Európai terrorizmus 4. rész – Egységes fellépés, tagoltságok nélkül


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió tagállamai számára az elmúlt pár év igazi kihívást jelentett, amikor is azzal kellett szembesülniük, hogy az előre megtervezett terrortámadások milyen hatással lehetnek a területén élő emberek számára. Ezek a hatások általában a szociális, gazdasági és politikai területeken jelentkeztek, azonban a Közel-Kelet terrorista akcióinak a motiváló alapja nem csupán a féktelen vallási fundamentalizmus volt. Ezen túlmenően politikai, gazdasági, etnikai, faji és pszichológiai háttér is megalapozta a tevékenységüket. A jövőben a cél elsődlegesen a megelőzés, azonban a terrorista cselekmények visszatartása, vagy az azokkal való küzdelem is alapvető törekvés kell, hogy legyen.


Egységes nemzeti és európai fellépés – tagoltságok nélkül

Megfogalmazódott, hogy az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a terroristák és támogatóik szankcionálásának régóta halogatott jogi kérdéseiben minél hamarabb megállapodásra kellene jutniuk. A kérdéskörök tisztázása révén ugyanis fokozottan büntethetővé válnának a terrorizmushoz köthető bűncselekmények. A korábbi jogszabályokat, sajnálatos módon, koherens politikai alapok nélkül dolgozták ki, amiből eredően nem mindig sikerült azokat hatékonyan érvényesíteni.

Miután a társadalomra különösen nagy veszélyt jelentő és a külvilágban is megjelenő szándékos bűncselekményről van szó, az Európai Unió az e körben kifejthető tevékenységek előkészületi büntetendőségének is kiemelt figyelmet szeretne fordítani. Főképp, hogy a terrorista elkövetők és segítőikkel szemben kialakítani akart büntetőjogi politika egységes és koherens megközelítésének szükségessége ezt kiemelten is igényli az uniós tagállamok területén. Az EU ezért bejelentette, hogy lépéseket szeretne tenni ebben a kérdésben.

A fenyegetés jellege alapján a tagállamok mindegyikében büntetni rendelt cselekmények lesznek a jövőben például a terrorista kiképzésben való részvétel, terrorizmus céljából külföldre utazás vagy ennek megkísérlése, terrorista utaztatásának szervezése és elősegítése, a számukra történő lakhatás, valamint anyagiak és más eszközök terén számukra nyújtott támogatások.

Annak érdekében, hogy a fenyegetések elemzése és a terrorizmus elleni operatív tervek kidolgozása során igénybe vehető bűnüldözési „hírszerzési” adatbázis létrejöhessen, az EU Bizottsága szerint azonnal hozzá kell látni a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központjának megerősítéséhez. Ahhoz ugyanis, hogy a központ képes legyen a közös műveleti tervezésre, a terrorizmus és a radikalizálódás jelentette fenyegetettség értékelésére és a bűnüldözési hírszerzési információk koordinálására, ez a megerősítés elengedhetetlen. Az információcsere javítása érdekében ezért össze akarják kapcsolni a nemzeti és az európai eszközöket, vagyis valamennyi rendelkezésre álló eszközt, illetve adatbázist. Ilyenek lehetnek például DNS-profilok, ujjlenyomat- és a gépjármű-nyilvántartási adatok, az elveszett vagy ellopott úti okmányok tagállami adatbázisai, stb.

Felülvizsgált biztonság

A terroristák tűzfegyverekhez és robbanóanyaghoz való hozzáférésének megakadályozása érdekében számos irányelv felülvizsgálata is időszerűvé vált. A Párizsban végrehajtott terrortámadás volt az első olyan alkalom, hogy a dzsihádista terroristák együttesen használtak lőfegyvereket és a testükre erősített improvizált robbanóeszközöket.[25]

