Télből a nyárba: Irány Eilat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Vörös-tenger partján nyugat-európai színvonal találkozik a közel-keleti világgal.

Megkapó látvány közvetlen közelről szemlélni a partközelben kecsesen úszó delfineket. Alkalmi búvárként, némi kiképzés után, akár a víz alatt is követhetjük mozgásukat. Ha szerencsénk van, meg is közelítenek minket, de nem szabad hozzájuk érni.

A barátságos delfineket a víz alatt is megfigyelhetjük (A szerző felvételei)

A Dolpin Reefen (a Delfin Zátonynál) vagyunk, a Vörös-tenger langymeleg vizében, Eilat déli részén. A belvárosból a 15-ös helyi busszal pár perc alatt kiérünk e különleges, belépődíjas partszakaszra, ahol a tengerben szabadon élnek e barátságos állatok.

Csak a gondozók etethetik a delfineket

Ha akarnak, kiúsznak messze az öbölbe, de mindig visszatérnek. Gondozóiktól rendszeresen kapnak egy kis jutalomfalatkát, no meg szeretetpaskolást. Már harminc éve itt élnek a delfingenerációk. Nincsen semmiféle show, rájuk erőszakolt mutatvány. Csak élvezik az életet, az idelátogatók nagy örömére. Az öböl tiszta, kényelmes nyugágyakkal, étteremmel, fagyizóval, pihenőhelyekkel, relaxációs medencékkel. A víz annyira átlátszó, hogy amikor besétálunk a tengerbe, látjuk, amint apró halak kezdenek körözni a lábunknál. De ártalmatlanok, nem kell tőlük félni.

Sorra épülnek a szállodák, hogy fogadni tudják a nagyvilágból ideérkező turisták millióit

Izrael legdélibb, 65 ezer lelket számláló kisvárosában vagyunk, az Akabai-öböl partján. A biztonságos település az ország egyetlen kijárata a Vörös-tengerhez. Rövid, tízegynéhány kilométeres partszakasza ideális a fürdőzéshez, búvárkodáshoz, sznorkelezéshez, sétahajókázáshoz üvegfenekű járműveken. Különleges hely a világnak e pontja. Ha a Dolpin Reefen előre pillantunk a túlpartra, szabad szemmel is jól látjuk Jordánia csupasz hegyeit, lábánál, a part mentén Akaba városának épületeit. Ha tekintetünket déli irányba fordítjuk, már Szaud-Arábia kopár szikláit pillantjuk meg, a hátunk mögött pedig az egyiptomi Sínai-félsziget hegyei magasodnak.

A népszerű tengeralatti obszervatórium, háttérben Jordánia hegyvonulataival

Még a 15-ös busz vonalán haladva, csak néhány megállónyira van a delfinektől a tengeri park. Itt a gyerekek és a felnőttek egyszerre élvezhetik az óriás akváriumokat, és a víz alatti obszervatóriumot, ahol természetes közegben láthatjuk a korallokat és a gazdag élővilágot.

A második világháborút követően létesített település szinte csak a turizmusból él, évente csaknem hárommillió látogatót fogad külföldről is, belföldről is, hiszen Tel-Avivból, Jeruzsálemből háromnegyed óra alatt le lehet repülni a tengerhez. Egyre több szálloda épül, hogy be tudja fogadni a vendégeket, akik közül sokan érkeznek Észak-Európából, Németországból és Nagy-Britanniából, télből a nyárba. Az utóbbi időben hozzájuk csatlakoznak szép számmal a magyarok is.

A tengeri park akváriumában láthatjuk a halak etetését is

S hogy miként juthatunk el télből a nyárba? Budapestről hetente négy napot is választhatunk, hogy valamelyik fapados járattal elrepüljünk a Vörös-tenger partjára, és egy hétre vagy akár egy hosszú hétvégére is elutazzunk a hidegből a melegbe. Négy órát sem kell utaznunk ahhoz, hogy a közép-európai mínuszokból eljussunk a 25–30 Celsius-fokos kellemes éghajlatba. Izrael legdélibb városában novembertől március végéig tart a szezon, amikor a hőmérséklet kellően lehűl a nyári 45–50 Celsius-fokokról, de a tenger még elég meleg ahhoz – 22–24 fokos –, hogy megmártózzunk benne.

