Tréningöltöny avagy van, aki nálunk is jobban tudja?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Természetesen nincs. Némi túlzással persze, de kijelenthetjük: az ügyvédi munka lényege, hogy gyorsabban átlássuk az ügyfél problémáit, nagyobb, bonyolultabb összefüggéseket is megértsünk, mint maga a megbízó. Hiszen épp azért fordul tanácsért hozzánk, mert bízik abban, hogy egy ügyvéd széles körű szakmai tudása révén, tapasztalati bázisán képes lehet arra, hogy jó eséllyel előre lássa, mi várható és mi lehetséges az adott, problémás helyzetben. Hízelgő, nemde? Sarkítás és bizonyára provokáló is, hogy ezért aztán nem sok ügyvéd hiszi, hogy egy kívülálló – új, szakmai információ átadásán kívül – taníthatna neki bármi olyasmit, amelyet ne tudna már úgy is.

Vezetői képességek – ami tanulható

Pedig az elmúlt két évtizedben mélyreható változásokat átélt jogi szféra szereplői is kénytelenek már szembesülni azzal, hogy a magas szintű szakmai tudás bizony nem mindig elegendő a tartós sikerhez. A nagy ügyfeleknek nyújtott, minőségi szolgáltatáshoz hozzátartozik annak alapfeltétele, hogy az ügyvéd zökkenőmentesen, rugalmasan, kapcsolódjon be ügyfele tevékenységébe. Ahhoz, hogy segítséget nyújtson és ezzel veszteséget csökkentsen vagy nyereséget hozzon létre a megbízó számára, elengedhetetlen, hogy gyorsan átlássa, megértse a gazdasági folyamatokat, a szervezet felépítését és működését, feltárja a veszteséggel fenyegető konfliktusok forrását. Mindezt hatékony kommunikáció vagy vezetői, szervezeti ismeretek híján nehéz (jól) csinálni, módját pedig nem lehet csak úgy kitalálni. Kívülállóként lehet sejteni, hogy adott esetben mire van az ügyfélnek ténylegesen szüksége, ügyvédként ez azonban kevés a sikerhez. Ám, ha egy nyelvet beszélnek, jól értik egymást, az ügyvéd képes lehet akár a megbízó tevékenysége egészének menedzselésére is úgy, hogy az ezzel járó munkateher-növekedés mellett megtartja az egyensúlyt is saját szakmai presztízse és magánélete között.

Ezzel a tudással azonban sajnos nem születünk, a jogi egyetemen sem oktatják, és sem gyakornokként, sem jelöltként nem szerezhetünk ilyen irányú tapasztalatokat, hiszen nem szoros értelemben vett szakmai ismeretekről van szó. Szerencsés esetben, ha “helyzetbe kerülünk“, immár vezetőként, a sikerekből vagy a saját kárunkon okulva rájöhetünk a nekünk leginkább megfelelő megoldásokra. De miért kellene hagyni, hogy minden nehéz helyzetet váratlanul érjen bennünket, ha fel is készülhetünk, ha kellő gondossággal el is kerühetjük azokat?

Mindenkinek, akár egy nagy iroda vezető partnerének, vagy akár egy bírónak is szüksége lehet arra, hogy fejlessze meglévő tudását mondjuk az empowerment, a delegálás (vezetői időgazdálkodás és feladatmenedzsment), vagy a munkatársak motiválása terén, esetleg megismerkedjen olyan, számára új technikákkal, mint a mediáció, vagy a konfliktuskezelés speciális formái. Egyre többen fel is ismerik ezt.

Idő, pénz és az ügyvédek reggelije

Az ügyvédi tevékenység sajátosságai közé tartozik, hogy általában relatíve kis létszámban folyik a munka, az iroda szervezeti felépítése pedig nem hasonlít egy multinacionális vállalatban uralkodó, vertikális, hierarchikus modellhez, amelyekre a különböző tanácsadó cégek a tréningjeik többségét kidogozták. Az irodavezető ügyvéd, tulajdonos partner előtt ezért legtöbbször nincs követendő példa, akitől tanulhatna, fortélyokat leshetne el, konfliktusok és probélmák viszont éppen úgy kialakulnak, mint bárhol másutt, ahol többen dolgoznak. Az ilyen nehéz helyzetekben így főként önmagára, meglévő ismereteire van utalva. Ha azonban valamely fontos készségnek nincs teljes birtokában, az érdemi munkára, bevétel termelésére fordítható ideje vagy épp szabadideje láthatja kárát. Sokaknak szüksége volna tehát idevágó, vezetői ismeretekre, meglévő készségei fejlesztésére, ám a nemzetközi irodák egy szűk csoportján kívül mostanáig csak kevesek áldoztak erre. Az okok egyike lehetett, hogy a jogi szektorra specializált, vezetői képzések száma viszonylag csekély és tanácsadó cég is csak néhány van, amely képes ezeknek az igényeknek megfelelni. Emellett, elhanyagolhatóan kevés kivételtől eltekintve a kamarák sem foglalkoznak a jelöltek és ügyvédek szorosan vett szakmai, posztgraduális képzésén kívül más jellegű ismeretek közvetítésével.