Különösképp azért, hogy korlátozni tudjanak néhány erősebb típusú félautomata fegyvert és azokat is, amelyek könnyen átalakíthatók automata fegyverré. Ugyanígy a lőfegyverek hatástalanítására vonatkozó közös szabályok is átdolgozandók, amelyek így már jobban fogják biztosítani, hogy a hatástalanított lőfegyvereket visszafordíthatatlanul alkalmatlanná tegyék a használatra. Mindemellett fokozni szükséges az információcserét a tagállamok és az EU ügynökségei között is a nyomon követhetőség és a lőfegyverek jelölési szabályait illetően. De a robbanóanyag-perkurzorok forgalmazásának és felhasználásának szabályozásával kapcsolatos rendelet[26] tekintetében is számos tagállami hiányosság mutatkozik.[27] A robbanóanyagok gyártása, tárolása és értékesítése már jelenleg is szigorúan szabályozott. Azonban számos esetben előfordult, hogy robbanóanyagokat tároló telepre törtek be ismeretlen elkövetők, ahonnan különböző robbanóanyagokat tulajdonítottak el. Az egyik ilyen esetben a bányászati cég alkalmazottja képes volt több mint 500 kilogramm robbanóanyagot és 150 elektromos gyutacsot ellopni, amiket a feketepiacon próbált értékesíteni a későbbiekben.[28] A terroristák így továbbra is – még, ha közvetett formában is –, de hozzáférhetnek a kereskedelmi forgalomban kapható robbanóanyagokhoz, valamint olyan prekurzorokhoz, amely összetevők robbanószer gyártáshoz szükségesek.

Az elkövetkező időkben a tagállamoknak az országhatárukon belül található kritikus infrastruktúrák és a polgárok védelmére, mi több egyéb összefüggő biztonsági kockázatokra is jobban fel kell készülniük. Ennek érdekében minden tagállamban a sérülékenységet megelőző intézkedéseket akar az EU kialakítani, a létfontosságú infrastruktúrák védelmére vonatkozó európai program (EPCIP)[29] keretében, folyamatosan fejlesztve azt a legújabb technikai megoldások alkalmazásával. Ezzel kapcsolatban említeni szükséges, hogy már eddig is több mint 100 létfontosságú infrastruktúra védelmére vonatkozó „kézikönyv” lett kidolgozva és lefordítva az unió hivatalos nyelveire, köztük az EU repülőterei védelmének megerősítésére szolgáló üzemeltetési biztonsági javaslat.

A ferihegyi repülőtér kilátóterasza, háttérben az irányítótoronnyal és a gurulóutakkal (Forrás: bud.hu)

Hasonló iránymutatások, útmutatások kidolgozása szükséges azonban minden olyan infrastruktúra és célterület (akár rendezvények vagy középületek) védelmére vonatkozóan, amely támadásfókuszába kerülhet, mint például metró, vasút, közlekedési csomópontok, sport stadionok, bevásárlóközpontok, stb. A kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó közösségi megközelítés kidolgozása és végrehajtása során tekintettel kell lenni továbbá az ágazati jellegzetességeket és az ágazatot szabályzó hatályos közösségi, nemzeti és regionális szinten már meglévő valamennyi rendelkezésre is. Figyelmet fordítva a kritikus infrastruktúrák tulajdonosai vagy üzemeltetői között már esetlegesen létrejött kétoldalú segítségnyújtási megállapodásokra is.[30] A nemzeti szakértők így kidolgozott ajánlásai által bevezetett üzemeltetési biztonsági intézkedések nyilvánvalóan hozzájárulhatnak a veszélyeztetett infrastruktúrák védelméhez. Az ilyenformán minimalizált kockázatok pedig jóval biztonságosabb üzemeltetést tesznek majd lehetővé a tagállamok hatóságainak.[31] Mindezekkel együtt az unió külön is ösztönözni akarja a védelmi iparkutatási tevékenységét és innovatív biztonsági megoldásokat, melyekre külön pénzügyi forrást szeretne nyújtani.

Kiemelten szeretnének foglalkozni a jövőben a terroristák pénzeszközeinek a felszámolásával is. „Nekünk el kell vágnunk azokat az erőforrásokat, amiket a terroristák arra használnak, hogy végrehajtsák a szörnyű bűneiket. Azáltal, hogy észleljük és megszakítjuk a terroristahálózatok finanszírozását, képesek leszünk csökkenteni, hogy online utálatot és félelmet terjesszenek és hogy a terroristák fegyvereket és robbanóanyagokat vegyenek, behozzák őket és támadásokat terveljenek ki. (…)” – nyilatkozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke a közelmúltban.[32]

Ez okból tehát komoly előrelépéseket akarnak tenni a terrorfinanszírozás-gyanús pénzügyi tranzakciók, adománygyűjtések, pénzmosási tevékenységek minél előbbi azonosítása és megszakítása érdekében. A Bizottság ezért számos intézkedést jelentett be, hogy elvágják a terroristákat a bevételi forrásaiktól és a pénzügyi tevékenységeken keresztül képesek legyenek azonosítani őket. Valamennyi megfogalmazott intézkedés tagállami végrehajtására 2017 végét határozták meg.

