Vércsoportdiéta


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vércsoportunk lehet A, B, AB, vagy 0. Ez fontos genetikai ujjlenyomat, amely azonosíthat minket. A 0 a legősibb vércsoport, az A a földművelő társadalmak megjelenésével alakult ki, a B a hidegebb, északi tájak felé vándorolva jött létre, az AB vércsoport pedig modern adaptáció, s az egyes csoportok keveredése folytán alakult ki, ez a legújabb vércsoport, a népesség csupán kb. 2–5 százalékánál fordul elő. Az AB vércsoportú emberek bárkitől kaphatnak vért, de csak másik AB vércsoportúnak adhatnak. A 0-ás csak egy…

Vércsoportunk lehet A, B, AB, vagy 0. Ez fontos genetikai ujjlenyomat, amely azonosíthat minket. A 0 a legősibb vércsoport, az A a földművelő társadalmak megjelenésével alakult ki, a B a hidegebb, északi tájak felé vándorolva jött létre, az AB vércsoport pedig modern adaptáció, s az egyes csoportok keveredése folytán alakult ki, ez a legújabb vércsoport, a népesség csupán kb. 2–5 százalékánál fordul elő. Az AB vércsoportú emberek bárkitől kaphatnak vért, de csak másik AB vércsoportúnak adhatnak. A 0-ás csak egy másik 0 vércsoportútól kaphat vért, de mindenkinek adhat, ezért univerzális donor. Az A és B vércsoportúak nem adhatnak egymásnak vért.

A vér az élet szimbóluma, számos legenda, ősi mítosz, babona és mágikus szertartás kapcsolódik hozzá. Nem csak szállító és védekező rendszerünk alapja, hanem az emberi tulajdonságok alappillére is. A vércsoport a különböző vértípusokat a bennük megtalálható fehérjék alapján határozza meg. Ezt a rendszert Karl Landsteiner osztrák biológus, orvos fedezte fel 1901-ben, s ezért Nobel-díjat is kapott 1930-ban.

A vércsoportdiétáról számos – helyes és helytelen – információ kering a világhálón. Rengeteg egészséggel és fogyókúrával foglalkozó honlap kedvelt témája. Az olvasók bejegyzései is két csoportra oszthatók: vannak, akik hívei az étkezés ezen módjának, mások viszont elutasítják, nem hisznek benne, sőt vannak, akik károsnak hiszik.

Dr. Peter J. D’Adamo híres amerikai belgyógyász, kutató, természetgyógyász egyik könyve a vércsoportdiétáról szól. A szerző nem más, mint a vércsoportdiéta megalkotója. Úgy véli, a különböző vércsoportú emberek más-más táplálékokat kívánnak és más is az egészséges számukra, mert a felszívódás, az emésztés és a lebontás is máshogyan működik a szervezetükben. Az „ami egyikünknek étel, másikunknak méreg” elv alapján taglalja, és a betegekkel végzett vizsgálatokkal, kutatásokkal bizonyítja a diéta létjogosultságát. Csak egy példa a sok közül: a gyomorfekély, ami a magas gyomorsav szinthez kötődik, a 0 vércsoportúknál gyakoribb, a gyomorrák pedig az A vércsoportúaknál, ugyanis az az alacsony gyomorsav szinttel áll összefüggésben.

Sokan úgy vélik: ha figyelembe vesszük vércsoportunk jellegzetességeit táplálkozásunk során, akkor egészségesebbek leszünk és a fogyás is könnyebb, tartósabb.

A 0 vércsoportúak jellemzői: erős immun-és emésztőrendszer, intolerancia az újfajta étrenddel kapcsolatban, kockázatok lehetnek véralvadási zavarok, gyulladásos betegségek, a pajzsmirigy csökkent működése, állati fehérjék fogyasztása mellett a fizikai munka és testedzés a megfelelő. Ez a kombináció volt jellemző az ősi idők halászó- vadászó-gyűjtögető életmódot folytató embereire. Sovány, vegyszermentes húst, baromfit, zöldséget, gyümölcsöt és halat ajánl nekik az orvos-természetgyógyász. Jótékony hatású számukra a vad, a marha, a borjú és a birka hús. Kerülendő az ementáli, a camambert, a túró, a krémsajt, a jégkrém, a kefir, a joghurtok, a földimogyoró, a pisztácia, a mák, a karfiol, a kelbimbó, a mustár, a padlizsán, a narancs, az eper, a mandarin, a kóla, a diétás üdítők, a gabonaféléket, valamint a hüvelyeseket csak korlátozott mértékben ajánlja. B és K vitamin, valamint a jód a megfelelő táplálékkiegészítő.

Az A vércsoportúak jól alkalmazkodnak a megváltozott étrendhez, emésztőrendszerük érzékeny. Kockázataik lehetnek: szívbetegség, rák, vérszegénység, máj- és epebetegség, a vegetáriánus étrend a leginkább megfelelő számukra. Zöldségek, tofu, tengeri halak, gabonafélék, bab, gyümölcsök. Kerülendőek a tejtermékek, húsok, búza. Jótékony a B12, a C és az E vitamin, valamint a folsav, a galagonya és az echinacea.

