Kúria: tartható népszavazás a csepeli atlétikai stadionról

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. október 21.
Címkék: ,
Rovat:
A Kúria szerint lehet népszavazást tartani arról, épüljön-e atlétikai stadion a Csepel-sziget csúcsán, ezért a bíróság hitelesítette az erről szóló népszavazási kezdeményezést.

A kérdést eredetileg Kassai Dániel volt LMP-s politikus nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), és úgy szólt: “Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?”.

Az NVB júliusban megtagadta a kérdés hitelesítését, arra hivatkozva, hogy a kérdés egy kormányrendelet módosítására irányul, vagyis nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, pedig népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet tartani. Az NVB szerint a kérdés ráadásul nem felelt meg a választópolgári egyértelműség követelményének, mert a kérdésben a település megjelölése nélkül, csupán helyrajzi számként szerepelt a helyszín, ami helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható.

Az NVB határozata ellen Kassai Dániel a Kúriához fordult, amely hétfőn – megváltoztatva az NVB döntését – hitelesítette a kérdést. A bíróság a végzésében arra jutott: a kérdés nem arra vonatkozik, hogy a Budapesti Atlétikai Stadion egyáltalán ne épülhessen meg, hanem az az építkezés megkezdésének 2023. január 1-jéig történő elhalasztását célozza. A bíróság szerint ezért azt kellett vizsgálni, hogy az építkezés elhalasztásáról rendelkezhet-e az Országgyűlés egy eredményes népszavazást követően.

A Kúria megítélése szerint a népszavazási kérdés nem a beruházás megvalósításának teljes meghiúsítására, csupán időbeli elhalasztására irányul, így közvetve sem befolyásolja és akadályozza a hatósági engedélyezési eljárások lefolytatását, így nem érinti a kormány hatáskörébe tartozó kérdést, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozónak minősül.

A bíróság vizsgálta az egyértelműség követelményének teljesülését is és arra jutott, nem ért egyet az NVB-vel abban, hogy az érintett helyszínnek a település megjelölése nélküli, pusztán helyrajzi szám alapján történő megadása, helyismeret hiányában a választópolgárok jelentős részének nem egyértelműen meghatározható. A Kúria arra jutott, hogy a választópolgároknak lehetősége van arra, hogy a helyrajzi szám és az atlétikai stadionra való utalás alapján a területet beazonosítsa, és kétséget kizáróan meg tudja állapítani, hogy a kérdés a Budapesti Atlétikai Stadion létesítésével kapcsolatos.

A Kúria szerint a kérdésben szereplő elírás – Soroksári helyett Soroksági – nem értelemzavaró. Mindezek alapján a bíróság hitelesítette a népszavazási kérdést. A végzés jogerős.

(MTI)

Kapcsolódó cikkek:


Varga Judit: a kormány célja a “börtönbiznisz” megállítása
2020. február 20.

Varga Judit: a kormány célja a “börtönbiznisz” megállítása

A miniszter a kormányzati fellépés első lépéseként említette a törvényjavaslatot, amely "a bűncselekmények áldozataira, illetve a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott természetes arányok helyreállítása érdekében" rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig.

Törökországnak helyre kell állítania a jogállamot
2020. február 20.

Törökországnak helyre kell állítania a jogállamot

Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa, közzétett jelentésben felszólította a török ​​hatóságokat az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására, az emberi jogokat védő civilek, ügyvédek és újságírók közigazgatási és bírósági intézkedések általi üldözésének és elhallgattatásának azonnali befejezésére.

Ismét megbírságolta a GVH a Telekomot
2020. február 20.

Ismét megbírságolta a GVH a Telekomot

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy a Magyar Telekom megtévesztette a fogyasztókat 0 Ft-os vagy kedvezményes készülékárakat reklámozó kampányaival.