K+F kedvezmény – így lehet nulla az adó


Már több mint fél éve van velünk az új K+F adókedvezmény és lassan az innovációban érdekelt vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy az új vagy a régi adókedvezmény-csomag szerint fizetnek majd adót az év végén. Viszont a szabályozás komplexitása és a különböző kedvezmények összefüggései miatt sokszor nem egyszerű a választás – ezért segít eligazodni a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Miben tud többet az új kedvezmény?

Az új adókedvezmény (amely szerint az ezt választó adózók az elszámolható költségeik 10%-át jogosultak a társasági adójukból visszatartani) legnagyobb újdonsága, hogy ezzel az adózó akár a teljes számított társasági adókötelezettségét is lenullázhatja. Ez lényeges előrelépés a többi társasági adókedvezményhez képest, amelyeknél maximálva van a kedvezmény érvényesíthetőségének mértéke (pl. a fejlesztési adókedvezmény esetében legfeljebb a társasági adó 80%-áig csökkenthető az adókötelezettség). Emellett az új K+F kedvezmény rendkívüli vonzereje az is, hogy amennyiben az adózó valamely évben nem tudta érvényesíteni az adókedvezményt (mert pl. nem volt nyereséges), úgy a fel nem használt adókedvezményt a következő három évre átgörgetheti, azt követően pedig annak kiutalását kérheti az adóhatóságtól.

Előnyösebb az új K+F kedvezmény az elszámolható költségek körének szempontjából is. Míg a „régi”, a társasági adóalap csökkentésén alapuló kedvezmény esetén figyelembe vehető (azaz az ún. elszámolható) költségek köre korlátozottabb, addig ezen elszámolható költségek körét az új K+F kedvezmény tágabbra nyitja. Így az új kedvezmény keretén belül elszámolhatóak pl. a külső szolgáltatóktól igénybe vett K+F szolgáltatások költségei (az elszámolható költségek 20%-áig), a szabadalmi eljáráshoz kapcsolódó költségek, vagy akár a K+F projektekhez közvetlenül kapcsolódó teljes, személyi jellegű ráfordítások köre is.

Miért érdemes mégis maradni a régi kedvezménynél?

Több olyan tényező van azonban, amiért innovatív vállalkozások a fenti előnyök ellenére is úgy dönthetnek, hogy maradnak a régi adókedvezmény rendszerében. Az egyik legfontosabb szempont, hogy az új adókedvezményre való áttérés esetén nem csak a jelenlegi társaságiadó-alap kedvezmény nem vehető igénybe, hanem a helyi iparűzési adó-, az innovációs járulék- és a szociális hozzájárulásiadó-kedvezmény sem.

„Szintén kedvezőtlenül járnak azok, akik egyébként más társasági adókedvezményt (pl. fejlesztési adókedvezményt) vesznek igénybe. Ők ugyanis a kumuláció tilalma miatt a K+F adókedvezmény megállapításánál alapul vett elszámolható költségeket nem vehetik még egyszer figyelembe más társasági adókedvezmény számításánál” – mondja Erdősy Zsóka, ügyvéd, adótanácsadó.

Melyiket válasszam?

Nincs egyértelmű recept arra, hogy egy-egy vállalkozás melyik adókedvezmény-csomaggal jár jobban, ezért ezt minden esetben egyedileg, az érintett vállalkozás körülményeinek figyelembevételével kell megvizsgálni.

„Ha pl. egy társaság 100 millió forint értékű kutatás-fejlesztést szolgáló beruházást tervez (pl. egy új kutatólabor létesítését vagy már meglévő labor bővítését), akkor érdemes inkább a fejlesztési

adókedvezményt igénybe vennie és a régi K+F adóalap kedvezmény rendszerében maradnia. Az adókedvezmény összege ugyanis ebben az esetben nem korlátozódik az elszámolható költségek 10%-ára, hanem az – a beruházás megvalósításának helyétől és a vállalkozás méretétől függően – elérheti az elszámolható költségek 30-70%-át” – magyarázza Erdősy Zsóka, a Jalsovszky szakértője.

Egy olyan esetben azonban, amikor egy fejlesztési fázisban lévő projekttársaság még nem termel nyereséget, vagy egyenesen veszteséges, előreláthatóan az új adókedvezménnyel járna jobban. Ebben az esetben ugyanis a K+F adóalap-kedvezmény nem jelent igazán előnyt, csak elhatárolt veszteségként mutatható ki a negatív adóalap. Ezzel szemben a K+F adókedvezmény igénybevétele esetén a társaság kérheti a kedvezmény készpénzben történő kiutalását a projekt megkezdését követő harmadik év társasági adóbevallásában, függetlenül attól, hogy nincs adófizetési kötelezettsége.

A képet értelemszerűen tovább árnyalja a régi kedvezmény mellett más adónem tekintetében igénybevehető további kedvezmények is. Ha például a vállalkozásnak jelentős bevétele van, úgy ez – az ebből eredő helyi iparűzési adó és innovációs járulék megtakarításon keresztül – ismét a régi adókedvezmény irányába fogja tolni a mérleg nyelvét.

Van tétje

A fentiek miatt ezért komoly számításnak kell megelőznie azt, hogy a társaság az év végén a kedvezmények mely kombinációját veszi igénybe. Ráadásul öt évre előre is kell tervezni a társaság várható pénzügyi mutatóit. Az új adókedvezmény választása esetén ugyanis a társaság ezen választásától öt évig nem térhet el.

Forrás: Jalsovszky Ügyvédi Iroda

Jalsovszky Ügyvédi Iroda, logó, Jogtár, jogi adatbázis


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Mit várhatunk a tervezett lakhatási cafetéria programtól?

Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként a Kormány az országos lakhatási feltételek fejlesztése érdekében, november 30. határidővel elkezdte ismét kidolgozni a 2019. január elsejével kivezetett munkáltató által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatást. A money.hu szakértői megvizsgálták a korábbi támogatási forma felépítését és rávilágítottak néhány nyitott kérdésre az új béren kívüli juttatás bevezetésével kapcsolatban.

2024. november 7.

A cégbíróság feladatai az új, elektronikus ingatlan-nyilvántartás rendszerében

Az elmúlt években állandóan központi téma volt a magyar ingatlan-nyilvántartás megújítására vonatkozó törvényalkotói szándék, lassan, több alkalommal történő halasztással meg is jelentek az irányadó jogszabályok. Mivel ez a változás jelentős informatikai fejlesztéseket, új rendszerek munkába állítását és több adatbázis összekapcsolását és igényel, a számítástechnikai feltételek megteremtése is további késedelmet generált.

2024. november 7.

Az Európai Unió és a munkajog – jogalkotás és joggyakorlat

A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezte meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. októberében. Uniós csatlakozásunk 20. évében a szakmai program fókuszában az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.