A B-sek az egyedüliek, akik mindenféle tejterméket bátran fogyaszthatnak, ám a paradicsom, a csirke hús, a búza és a kukorica nem ajánlott, ellenben a sok magnéziumot tartalmazó ételek igen és a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek is. Erős az immunrendszerük, kiegyensúlyozott az idegrendszerük. Ám fogékonyak az autoimmun betegségekre. A magnézium, az édesgyökér, a lecitin és a ginkgo táplálékkiegészítőként hasznos lehet.

Az AB vércsoportúak toleráns immunrendszerűek, egyesítik az A és a B vércsoport előnyeit. Kockázataik a szívbetegség, a rák és a vérszegénység. Ehetnek sokféle tejterméket, halat, húst, tofut, hüvelyeseket, gabonaféléket, zöldséget, gyümölcsöt, kerüljék a kukoricalisztet, a narancsot és a fekete teát. Jó hatású számukra a C vitamin, a galagonya és az echinacea.

A szakember könyvében azt írja, hogy nincsenek általános szabályok például a húsok tekintetében. Bár sokan azt gondolják, a csirke hús egészségesebb, ez a B vércsoportúakra nem igaz, nekik ezt a húsfélét egyáltalán nem ajánlja, mert a csirke izomzata olyan lektint (a természetben található fehérje típusú anyag, amely kapcsolatba léphet a vérsejtek felszíni antigénjeivel, amitől azok összetapadhatnak) tartalmaz, ami számukra káros hatású. Helyette inkább a pulykát, a bárányt, a birkát, vadhúsokat és sokféle tengeri halat javasol.

Más véleményen van dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász, életmód tanácsadó. Úgy véli, a vércsoportdiétának semmilyen tudományos alapja nincs. – Adamo könyve nem tartalmaz tudományos értékű hivatkozásokat és esettanulmányokat. Ezért az orvos társadalom nem is fogadja el tudományos műnek. Egy jó marketingfogás és divat. Nincsenek bizonyítva a lektinek emberi szervezetre gyakorolt hatásai, márpedig a vércsoportdiétáról szóló könyv ezen feltevésen alapszik. Saját és a pácienseim tapasztalatai is mást támasztanak alá. Én például 9 éve vegetáriánus vagyok, holott 0-s a vércsoportom, s a vércsoportdiéta szerint épphogy rengeteg húst kellene fogyasztanom. Egy tisztító kúra után nem kívántam a húst és sokkal jobb azóta a közérzetem, elmúltak a bőrhibáim, nem vagyok fáradékony. Sőt, mióta a szénhidrát alapú táplálkozást részesítem előnyben, súlyproblémáim sincsenek. Sok páciensem kipróbálta a vércsoportdiétát és nem tudtak fogyni tőle. Én magam is belekezdtem, de annyira nem volt összhangban sem az emésztésemmel, sem az ízlésemmel, hogy hamar feladtam. A mai napig sem bánom, hiszen jól érzem magam e nélkül a bőrömben, és a súlyomat is tudom kontrollálni.

Dr. Kuklis Eszter nem tartja szerencsésnek például az összes tejtermék kiiktatását az étrendből, ugyanis kalciumra szükségünk van. – Adamo nem ad alternatívát, hogy a tejtermékek helyett miből pótoljuk a kalcium hiányát. A sok hús, kevés szénhidrát sem megfelelő, ugyanis elsavasodást és káros lerakódásokat eredményezhet. Orvosok által is elfogadott tény, hogy az elsavasodás létező probléma: a sok húsból húgysav lesz a lebontás során, ami köszvényt és vesekövet okozhat. Nem beszélve a telítetlen zsírsavakról és a koleszterinről. Hasonló savasító hatású a fehér cukor is. Az állati fehérjék – főleg a vörös húsok – nehezen emészthetőek, a bél alsóbb szakaszaiba emésztetlenül kerülve rothadást, erjedést idéznek elő, ami vastagbélrákhoz vezethet.

A szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a vastagbélrák hazánkban vezető halálokok. Ezek kialakulásának kockázatát az állati fehérjék túlzott bevitele mind növeli. Az tény, hogy vannak, akik a fehérjét, míg mások a szénhidrátot hasznosítják könnyebben. Ez az emésztőnedvektől, enzimektől függ, valamint genetikai tényezőktől és a kulturális, szociális szokásoktól is. – A táplálkozási piramis arányai eltolhatóak, hiszen egyénenként eltérőek az igények, de az az alapfeltevés, hogy gabonából többre van szüksége az emberi szervezetnek, mint húsból, ez állandónak mondható. A legcélravezetőbb egy szakemberrel megbeszélni és kialakítani egy egyénre szabott táplálkozási tervet. Általánosan adható tanács, hogy kerüljük a finomított pékárukat és a cukrot, mérsékelt mennyiségű húst fogyasszunk, a változatos, vegyes étrend a legegészségesebb, sok gyümölccsel, zöldséggel, de tejtermékre, hüvelyesekre is szükség van. A téli időszakban a melegházi, vegyszerezett és igen drága, ám vitamin nélküli zöldségek helyett répát és savanyú káposztát együnk, amiben rengeteg a természetes C vitamin, ahogyan a csipkebogyó teában is. Próbáljunk mindig a szezonnak megfelelő ételeket, gyümölcsöket és zöldségeket fogyasztani – javasolja a szakember.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.