Tippek és buktatók II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A három igazságszolgáltatási fórumból álló Európai Unió Bírósága előtt a magyar vonatkozású, illetve a magyar nyelvű ügyek száma elenyésző a többi nyelven beérkezett keresetekhez képest. Jelen cikksorozat ezért betekintést kíván nyújtani mindazok részére, akik ügyfeleik képviseletében a Bírósághoz, a Törvényszékhez vagy a Közszolgálati Törvényszékhez kívánnak fordulni, annál is inkább, mert az Európai Unió Bírósága alapokmányának 19. cikke értelmében az egyes eljárásokban a jogi képviselet kötelező.

A két részből álló cikksorozatunkban ezért először az Európai Unió Bírósága három fóruma és az előttük indított eljárások típusaival foglalkoztunk, a folytatásban pedig kísérletet teszünk néhány olyan szabály bemutatására, amely hozzájárulhat az ügyvédek általi képviselet sikeresebbé tételéhez. Ennek érdekében a jogi képviselet területét érintő eljárásjogi szabályokkal kapcsolatos ismereteknek az olvasó elé tárásával szemléltetjük az egyes bírói fórumok előtti eljárások sajátosságait.

A keresetlevél formai és tartalmi követelményei, különös tekintettel
az ügyvédi képviseletre

A Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék előtt az eljárást a hivatalvezetőnek címzett keresetlevéllel kell megindítani, amelyet úgy kell előterjeszteni, hogy abból az eljárásban részt vevő felek személye, a kereset tárgya, valamint a kereseti kérelem egyértelműen megállapítható legyen. A hivatalvezető az eljárásjogi kérdésekkel foglalkozó Hivatal élén áll, aki az ott dolgozó tanácsosokkal együtt segíti a bíróság munkáját tanácsadással annak érdekében, hogy a bírók az anyagi jogi kérdésekben való döntésekre összpontosíthassanak.

A kereseti kérelmet és a felhozott jogalapok és főbb érvek összegzését egyébként külön dokumentumban is csatolni kell, mert ez szolgál majd a keresetlevélnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele alapjául.

A keresetlevéllel szemben támasztott formai követelmények azt a célt szolgálják, hogy a Bíróságra benyújtott iratok legalább hasonló formában kerüljenek az ügyet elbíráló bírói tanácsok elé. Ennek megfelelően e követelmények figyelmen kívül hagyása egyes esetekben semmilyen következménnyel nem jár, míg más esetekben hiánypótlási felhívást vagy akár a kereset elutasítását is maga után vonhatja. Ennek elkerülése érdekében vegyük figyelembe a feleknek készített gyakorlati útmutatókat is, amelyek a www.curia.europa.eu oldalon bárki számára hozzáférhetők.

Korlátozva van ugyanis, hogy beadványaink hány oldalból állhatnak, de az is, hogy formailag hogyan kell őket megszerkesztenünk (nemcsak az oldalakat, de a bekezdéseket is számoznunk kell, a keresetlevélhez pedig iratjegyzéket kell csatolni). Ha ettől eltérünk, számíthatunk arra, hogy a Hivatal felszólít az iratok helyes formában történő benyújtására.

Vannak természetesen olyan formai követelmények, amelyek inkább csak útmutatóként szolgálnak, de be nem tartásuk nem jár szankcióval. Így például, ha nem az előírt 12-es, illetve lábjegyzetek esetén 10-es betűmérettel, vagy nem A/4-es lapra készítjük beadványainkat, vagy ha tűzőgéppel összetűzzük az egyes iratokat, legfeljebb a Hivatalban dolgozó asszisztensek nemtetszését váltjuk ki, de hiánypótlási felhívást nem kapunk.

A tartalmi követelmények tekintetében azonban előírás, hogy a keresetlevélnek tartalmaznia kell mindazt, ami alapján az ellenérdekű fél ellenkérelmét előkészítheti.

