Testről és lélekről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nagy érdeklődés várta Enyedi Ildikó új játékfilmjének 2017 márciusi országos premierjét, miután két héttel korábban elnyerte a világ egyik legrangosabb filmfesztiváljának fődíját.

„Az került a vászonra, amit megálmodtam. Békében vagyok.” Enyedi Ildikó őszinte szavai ezek, melyek kifejezik: elégedett munkájával, melyért annyit várt, küzdött, dolgozott. 2017. március elsején, egy éjszakába nyúló közönségtalálkozó végén, egy nézői kérdésre válaszolva hangzott el e két tömör mondat, egy nappal az országos bemutató előtt. A 3. Magyar Filmhéten telt ház előtt vetítették Testről és lélekről című művét, melyre elővételben már ötezer(!) jegy kelt el az országban. A rendező, alkotótársaival együtt, közönségtalálkozóval egybekötött vetítésekre is indult: Budapest mellett Pécsett, Szentendrén, Szolnokon, Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben Székesfehérváron és Hajdúnánáson mesél a film megszületési körülményeiről, a nehézségeiről, érzéseiről – és megkönnyebbüléséről.

Enyedi Ildikó (Fotók: Mozinet)

Egyedi hangvételű, különleges, érzelmekre ható, a mai magyar valóságban játszódó, egy kicsit onnan mégis elrugaszkodó nagyjátékfilmet írt és rendezett Enyedi Ildikó – tizennyolc évvel legutóbbi, Simon mágus című, egészestés művét követően.

A vágóhídon dolgozó, jó ötvenes, zárkózott gazdasági igazgató és az oda újonnan érkező fiatal, szőke, sérülékeny minőségellenőr éjszakáról éjszakára ugyanarról álmodik: a téli, hófedte erdőben kószáló, egymást meghitten követő, egymást szerető szarvasokról. Mindez véletlenül, egy pszichológusnő kérdéseiből derül ki, akit egy nyomozás részeként kértek fel, hogy vizsgálódjon a munkahelyen. A két ember napközben nem különösebben kedveli egymást, a nő ráadásul igencsak furcsán viselkedik. Kérdés, vajon az álomban egymáshoz gyengéd szálakkal kötődő élőlényeket a nappal közelebb hozza-e egymáshoz? Az éjszakát követően miként néznek egymás szemébe? Mit hoz számukra a következő éjjel? S egyáltalán, mi ez a furcsa kapocs?

Az álom

Költői kérdések, melyekre filmköltemény a válasz. A rendező olyan ügyesen, erősen, érzelemgazdagon játszik a néző lelkével, beszél testről és lélekről, értelmi és érzelmi folyamatokról, a főhősök sajátos testi és lelki utazásáról, melyek egyedivé teszik a művet. A művészet, a filmköltészet magaslataiba emeli a történetet, melynek számos síkja van. Igaz, ezt a néző talán már csak azt követően gondolja végig, hogy látta a filmet. Van-e párhuzam a vágóhídon nap mint nap törvényszerűen elpusztuló szarvasmarhák és az álombéli, meghitt életet élő szarvaspár között? A filmben megjelenő állati, majd emberi vér között?

Rendezés közben

„A film, egy sutaságában is magával sodró, megindító szerelmi történetet mesél el. Alakulása, épülése adja a történet gerincét. A közeg, amiben hőseink mozognak, a mindennapok világa. Közös a miénkkel – magyarázza Enyedi Ildikó. – A részletek kinagyítódnak, távolságok megnyúlnak vagy összezsugorodnak, az idő nem a maga katonai, központosítottan szabályozott tempójában halad – hőseink saját terét és idejét érzékeljük… Az álom pedig? Az álmok világa könnyed, természetes és szabadon áramló érzelmekkel teli. Kevés elemből építkezik, de mindegyik jelentéssel telt, szükséges és épp elégséges. Fák, patak, hó szél. Egyszerre szelíd és szenvedélytől lüktető. Olyan hely, ahol magunkra ismerhetünk.”

Endre szerepében az elsőfilmes Morcsányi Géza

Érdekesség, hogy Endre, az alkotás férfi főszereplője, Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó korábbi vezetője amatőr, élete első filmszerepe ez. „Izgalmas, karizmatikus jelenség, tele titokkal, belső feszültséggel, elviszi a hátán a filmet – jellemzi a rendező. – A vele való intenzív közös munka nyomán Endre karaktere újraépült a fejemben, a forgatókönyvben megírtnál nyersebb, érdesebb, zártabb főhős körvonalai bontakoztak ki… Géza olyan természetesen és hitelesen rakta össze az agyvérzésen átesett és részlegesen lebénult hős karaktert, hogy az őt régóta nem látó ismerőse a próbafelvétel láttán megijedt, hogy mi történt vele, mióta bénult le. Géza arca valódi sors-térkép, sok titokkal, melybe minden néző szabadon képzelhet bele múltat, jellemet, belső világot.”

Máriát a profi színésznő, Borbély Alexandra formálja meg

Mária szerepét a profi Borbély Alexandra játssza, a Katona József Színház művésze. „Mária szerepe talán a legnehezebb szerep, amit valaha írtam” – vallja be Enyedi Ildikó. – Ráadásul, a kulcsjelenetekben a színész egyedül van, sem partnerre, sem látványos külső eszközökre nem támaszkodhat. Hatalmas érzelmi ívet jár be ez a szereplő, amit minimális akciókon keresztül tud nekünk megmutatni. Az, hogy Máriát Borbély Alexandra, aki habitusában, alkatában nagyon távol áll ettől a karaktertől, ennyire belülről, eszköztelenül és ilyen meggyőző erővel tudta »megcsinálni«, azt bizonyítja, hogy ez a fiatal színésznő lényegében bármit képes eljátszani. Nagyon bíztam Szandrában, de még számomra is mellbevágó volt az a teljes, mély és hiteles metamorfózis, ahogy saját magából megszülte ezt a suta, félénk, de ügyetlenségében is elképesztő bátorsággal cselekvő lányt.”

Érzelmi ívek

Az alkotást 2017 februárjában, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának tartott, 67. alkalommal megrendezett Berlinalén, a versenyprogram legjobb filmjének ítélték, és megkapta a fődíjat, az Arany Medvét. Emellett a FIPRESCI (Filmújságírók Nemzetközi Szövetsége) elismerését is kivívta, az ökumenikus zsűri is e műnek adta a fődíjat, s ráadásként a Berliner Morgenpost közönségdíját is megnyerte.

Már csak az a kérdés, vajon Enyedi Ildikó, ha álmában szarvas volt, vajon titokban gondolt-e arra, hogy az erdőben egy arany medvével találkozik?

Filmelőzetes: https://youtu.be/LqMIzLyLTT8

Filmrészlet: https://youtu.be/RmVVKy2BZIk

---