Eilat promenádján hosszú sétákat tehetünk

2019 tavaszán, több év késéssel végre megnyílt a város új, polgári repülőtere, a Ramon Airport, amely a belvárostól feleakkora távolságra van, mint a régi ovdai katonai légbázis, mely korábban a turistákkal teli gépeket fogadta. Minibusszal így fél órán belül könnyedén elérhetjük a belvárost. Hamar megtaláljuk a híres promenádot, amely pálmafákkal övezett hosszú sétány a tengerparti szállodasor és a homokos parti föveny között. Egyik oldalán éttermek, fagyizók, üzletek csábítják a turistákat, a másik oldalon a számtalan szabadstrand. Hozzá kell szoknunk, hogy az árak bizony nyugat-európai színvonalúak, néha még annál is magasabbak. (Amilyen olcsón, mindössze néhány tízezer forintért megválthattuk repülőjegyünket oda-vissza, annál többet kell költenünk az itt tartózkodásunkra.)

Pálmaültetvény: a híres izraeli öntözéses technika révén nem maradhat el a datolyaszüret

Ha már Eilatban vagyunk, érdemes legalább két kirándulást tennünk a sivatagba. Fél órán belül ott lehetünk a különleges Timna Parkban. Az ide vezető úton, a városhatárban egy kis tó a flamingók pihenőhelye, ha szerencsénk van, közelről is láthatjuk a télen itt pihenő szép vándormadarakat. A sivatag felé vezető úton megcsodálhatjuk a pálmafaültetvényeket is.

Salamon oszlopai a Timna Parkban

A Timna Park területe arról híres, hogy e térségben bányászhattak a világon először rezet, talán már Salamon király idejében (időszámításunk előtt csaknem ezer évvel.) Ha igaz ez, ha nem, annyi biztos, hogy Salamon oszlopainak nevezték el azt a látványos hatalmas kőoszlopsort, mely a parkban magasodik.

A híres-neves, gombaformát öltő szikla a Timna Parkban

Sétánk során más érdekes, szél alkotta mészkőképződményt is láthatunk, a leglátványosabb talán a gombaformájú szikla. Kijelölt túraösvényen, bicikliúton még alaposabban fel lehet fedezni e sivatagi vidéket.

A Red Canyon egyes részei a közeli Petrára emlékeztetnek

Ha látjuk, hogy a Red Canyonba, azaz a Vörös-kanyonba szerveznek túrát, ne habozzunk, irány újra a Negev-sivatag! A holdbéli tájon a sivatagi színek minden árnyalata előttünk pompázik, az aranyhomok színtől a rozsdabarnáig – és a vörösig. A hegyekből lezúduló víz az évmilliók alatt a sziklák között szemet gyönyörködtető utat vájt magának. A kiszáradt szurdokvölgyben óriási sziklafalak között alig egy-két méternyi keskeny, szűk kis utakon haladhatunk.

Óvatosan kell másznunk a „könnyű” túraútvonalon is…

Olykor sziklába vájt létrafokokon kell leereszkednünk, hogy tovább folytathassuk sétánkat. Ha pedig innen kijutottunk, sziklaoldalak mentén kell óvatosan lépkednünk, alaposan megszorítva a kiépített kapaszkodókat, mert alattunk bizony a mélység tátong. A rövidebb, könnyűnek hirdetett túraút bejárható egy-másfél óra alatt, a nehezebb kétszer ennyi ideig tart. De már a „könnyű” is bátorságot igényel…

Adjunk időt a pihenésnek is

Sokan úgy gondolják, ha már Eilatban vagyunk, érdemes elutazni északra is, hiszen néhány óra alatt elérhető a Holt-tenger, Massada, Tel-Aviv és Jeruzsálem. Ez igaz, de van, amikor a kevesebb többet ér. Jobb, ha nem akarunk egyszerre túl sokat markolni. Előbb ismerjük meg Eilatot és környékét, fedezzük fel természeti szépségeit, napozzunk, fürödjünk a tengerben, és egy más alkalommal fedezzük fel Izrael mesés tájait. Ám mindez fordítva is igaz. Ha már bejártuk az ország történelmi, bibliai településeit, érdemes az ország legdélibb pontjára is elutazni, pihenni, új vidékeket megismerni. Erre pedig a legideálisabbak a tél hónapjai.

---