Az Unió három igazságszolgáltatási fórumára vonatkozó közös szabályokat lefektető alapokmány 21. cikke alapján tehát a keresetlevélnek tartalmaznia kell:
– a kérelmező nevét és lakcímét (vagy székhelyét),
– az ellenérdekű fél vagy felek nevét és lakcímét (vagy székhelyét),
– az aláíró perbeli állását,
– a jogvita tárgyát,
– a kereseti kérelmet, illetve a Bíróság döntésére irányuló kérelmet,
– a kérelem alapjául szolgáló jogalapok rövid összefoglalását.

Az egyes eljárásokban betartandó további szabályokat az eljárási szabályzatok határozzák meg. Így például a szellemi tulajdonnal kapcsolatos perekben a Törvényszék eljárási szabályzatának 132. cikke alapján a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) fellebbezési tanácsának megtámadott határozatát is mellékelni kell és fel kell tüntetni azt az időpontot, amikor a felperesnek a sérelmezett határozatot kézbesítették.

Fontos szempont az is, hogy a kereseti kérelmet, a hivatkozott jogalapokat és jogi érveket érthető módon kell összefoglalni, mert az EU Bírósága nem köteles a nem egyértelműen megfogalmazott és csak a csatolt mellékletekből kikövetkeztethető kereseti kérelem lényegét megállapítani. Ha a keresetlevél szövege nem egyértelmű, az a keresetlevéllel szemben megfogalmazott tartalmi követelmények megsértését jelenti és a kereset elutasítását vonja maga után.

A jogi képviselettel kapcsolatban rögzített legfontosabb szabály a már említett alapokmány 19. cikk második bekezdése, amely alapján a tagállamok és uniós intézményeken kívül minden felet, így a természetes és egyéb jogi személyeket ügyvédnek kell képviselnie. Az az ügyvéd járhat el képviselőként, aki valamely tagállam bírósága előtt vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás más részes államának bírósága előtt eljárni jogosult. Nem feltétel tehát, hogy a képviselt személlyel azonos tagállamból származó legyen, ami már csak azért sem lehetne előírás, hiszen harmadik országbeli személyek is jogosultak keresetet indítani.

Eltérő szabályozás érvényesül jelenleg abban a tekintetben is, hogy szükség van-e a fél által adott meghatalmazásra vagy sem. Természetes és a közjog hatálya alá tartozó jogi személyek esetén ugyanis a keresetlevélhez nem kell meghatalmazást csatolni, hanem elegendő a keresetlevélben a megbízás létrejöttére utalni és az ügyvédnek a képviselet ellátására való jogosultságát igazolni.

A magánjog hatálya alá tartozó jogi személyek által benyújtott keresetlevélhez azonban csatolni kell az említett jogi személy jog szerinti létezését alátámasztó létesítő vagy bármely más okiratot, valamint az ügyvéd számára adott meghatalmazást, és bizonyítani kell azt a tényt, hogy a meghatalmazás az erre felhatalmazott személy által, szabályszerűen lett kiállítva.

Az ügyvéd általi képviselet kötelező jellege azt is jelenti, hogy az a fél, aki egyébként jogosult eljárni valamely tagállam bírósága, illetve az EGT-megállapodás valamely más részes államának bírósága előtt és ezt ügyvédi igazolványának vagy a kamarai tagságát bizonyító más iratnak a csatolásával igazolja is, önmagát akkor sem képviselheti a Bíróság előtt. A Bíróság joggyakorlata értelmében ugyanis az ügyvédnek az általa képviselt személytől független személynek kell lennie, tehát például egy alkalmazásban álló cégjogász sem láthatja el az Európai Unió valamely bírói fóruma előtt az őt alkalmazó cég képviseletét.

Amennyiben pedig az ügyvéd a keresetlevelet vagy a fellebbezést nem írja alá, vagy az aláírás nem ügyvédtől származik, akkor az alapvetően nem is vehető nyilvántartásba, azaz még ügyszámot sem kap. Ha erre a hiányosságra csak a keresetlevél nyilvántartásba vétele után derül fény, akkor a Hivatal a keresetlevél beérkezésének visszaigazolása után is elutasíthatja a keresetet.

