Alapjaiban változik a biztosítási magánjog és a biztosítási közjog


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alapvetően változtatja meg az elmúlt ötven év gyakorlatát a biztosítási szerződések, azaz a biztosítási magánjog területén az új Ptk.; az egyoldalú kógencia előnyeit ezentúl csak a fogyasztók, és ők is csak megkötésekkel élvezhetik. Változik a biztosítási közjog is, átalakul az EU pénzügyi felügyeleti rendszere, ezen belül pedig a PSZÁF szervezete is. Dr. Oroszlán Zsuzsa beszélt a részletekről lapunknak. Dr. Oroszlán Zsuzsa ügyvéd, biztosítási szakjogász Miután a biztosítási szektorban az elnök-vezérigazgatói posztig bejárta a szamárlétrát, ügyvédi tevékenységét az 1997-ben általa alapított…

Alapvetően változtatja meg az elmúlt ötven év gyakorlatát a biztosítási szerződések, azaz a biztosítási magánjog területén az új Ptk.; az egyoldalú kógencia előnyeit ezentúl csak a fogyasztók, és ők is csak megkötésekkel élvezhetik. Változik a biztosítási közjog is, átalakul az EU pénzügyi felügyeleti rendszere, ezen belül pedig a PSZÁF szervezete is. Dr. Oroszlán Zsuzsa beszélt a részletekről lapunknak.

Dr. Oroszlán Zsuzsa ügyvéd, biztosítási szakjogász
Miután a biztosítási szektorban az elnök-vezérigazgatói posztig bejárta a szamárlétrát, ügyvédi tevékenységét az 1997-ben általa alapított ügyvédi irodában folytatja. Jogászi pályájának kezdete óta foglalkozik biztosítási szerződési joggal, biztosítási közjoggal, kártérítési joggal és az utóbbihoz kapcsolódó perjoggal. Praxisához később a pénzügyi közvetítők és a pénztárak joga, valamint mindennapi gyakorlata kapcsolódott. Belső jogászként és külső ügyvédként számos biztosító és néhány fióktelep alapításában, átstrukturálásában vett részt. Elnökségi tagja a Magyar–Német Jogászegyesületnek, társelnöke a Magyar Jogász Egylet Biztosításjogi Szakosztálya – AIDA Magyar Nemzeti Szekció „Új technológiák, megelőzés és biztosítás” elnevezésű munkacsoportjának.
A Dr. Oroszlán Zsuzsa Ügyvédi Iroda az első olyan ügyvédi iroda, amely kizárólag a biztosítási köz- és szerződési jogra, valamint a – lehetőség szerinti – peren kívüli biztosítási kárrendezésre specializálódott, és mind Magyarországon, mind nemzetközi színtéren tevékenykedik. Partnerirodái segítségével működése kiterjed a közép-, dél- és kelet-európai régióra, de ügyfelei között tudhat neves, az angolszász és a német nyelvterületekről származó megbízókat, köztük ügyvédi irodákat is.
Pénzügyi szektorból származó gyakorlati tapasztalatai és tudása révén a Dr. Oroszlán Zsuzsa Ügyvédi Iroda tagja a független ügyvédi irodákat tömörítő Lexlink hálózatának.

Alapvetően változtatja meg az elmúlt ötven év gyakorlatát a biztosítási szerződések, azaz a biztosítási magánjog területén az új Ptk. Eddig inkább a biztosítottak, a szerződő felek érdekét védte a kódex, ezzel szemben az új szabályozás – az 1959. évi IV. törvény hatálybalépését követő időben szerzett tapasztalatokat összegezve, a pragmatizmust szem előtt tartva – nagyobb, némely nézet szerint túlzott – hangsúlyt helyez a biztosítók érdekei védelmére is. A Ptk. újrakodifikált biztosítási fejezete végső soron megfelelő árnyaltsággal tükrözi vissza az elmúlt fél évszázadban végbement, mélyreható gazdasági változásokat, lehetőséget adva a biztosítottaknak és a biztosítóknak, hogy megállapodásaikat egymás differenciált igényeihez igazodva, a nemzetközi piac fogalomkészletét a magyar jogba újólag bevezetve (kárbiztosítás és összegbiztosítás, betegségbiztosítás), a viszontbiztosítók szempontjait is érvényesítve köthessék meg.

