoz, jegyet még itthon, előre vettünk interneten keresztül.) A rengeteg autókázásért kárpótolt a lélegzetelállító táj, a lenyűgöző fjordok látványa, a vízesések és az időnként előbukkanó rénszarvasok (főként Norvégiában, az autópálya mentén). Volt, hogy negyedóránként álltunk meg fényképezni, mert olyan gyönyörű természeti jelenségek között vezetett az út. View pointokból és parkolókból nincs hiány. A szerpentineken is kialakítottak rövid megállásra alkalmas helyeket. Az utak minősége és állapota mindenhol kifogástalan, eltévedni sem könnyű, mert mindhárom országban jól kitáblázottak még a mellékutak is. Hihetetlen volt Norvégia északi részén és a Hardanger fennsíkon autózva a kristálytiszta hó – plusz 15 fokos napsütésben. A hófedte sziklák és hegyek között, a hirtelen előbukkanó mezők vagy erdők területén sem teljesen néptelen az északi vidék. Elszórva épített, egymástól távoli kis házakkal mindenhol találkozni. Igaz az általánosítás: a skandinávok magasak, nem ritkán két méteresek a férfiak. Sok terhes nő és kisgyermekes család sétálgat a városok, falvak utcáin. Így fel sem tűnik, hogy híresen ritkán lakott országokban járunk. Általános a tisztaság, a parkok, játszóterek rendezettek. A hegyi falvak kis büféiben a nyugdíjas eladó is beszél angolul vagy németül, a fiatalabbak pedig szinte anyanyelvi szinten. Örülnek a turistának, bár nem „bájolognak” velük.

Koppenhágában buszos és hajós városnézésen is érdemes részt venni. Angolul és németül is jól beszélő diákok érdekes információit hallgathatjuk a két órás „sight seeingen”. Június 26-án este a főtéren hatalmas volt a tömeg. A hangszórókból Michael Jackson dalok szóltak, a színpadon pedig önjelölt hasonmások váltották egymást. A kezekben sör és mindenki együtt énekelt. Fiatalok és idősebbek vidáman, tapsolva emlékeztek a spontán összejövetelen az előző nap elhunyt popsztárra. Másnap a város főbb pontjain hangos „tuctuc” zenével és teherautó platókról sikítozó fiúkkal-lányokkal találkoztunk. A negyedik „hangos kamion” és a rajtuk bulizó fiatalok látványa után egy helyi hölgytől megtudtuk: nem politikai vagy környezetvédő eseményről van szó, hanem a város egyetemeinek végzősei a hagyományokhoz hűen így ünneplik friss diplomájukat.

Koppenhágából kb. 10 órás autózás után értünk el Oslóba. Norvégia óriási gleccsereiről és csodálatos fjordjairól híres. Bár az ország nagyobbik területe az északi sarkkörön túl fekszik, a lakosság nagy része az ország déli részén lakik. Az „Éjféli nap földjének” is nevezik, mivel nyáron két hónapig sosincs sötét, télen viszont hónapokig nem kel fel a nap. A legrégebbi skandináv fővárost 1050-ben Harald Hardrada alapította. Az utóbbi években vált vonzó turisztikai és konferenciaközponttá. Oslo szülővárosa olyan világhírű művészeknek, mint például Henrik Ibsen drámaíró, Edvard Munch festő, Gustav Vigeland szobrász vagy Thor Heyerdahl kutató. Mindegyiküknek saját múzeuma van a városban. Mindre persze nincs idő, vár egy következő norvég városka.

Bergent, Norvégia második legnagyobb városát a „Fjordok kapujának” is nevezik, az ország első fővárosa és királyi székhelye volt. Nyüzsgő kikötő köré épült, ez volt a kereskedelem, a hajózás és a kézművesek központja. Nevezetes faházai, a Hansa-házak a Világörökség részét képezik, s bár többször elpusztultak tűzvészben, még ma is Európa egyik legnagyobb faházegyüttesét alkotják. Bergennek van a világ legrégibbi szimfonikus zenekara, számos fesztivál és kulturális esemény színhelye is. A városközponttól néhány perc alatt feljuthatunk siklóval vagy kisvonattal a közeli hegyek valamelyikére, ahonnan csodálatos a panoráma. A halpiac kihagyhatatlan élményt nyújt kulináris szempontból is. Frissen készítik és kínálják rákok, kagylók és mindenféle víziállat tömkelegét, a tengerek minden ehető gyümölcse megtalálható. Általában külföldi diákok (olasz, német, japán) az árusítók, akik több nyelven, remek hangulatot varázsolva mutogatják az alkarnyi nagyságú halakat és a feldolgozási mechanizmusokat. Természetesen haza is vihetünk finomságokat konzerv rák, kaviár, valamint precízen, légmentesített csomagolású lazac és egyéb halfajták formájában. Könnyedén megközelíthető Bergenből az ország leghosszabb fjordja, a Sogne fjord és a legmélyebb, a Hardanger fjord is.