A terrorizmus elleni harc, mint uniós politikai kihívás

A nemzeti határokon átnyúló terrorizmussal szemben nemzetközi, többoldalú és átfogó fellépésre van szükség. Ezért az EU a külpolitikai vonatkozásban biztonsága terén nagyobb koherenciát szeretne megvalósítania külső fellépések során.

Mario Monti volt olasz miniszterelnök, korábban az Európai Unió belső piacáért, később versenypolitikájáért felelős biztosa szerint „(…), a régi és az új tagállamok egyaránt meg vannak győződve arról, hogy érdekükben áll az Európai Unió megszilárdítása és fejlődése. Eredményeket azonban e téren is csak folyamatos erőfeszítések árán lehet elérni. Az elkövetkező 50 évben az EU fejlődése szempontjából számomra két terület tűnik kiemelkedően fontosnak. Az egyik egy olyan közös külpolitika kialakítása, amely lehetővé teszi az unió számára, hogy nemzetközi kérdésekben képviselje álláspontját és érvényesítse érdekeit. A másik a védelem területe: az Európai Uniónak, amennyiben azt szeretné, hogy komolyan vegyék, fel kell szerelkeznie a védelméhez nélkülözhetetlen eszközökkel. Ezen a két területen – melyek csakúgy, mint a monetáris unió kialakítása, elsősorban a tagállamok szuverenitását érintik – kizárólag az elkötelezett politikai szándék és folyamatos erőfeszítések vezethetnek jelentős eredményekhez.”[33]

Ahhoz azonban, hogy az EU ezekben az ügyekben fenntartsa a lendületet, terrorizmusellenes partnerséget kellene kezdeményeznie a Földközi-tenger körüli és számos közel-keleti országgal egyaránt. Mindez különösen fontos lenne az Európát sújtó terrorizmus, a külső határok mentén és attól távolabb kialakult zűrzavar megoldásának javára. Az unió azonban eredménytelenül fejezte ki azt a szándékát, hogy lépéseket tegyen és megvalósítsa az építő jellegű politikai kezdeményezéseket e területen. Hiszen a közelmúlt politikai eseményei alapján már mindenki számára látható, hogy nem a legmegfelelőbb irányba mozdult el a munka ahhoz, hogy a külpolitika javítandó elemeinek sorát rendezzék.

Az Európai Unió a tagállamaival és uniós intézményeivel együttvéve gyakorta vontatottan, vagy nem kiegyensúlyozottan kezeli a politikai nehézségeket. Ekképpen nem meglepő, ha az EU külpolitikai párbeszéde lassan halad, aminek eredményeként egyre inkább látótávolságon kívülre kerül a valóságtól. Az uniónak első gyakorlati megnyilvánulásaként ezért sokkal egybehangoltabb, állandóan fenntartott és rugalmasabb kezdeményezésekre volna szüksége. Olyanokra, melyek nem csak politikai, gazdasági, diplomáciai, valamint jogi segítséget nyújtanak a külpolitikai partnereknek, hanem minden egyéb felmerülő és szükséges együttműködést is.

Kézzel fogható, hogy az Európát ért támadások a terrorizmus elleni harcot az unió napirendjének elejére helyezték. Az unió a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését tűzte célként maga elé. Ettől fogva a tagállamok nem csak egyénileg, de még egységükben is megingathatatlan elkötelezettséget mutattak az iránt, hogy szerepet vállaljanak a terrorizmus elleni harcban. Európának ezért rendkívül rövid idő alatt kellett jelentős utat megtennie, hogy lehetőségeihez és eszközeihez mérten minden szempontból fel tudjon lépni a biztonságát veszélyeztető fenyegetéssel szemben.

A stratégia vezérelveiben megfogalmazottak nagy részében már elvégezték az elvárt célkitűzéseket, mellyel fontos előrelépést tettek a legfontosabb szempontok megerősítése és végrehajtása során. Az EU által megújítani szándékozott belső biztonság koherens megvalósítása érdekében elfogadták a tűzfegyverekről és robbanószerekről szóló cselekvési tervet[34] és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem megerősítésére irányuló cselekvési tervet.[35] Mi több, a tagállamok a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő sarkalatos törvények szükséges módosításáról[36] is rendelkeztek az érintett témakörök vonatkozásában. Így Magyarországon is kiegészültek a Bűntető Törvénykönyvben a terrorizmussal kapcsolatos pönalizált magatartások, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről szóló módosítások, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozások adatszolgáltatásával kapcsolatos változtatások és a hatástalanított tűzfegyverek végleges működésképtelenségét biztosító hatástalanítási előírásokra és technikákra vonatkozó közös iránymutatások végrehajtásához szükséges nemzeti jogszabályba történő meghatározása is. De megszületett például az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvény is.[37]