Ráadásul nem megfelelő jogi képviselet esetén a Bíróságnak a kialakult joggyakorlat szerint nem kötelessége a keresetet benyújtó fél képviselőjének előzetes tájékoztatása arról, hogy keresete emiatt elfogadhatatlannak minősül. A gyakorlatban azonban a Hivatal alkalmazottai a beérkezett keresetlevelek megvizsgálását követően telefonon vagy más távközlési eszköz útján tájékoztatják a képviselőként megjelölt ügyvédet a hiányosságról annak érdekében, hogy az még a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidő előtt orvosolhassa a helyzetet.

Ezért szükséges előre megbizonyosodni arról, hogy ügyünk elbírálására a Bíróság, a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék rendelkezik-e hatáskörrel. Ha ugyanis a beadványt tévesen például a Bíróság hivatalvezetőjéhez nyújtjuk be, holott az eljárás a Törvényszék elé tartozik, a hivatalvezető azt az alapokmány 54. cikke értelmében haladéktalanul továbbítja a Törvényszék hivatalvezetőjének. A határidő utolsó napján beérkezett keresetnek a hatáskörrel rendelkező szerv elé történő áttétele esetén ugyanis példánknál maradva már nem lesz lehetőség arra, hogy a Törvényszék Hivatalának alkalmazottai felhívják a képviseletet ellátó ügyvéd figyelmét az esetleges hiányokra, mivel ez utóbbihoz a kereset már határidőn túl érkezik meg.

Ilyen esetben a felperes már csak elháríthatatlan külső okra hivatkozva próbálhat érvelni annak érdekében, hogy határidőn túl beérkezett keresetét kézbesítsék az ellenérdekű félnek és az eljárás írásbeli szakasza az általános szabályok szerint folytatódjon.

Amennyiben keresetlevelünket a határidő lejárta előtt röviddel küldjük csak meg, akkor azt mindenképpen érdemes először e-mail vagy fax útján eljuttatni a Hivatalhoz, de ügyelnünk kell arra, hogy ilyenkor kizárólag az aláírt eredeti (és tíz napon belül postai úton is megérkezett) példány beszkennelt másolatát fogadják el.

Elektronikus aláírás, aláírás-bélyegző, számítógép által létrehozott más aláírás az eljárási szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg. Az aláírás eredetiségét az informatikai újítások mellett sokszor nehéz szabad szemmel megállapítani, de a Hivatal ilyenkor egész egyszerű, „nedves rongy próbával” hamar kideríti, hogy valóban tintával aláírt, eredeti változatról van-e szó.

A beszkennelt iratnak a postai úton megküldött eredeti dokumentummal való azonossága azt is jelenti, hogy az eljáró ügyvéd még arra sem hivatkozhat, hogy nem a beszkennelt, hanem egy másik eredeti példányt küldött meg, az eredetileg beszkennelt változatot pedig lefűzte saját aktájába. A Hivatal nemcsak azt vizsgálja, hogy a beszkennelt és eredeti iratot ugyanaz a személy írta-e alá, hanem azt is, hogy a két aláírás pontosan ugyanazon a helyen van-e a papíron.

Mindez nagyon formálisnak tűnhet, de a Bíróság 2011. szeptember 22-én hozott, C-426/10 P Bell&Ross kontra OHIM ügyben hozott ítéletében ismételten helyt adott e szigorú bírói érvelésnek és elutasította a Törvényszék végzése ellen benyújtott fellebbezést. A konkrét ügyben éppen az e-mailen történő megküldést követően postai úton is eljuttatott keresetlevélen szereplő ügyvédi aláírás eredetisége volt vitatott. Az ügyvéd az ügyben első fokon eljárt Törvényszék előtti eljárásban tévedésből nem a beszkennelt dokumentum eredeti példányát küldte meg. A Törvényszék felhívását követően azonban az eredeti aláírással ellátott példányt már csak a keresetindításra nyitva álló határidő lejárta után, ráadásul az e-mailen eljuttatott keresetlevelének beérkezését követő tíz napon túl küldte meg anélkül, hogy menthető tévedésre sikeresen hivatkozott volna. Ennek megfelelően keresetének nyilvántartásba vételére csak az eredeti példány megérkezésének napjával került sor, amelyet aztán elkésettség miatt elutasítottak.