A közös szabályok és a kárbiztosítások terén dr. Oroszlán Zsuzsa szerint a leglényegesebb változások között említhető, hogy az eddigi szabályozás az egyoldalú kógencia elvén alapult. Ez azt jelentette, hogy a biztosított, a szerződő fél terhére a biztosító nem térhetett el a Ptk. biztosítási fejezetének szabályaitól. Az egyes biztosítási termékeket leíró szerződések mögé emiatt olykor nehéz volt viszontbiztosítót találni, miután ez a jogi megoldás idegen – különösen az angolszász – jogrendszerekben lényegében ismeretlen.

Az egyoldalú kógencia előnyeit az új Ptk. hatálybalépését követően csak a fogyasztók, és ők is csak bizonyos megkötésekkel élvezhetik. E kimerítő jelleggel felsorolt megkötések alól maga a jogalkotó tesz kivételt, amikor mégis megengedi, hogy a „kötelező és a nem piacképes biztosítást illetően” a biztosító a fogyasztókkal szemben is eltekinthessen az egyoldalú kógencia érvényre juttatásától. A megfelelő jogi apparátussal bíró, vagy ügyvédet megbízni képes egyéb biztosítottak az egyoldalú kógencia nyújtotta gondoskodásában – értelemszerűen – nem részesülhetnek.

Hasonlóan fontos változás – noha az újrafogalmazott biztosítási fejezet előírásai között valójában lehetetlen súlyozni –, hogy a biztosító a törvény szigorú szabályainak betartásával a biztosítási szerződés tartama alatt egyoldalú nyilatkozatával módosíthatja saját Általános Szerződési Feltételeit (ÁSZF), ha erre a szerződés megkötésekor hatályos ÁSZF lehetőséget adott. Más megfogalmazásban: ha ebben a biztosító a biztosítottal a biztosítási szerződés megkötésekor megegyezett. Ráutaló magatartással ezután csak akkor jöhet létre biztosítási szerződés, ha az ajánlatot a fogyasztó a törvénynek megfelelő tájékoztatás alapján, mégpedig a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabás szerint tette, és erre a biztosító 15, vagy ha az ajánlat elbíráláshoz ez szükséges, hatvan napon belül nem válaszol. Egyéb biztosítottak, ha a törvényt helyesen értelmezzük, ráutaló magatartással nem hozhatnak létre biztosítási szerződést. Ez a biztosítóknak nyújtott kedvezmény ugyanakkor költséges jogviták lehetőségét hordozza magában arról például, hogy valóban megkapta-e, kitől és mikor a fogyasztó a törvényi tájékoztatást, hogy a biztosítónak pontosan melyik díjszabása volt érvényben az ajánlat megtétele időpontjában, azt a fogyasztó miként ismerhette meg. Dr. Oroszlán Zsuzsa szerint a biztosításközvetítők felelőssége is megnő e szabályozás következtében mind a biztosítókkal, mind a biztosítottakkal szemben, ami idővel remélhetőleg piactisztuláshoz vezet.

Módosult a kockázatelbírálás tartama: a biztosítónak ezután 15 helyett hatvan nap áll rendelkezésére az ajánlat elbírálására, ha a kockázat megfelelő értékeléséhez orvosi vizsgálatra van szükség. Szigorú törvényi feltételek betartása mellett megengedett lesz a jövőben, hogy a biztosító a biztosított ajánlatát elutasítsa, ha a biztosítási esemény a kockázat-elbírálási határidőn belül következett be. A Ptk. kivételt enged e garanciális szabályok betartása alól, ha „nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához vagy elutasításához a kockázat egyedi elbírálására van szükség”.