Egyúttal 2016. október 6-án – nem egészen egy évvel az első bizottsági javaslat után – hivatalosan is megkezdte működését az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „A mai nap mérföldkő az európai határigazgatás történetében. Az egyes tagállamok külső uniós határai ezentúl valamennyiünk külső határai lesznek – jogi és operatív szempontból egyaránt. Nem egészen egy év alatt olyan teljes körű európai határ- és partiőrség-rendszert hoztunk létre, amely valóra váltja a tagállamok és az unió közötti közös felelősség és szolidaritás elveit. Éppen ez az az európai válasz, amelyre a 21. század biztonsági és migrációs kihívásainak kezeléséhez szükségünk van.”[38]

Azt gondolom, ezek után senki nem állíthatja az unióról, vagy tagállamaival kapcsolatban, hogy nem vesznek tudomást a terrorizmus reális fenyegetéséről. Az EU nagyon világosan – még ha viszonylag általánosságban is, de – megfogalmazott egy olyan stratégiát a terrorizmus elleni harcban, melyben kifejtette, hogy minden lehetséges módon megvédi Európa területét, határait, lakosságát és infrastruktúráját. Ennek eléréséhez pedig a tagállamokkal együttesen akar fellépni a terrorizmus valamennyi formája ellen mindaddig, ameddig a küzdelemre szükség van.

A szerző ügyészségi fogalmazó (Budapesti X. és XVII. kerületi Ügyészség), PhD hallgató (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskola)

Lábjegyzetek:

[25] A 2016-os európai terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) jelentés (12. oldal) file:///C:/Users/Otthon/Downloads/europol_tesat_2016%20(2).pdf (2016. október 17.) [26] Az Európa Parlament és a Tanács 98/2013/EU-rendelete (2013. január 15.) [27] Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. Onfirearms and explosive precursors.(Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.) [28] A 2016-os európai terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló EU Terrorism Situation and Trend Report (TE-SAT) jelentés (13. oldal) file:///C:/Users/Otthon/Downloads/europol_tesat_2016%20(2).pdf (2016. október 17.) [29] Communication from the Commission of 12 December 2006 on a European Programme for Critical Infrastructure Protection [COM(2006) 786 final – Official Journal C 126 of 7.6.2007]. (2016. október 12.) [30] A Tanács 2008/114/EK-Irányelve 2004 júniusában az Európai Tanács egy, a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó átfogó stratégia elkészítését kérte. Ezt követően a Bizottság 2004. október 20-án közleményt fogadott el „A létfontosságú infrastruktúrák védelme a terrorizmus elleni küzdelemben” címmel, amely javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogyan lehetne az európai megelőzést, felkészültséget és reagálást javítani a kritikus infrastruktúrákat érintő terrortámadások tekintetében.” http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:32008L0114 (2016. október 12.) [31] Implementation of the European Agenda on Security: Questions and Answers. Development and dissemination of guidance on soft target protection and critical infrastructure.(Brussels, 2016. április 20.) http://europa.eu/rapid/press-release_MEMO-16-1495_en.htm (2016. szeptember 30.) [32] Frans Timmermans, First Vice-President of the European Commission (Strasbourg, 2016. február 2.) [33] Gondolatok Európa múltjáról és jövőjéről – ahogyan a hajdani biztosok látják. 2007.06.08. [34] EU action plan again stillicit traffick ingin and use of firearms and explosives. (Brussels, 2015. december 2.) [35] Comission presents Action Plantos trengthen the fight against terrorist financing. (Strasbourg, 2016. február 2.) [36] Magyarországon a 2016. évi LXIX. törvény, mely 2016. 07. 18-án lépett hatályba. [37] Magyarországon a 2015. évi CLXXXVIII. törvény, mely 2016. 07. 17-én lépett hatályba. [38] Európai Bizottság – Sajtóközlemény (Kapitan Andreevo, 2016. október 6.) Európa külső határainak biztosítása: működésbe lépett az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-3281_hu.htm (2016. október 18.)

Kapcsolódó cikkek