A változás e téren azonban, a jogi szférára még mindig jellemző, óvatos bizalmatlanság ellenére kézzelfogható, jól érzékelhető. A tapasztalatok szerint szignifikánsan többen veszik igénybe a tanácsadók képességfejlesztő, szervezetfejlesztő tréningjeit és a vezetői képzéseket, mint egy-két évvel ezelőtt. Megjelent nálunk is néhány cég és coach is, akik képesek és tudnak is jogászoknak, ügyvédeknek szóló, kifejezetten számukra hasznosítható ismereteket átadni.

Az átalakulásnak nyilván több oka is van, amelyek közül csak egyik a szakma igényének feltámadása és az ennek folyományaként bekövetkező, óvatos nyitása. Másik ok a gazdasági környezet változása, valamint a tanácsadók azon felismerése, mely szerint egy speciális, sajátos szabályokkal és háttértudással rendelkező szakmacsoport számára nem lehet széles körben használt, általános ismereteket nyújtó, “konzerv“ tréningeket eladni. Néhány évvel ezelőtt az ilyen, az oroszlánbarlangba magabiztosan besétáló trénereket a számtalan vitában edzett ügyvédek pillanatok alatt megették reggelire: csúnyán megleckéztették őket. Ez a néhány rossz tapasztalat hosszú évekre megnehezítette a szakma nyitását az egyébként roppant hasznos és szükséges, versenyszférában már bevált, készségfejlesztő és szervezeti képzések felé. Mára azonban jól láthatóan oldódott a merev elzárkózás.

Lehetőségek – élethosszig

Egy (vállalati) szervezet felépítését és működését, a konfliktusok hatékony kezelését, a feladatok megosztásának, delegálásának fortélyait, az eredményes ellenőrzési módszereket, az önmenedzselést, a sikeres kommunikációt és különböző tárgyalástechnikákat nálunk hivatalos/formális kereteken belül, jogi egyetemen vagy szakmai szervezetekben – jogászok számára – ma nem oktatják, bár a sikeres pályafutáshoz elengedhetetlen ismeretekről van szó. E készségek elsajátításához vagy fejlesztéséhez más rendszerű felnőttoktatásra vagy külső tanácsadóra, trénerre van szükség, aki/amely nem alkalmazhat általános recepteket, legyenek bár a vezetői készségek és problémák mégoly könnyen tipizálhatók is. A tényleges és feltárható igények mellett a trénernek vagy coachnak tekintettel kell lennie arra is, hogy még mindig akadnak, bár egyre kevesebben a jogászok, ügyvédek között, akik úgy érzik, társadalmi presztízsük sérülhet, ha külső tanácsadót vesznek igénybe, vagy más területeken, a versenyszférában alkalmazott, személyiségfejlesztő és szervezeti tréningeken vesznek részt.

E kétségek alaptalanok: a már elérhető és igénybevehető tréningeken másutt el nem érhető tudáshoz jut a résztvevő. Többek között pl. pontos, nyelvileg és tartalmilag szabatos angol nyelvű jogi szaknyelvet, a szóbeli kommunikáció tárgyalási elemeit lehet megtanulni (akár angolul is), vagy a büntetőügyek gyorsabb, hatékonyabb, az érintett felek érdekeit figyelembe vevő lezárását, a büntetőeljárásban a tavalyi év óta alkalmazandó mediációt, azaz egy nagyon hatékony konfliktuskezelési módszer eszközrendszerét sajátíthatják el a résztvevők. Mindez a korábban említettekkel együtt vitathatatlanul hasznos tudás, amely az elmúlt két évtized alatt alapvetően átalakult, nemzetközi hatásoknak ma már jobban kitett jogi és társadalmi környezetben sokak számára nélkülözhetetlen. Olyan ismeretanyag, amely lehetővé teszi, hogy az egyének folyamatosan, akár egy életen át új tudást és képességeket sajátíthassanak el annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a munkaerőpiac állandóan változó követelményeivel. A folyamatos társadalmi változások egyik fontos következménye, hogy a jogászoknak és ügyvédeknek is többet és másként kell teljesíteni a gazdasági és társadalmi sikerhez. Több a lehetőség, de sokkal nagyobb a konkurencia is, amellyel rendre meg kell küzdeni. Ki-ki a maga tempójában alkalmazkodik a változásokhoz, de ha magasra és messzire törekszik, el nem maradhat. A start már régen megvolt, a cél pedig mindenki számára elérhető.

dr. Bakó Krisztina, dr. Blaski Judit


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.