Igen lényeges változás, hogy a biztosító a kockázatnak a szerződéskötést követő lényeges változása nyomán kezdeményezheti a biztosítási szerződés megfelelő módosítását, illetőleg azt az érintett kockázatokra végső soron fel is mondhatja, ha vonatkozó viszontbiztosítási fedezete érdekkörén kívül, lényeges mértékben csökkent vagy megszűnt, és emiatt a biztosító a releváns kockázatok további fedezésére nem képes. Ha erre a szerződéses kikötésre a megállapodás alkalmával nem figyelt eléggé, s így állapodott meg, a biztosított az új szabályozás szerint mindaddig várhat az őt megillető biztosítási összeg megfizetésére, amíg a viszontbiztosító a biztosítónak nem teljesít. Mivel erre általában nem túl gyorsan kerül sor, a törvényalkotó megnyitotta a viszontbiztosító közvetlen perlésében történő megállapodás lehetőségét.

Fontos új elem, hogy a felek kiköthetik: a határozott időre kötött biztosítási szerződés a következő biztosítási időszak végéig automatikusan meghosszabbodik, ha a szerződéses határidőn belül egyik fél sem közli a másikkal a szerződés megszüntetésére irányuló nyilatkozatát.

Jelentős módosulás, hogy a jövőben a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – a kárenyhítésnek csupán szükséges költségeit, nem pedig annak valamennyi költségét téríti meg, mindkét esetben és változatlanul az arra való tekintet nélkül, hogy a kárenyhítés eredményre vezetett-e. Nagyon fontos változás, hogy a biztosító a felelősségbiztosítás alapján kifizetett kártérítés összegét a biztosítottól, a vele közös háztartásban élő családtagtól, vagy azon személytől, akinek eljárásáért a biztosított felelős, a szándékos vagy súlyos gondatlan károkozás eseteiben akkor is visszakövetelheti, ha a szándékosság vagy a súlyos gondatlanság megfelelő tényállásait a felek a biztosítási szerződésben előzetesen nem határozták meg.

Az új előírások a biztosítói érdekek hangsúlyosabbá válásával egyidejűleg külön figyelmet szentelnek a fogyasztóknak. Ez nemcsak a jogbiztonság növelésének irányába ható, az eddigieknél a laikusok számára is sokkal érthetőbb törvényi szabályozásban, hanem néhány speciális, csak a fogyasztókat oltalmazó normában testesül meg.

A fent írt mélyreható változások miatt a biztosítóknak a jövőben még az eddiginél is nagyobb körültekintéssel kell megfogalmazniuk ÁSZF-jeiket, hogy az új Ptk. által számunkra felkínált lehetőségeket kihasználhatják. De a fogyasztók és az e körbe nem sorolható biztosítottak is bölcsen teszik, ha az új Ptk. bevezetését követően, lehetőleg már a biztosítási szerződés aláírása előtt megmutatják a biztosító szerződési feltételeit és egyéb, az ajánlathoz kapcsolódó nyomtatványát ehhez értő jogi szakembernek is. Nem célszerű tehát csupán a biztosítótól függő ügynök tanácsaira hagyatkozni, hiszen lassan közhely: a biztosítás láthatatlan áru. Annak megítéléséhez pedig, hogy ez a láthatatlan és nem is feltétlenül olcsó áru bír-e azokkal a tulajdonságokkal, mint amelyeket a biztosítónak elkötelezett közvetítő a leendő biztosítottnak mindenféle rosszhiszeműség hiányában is ígér, az eddigi tapasztalatok többé nem lesznek elégségesek. Ha viszont ésszerűen, óvatosan járnak el, a biztosított és a biztosító jellemzően többéves együttműködése harmonikus lehet, és megelőzhetővé válhat a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál és a Gazdasági Versenyhivatalnál benyújtható panaszok jelentős része is. A biztosítási közjog is változásban van.

Jelentős módosulás, hogy a hitelválság és az azt követő gazdasági krízis eredményeképpen átalakul az Európai Unió pénzügyi felügyeleti rendszere, ezen belül pedig a PSZÁF szervezete is. A pénzügyi felügyeleti reform egyes elemeiről már az októberi Ecofin-ülésen egyetértés alakult ki. Ennek értelmében frankfurti központtal, az Európai Központi Bank elnökének vezetésével és a központi bankok európai rendszerének alárendelten létrejön az Európai Rendszerkockázati Tanács (ERT), amelynek feladata a pénzügyi rendszer egészét érintő kockázatok folyamatos nyomon követése és elemzése lesz. Az ERT célja, hogy időben felhívja a figyelmet a veszélyes jelenségekre, és szükség esetén ajánlásokkal forduljon a tagállamok szakhatóságaihoz. Közvetlenül nem kötelezheti ugyan őket, de a tagállami felügyeleti szerveknek meg kell indokolniuk, ha eltérnek a központi ajánlásoktól.