Következő állomásunk Trondheim, amit 997-ben alapított Olav Tryggvason király. Kedvelt zarándokhely, regionális főváros, kereskedelmi, közigazgatás, oktatási, kutatási és egyházi központ. Norvégia harmadik legnagyobb városa, a Trondheim fjordnál fekszik. Az Érseki Palota egész Skandinávia legrégebbi épülete. Az egyik sétálóutcában krisnás fiatalember lépett elénk. Norvég mondatait angolul hárítottam, de mégsem tágított mellőlem, ezért az anyanyelvemmel próbálkoztam, ám erre még inkább felcsillant a szeme: én is magyar vagyok – mondta. A beszélgetésből kiderült, néhány társával és egy lakóbusszal járják be Norvégiát, könyveket árulnak és a helyi krisnás központokat is felkeresik.

A Bergen–Trondheim közötti távolságot érdemes két nap alatt megtenni, tehát közben például Alesundban megszállni, ahonnan 420 km-re van Trondheim. Útközben ismét csodás látványban lehet részünk: hegyek a felhők „közül” tűnnek elő, vízesések, tavak, hó és kis falvak következnek. Német turista család egy hóval borított tisztáson, fürdőruhára vetkőzve éppen ebédhez készülődött. Az egyik dombtetőn leparkolva pedig alig tudtam kiszállni az autóból, ugyanis bárányok hadával néztem farkasszemet. Csak az ablaküveg volt közöttünk. Nagyon bégettek. Körbenyalogatták az autó összes ajtaját és kerekét, végül megkegyelmeztek: jött egy újabb autó, ami érdekesebbnek bizonyult. Később ismét kompra szálltunk és egy Vik nevű helységbe, fjordrészhez értünk. Mondanom sem kell: nagy kedvencemmé vált.

Az Északi sarkkör (Polarcirkel) a 66’33’’-nál található. Tábla is mutatja a turista fogadóból, étteremből és ajándékboltból álló helyet. A rengeteg giccses és kedves emlék mellett vásárolhatunk névre szóló „igazolást” is, hogy átléptük a sarkkört. Számos kő – a kavics méretűektől a kősziklákig – sorakozik halomban, amelynek tetején egy faoszlop szimbolizálja az Északi sarkkört.

A Nordkapp Európa legészakibb pontja. Kis szerencsével – amiből sajnos nekünk nem jutott – remekül megfigyelhető az éjféli nap jelensége, amikor is, a Nap alig éri el a horizontot, szinte le sem nyugszik, újra emelkedik felfelé. Ott jártunkkor óriási köd és csupán 2 fok volt, igaz pluszban. S bár kimerészkedtünk az északi fokot mutató emlékműhöz, az orrunknál tovább nem láttunk. Az épületben viszont kiállítások, éttermek, bárok, boltok és filmvetítés is volt. A moziteremben vetített 14 perces filmből kiderült, mit is láthattunk volna tiszta időben.

Már dél felé haladva Svédországban is töltöttünk néhány napot. Haparandában egy helyi idegenvezető – látva magyar rendszámú autónkat – elmondta: a közeli temetőben egy I. világháborús magyar nyelvű emlékmű is van. Felkerestük. Németül, törökül, norvégul és magyarul is olvasható a felirat, amely az életüket a hazájukért feláldozó katonáknak állít emléket.

Svédországot végtelen erdők és kb. 96 ezer tó jellemzi. Csatornái közül az egyik legfontosabb a Göta csatorna, amely a Balti-tengert a Kattegattal, Stockholmot Göteborggal köti össze. Az országban 13 nemzeti park található. Stockholm a Balti–tenger partján fekszik, már a középkorban főváros volt, s azóta is a skandináv félsziget legjelentősebb kereskedelmi és tengerészeti központja. Stockholmot Észak Velencéjének is hívják, mivel a várost mintegy 24 ezer sziget veszi körül. Ebből a legnagyobb 14-et 53 híd köti össze, ezek többségéhez hajókirándulásokat is szerveznek. A régi és az új kavalkádja, a modern és az ősi kultúra keveredik itt, az épületek is őrzik ezt a kettősséget. Különleges látványt nyújt a rengeteg zöld és a víz, a szűk, mediterrán jellegű utcák, teraszos bisztróikkal és mindezzel együtt a modern építmények, köztük a széles sugárutak, a világmárkák boltjai, kávézók és éttermek. A víz olyan tiszta, hogy akár úszni és horgászni is lehet a város közepén. S valóban: a hidakon számos horgásszal találkozhatunk. Stockholmra nem volt elég három nap. A múzeumokon kívül is rengeteg a látnivaló a könnyen megszerethető városban. A Djurgarden nemcsak gyönyörű park, hanem számos múzeum otthona is. Itt alapították a világ első skanzenjét, amely kiállításoknak, állatkertnek, akváriumnak, erdészeti pavilonnak és dohánymúzeumnak ad helyet. A Vasa múzeum pedig a tengerészek 17. századi életét mutatja be. Nem szabad kihagyni az óriási és a tenger fenekén is egyben maradt Vasa hajó látványát!

Finnország Európa ötödik legnagyobb országa. Háromhetes utazásunkba ezúttal nem fért bele, de a következő észak-európai kalandozásunkkor biztosan meglátogatjuk.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.