Egyetlen kivétel van a kötelező ügyvédi képviselet alól, a költségmentesség iránti kérelem benyújtása. Bár az Európai Unió Bírósága előtti eljárás illetékmentes, a jogi képviselő és az ellenérdekű fél költségei az eljárásban komoly összeget tehetnek ki, ezért mindhárom igazságszolgáltatási fórum eljárási szabályzata biztosítja, hogy a kérelmező az eljárás megindítása előtt nyomtatvány útján, a megindítani kívánt eljárás rövid ismertetése mellett költségmentesség iránti kérelmet terjesszen elő. Nincs helye költségmentességnek nyilvánvalóan elfogadhatatlan vagy megalapozatlan kereset esetében, ezért ilyen esetben a költségmentességi kérelmet is elutasítják.

Ugyanakkor meg kell említeni, hogy amennyiben az ügyvéd valamely tagállamban való eljárásra vonatkozó jogosultságát nem igazolta megfelelően a keresetében azáltal, hogy nem nyújtotta be ügyvédi igazolványát, amelyből kamarai tagsága megállapítható, nem ad elutasításra okot, hanem a Bíróság hiánypótlásra hívja fel ésszerű, általában kéthetes határidő biztosításával. Ha úgy vesszük, az ügyvéd aláírásának „tökéletessége” első körben fontosabbnak tűnhet, mint annak igazolása, hogy jogosult-e a képviselet ellátására. Ugyanakkor, ha az ügyvédi képviseletre vonatkozó jogosultságot a hiánypótlásra biztosított határidőn belül nem csatolják, a kereset ugyanúgy elutasítható.

Láthatjuk tehát, hogy a viszonylag formális bírósági eljárásban az ügyvéd felelőssége, hogy a különböző követelményeknek megfelelve lássa el a képviseletet az uniós eljárásjogot szabályozó alapokmány, valamint a Bíróság, a Törvényszék vagy a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzatai szerint és ne kerüljön elutasításra az általa benyújtott keresetlevél azért, mert formai vagy tartalmi követelményeknek nem tett eleget. A feladat persze csak első látszatra tűnhet komolynak, hiszen a többi tagállamban dolgozó kollégáink egész jól megbirkóznak vele. Tegyünk mi is így!

Dr. Nagy Vera
ügyvéd


 

Dr. Nagy Vera

A budapesti ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 2001-ben szerzett jogász diplomát. Az egyetemi évek alatt két szemesztert tanult Franciaországban az Angers-i Jogtudományi Egyetemen, ezzel egy időben kutatási ösztöndíjjal uniós terminológiát tartalmazó glosszárium kidolgozásában vett részt. A diploma megszerzését követően a francia kormány ösztöndíjasaként a Nantes-i Jogtudományi Egyetemen szerződések jogából posztgraduális diplomát, majd az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász végzettséget szerzett.

Ügyvédjelölti éveit a Jakucs és Társai Ügyvédi Irodában töltötte. A szakvizsga letételét követően 2007-től több évig Luxemburgban élt, ahol fordítóként az Európai Parlamentnél, majd tanácsosként az Európai Unió Törvényszékén is dolgozott. Saját irodáját, amely együttműködésben áll a Bécsben és Budapesten tevékenykedő Simonfay Ügyvédi Irodával, 2010 decemberében alapította.

Kedvenc városai szülővárosa, a csehországi Karlovy Vary és Sopron, ahol az egyetemi tanulmányok megkezdéséig élt. Szívesen tartózkodik nemzetközi környezetben, ahol minél több nyelvet használhat az általa beszélt hét nyelv közül. Gyermekeire a legbüszkébb, akik 3 és 5 évesen már a második idegen nyelvet tanulják.

 

A cikk előzménye: Tippek és buktatók I.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.