A reform másik része az Európai Bizottság korábbi javaslatai értelmében három új hatóság felállításával próbálna európai szintű, de nem egységes banki, biztosítási és értékpapír-piaci felügyeletet létrehozni. A három új testület feladata a bankok, a biztosítók, illetve az értékpapír-piaci szereplők tagállami határokon átnyúló tevékenységének napi szintű felügyelete lesz. (A tagországokon belüli tevékenységet továbbra is a tagállami felügyeletek ellenőrzik.) Az új testületeket a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) fogja egybe. A három új európai felügyelet a már meglévő európai felügyeleti bizottságok alapjain jön létre, de azokhoz képest bővebb hatáskörrel. Javaslatokat dolgozhatnak ki a felügyeleti tevékenység szabványosítására, a szabályoknak a tagállamok közötti konzisztens alkalmazásának garantálására, bizonyos technikai standardokra. Feladatuk lesz a nemzeti pénzügyi felügyeletek közötti információcsere kereteinek kialakítása és a közösségi szabályok következetes alkalmazásának szavatolása. Felügyeleti kollégiumokat hoznak majd létre a határon átnyúló tevékenység ellenőrzésére az érintett tagállami felügyeletekből. Hatáskörük kiterjed majd a hitelminősítő intézetek felügyeletére is. Szükség esetén a felmerülő vitás kérdéseket is ennek a három új európai felügyeletnek kell rendeznie.

E folyamatok részeként változik az integrált magyar pénzügyi felügyelet, a PSZÁF felépítése és jogköre is. A vonatkozó, a köztársasági elnök által alkotmányossági szempontból részben aggályosnak talált tervezetek szerint korlátozott rendeletalkotási jogkört is kapna, és lehetősége lesz megtiltani a hitelintézetek jogsértő magatartását. A szervezet a jelenlegi, kormányhivatali státuszból autonóm, az Országgyűlés felügyelete alá tartozó közigazgatási szervvé válhat 2010. január elsején, amelynek elnökét a miniszterelnök javaslatára hat évre a köztársasági elnök nevezi ki. Létrejöhet az úgynevezett „pénzügyi stabilitási tanács”, amelyben a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF képviselői kapnának helyet, e testület törvényjavaslatot is alkothatna. A hitelintézetekre egységes elvek alapján vethet ki a felügyelet bírságot, amelynek felső határa kétmilliárd forintra emelkedik. Erősödik a PSZÁF fogyasztóvédelmi funkciója is. Dr. Oroszlán Zsuzsa egyetért azzal a vélekedéssel, hogy a PSZÁF szervezeti felépítése másodlagos: a lényeg, hogy a PSZÁF hatékonyan eleget tudjon tenni felügyeleti funkcióinak, és a pénzbírságon kívül is legyenek megfelelő eszközei, amelyekkel időben be tud avatkozni a veszélyes vagy egyszerűen csak nem kívánatos piaci folyamatokba.

Üdvözlendő, lényeges változás, hogy a kormány belátható időn belül az egész pénzügyi szektorra nézve egységesen akarja szabályozni a közvetítők tevékenységét. Az új normarendszer a pénzügyi közvetítők rendszeres ellenőrzését, tényleges és folyamatos képzésüket és szoros felügyeletüket irányozná elő.

Szintén fontos fejleményeket vetít elő az a törvény, amely szerint a magánnyugdíjpénztáraknak 2013-ig kötelezően át kell alakulniuk biztosítótársaságokká. Az új szabályozás egyik lehetséges, hivatalos indoka, hogy a hatályos jogszabályok keretei között a pénztáraknak nincs lehetőségük az általuk vállalt járadékfizetés teljesítésére.

Dr. Schmidt Gábor


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.