115 vádlottat ítéltek el uniós támogatások elcsalása miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többéves börtönbüntetéseket szabott ki hétfőn a Fővárosi Törvényszék egy félmilliárdos csalássorozat ügyében, amely az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatalhoz köthető és összesen 117 vádlottja van – tudatta közleményben a Fővárosi Főügyészség.

Az ügyészség szerint az egyik vádlott, egy negyvenhárom éves férfi, aki az uniós agrártámogatások kifizetésével foglalkozó hivatali rendszerben dolgozott vezető beosztásban, 2011-től a támogatások jogosulatlan megszerzéséért bűnszervezetet épített ki. Célja azoknak a területalapú támogatásoknak a megszerzése volt, amelyekre jogszerű földhasználók nem terjesztettek elő igényt.

A férfi 2012-ben bevonta a bűnszervezetbe egy hatvanéves, vezető beosztású kollégáját, aki később maga is kialakított egy külön, szervezett elkövetői kört. A két bűnszervezet 2011-2012-ben több mint ötszázmillió forintos vagyoni hátrányt okozott, és ennek mintegy kétszeresét akarta a továbbiakban megszerezni, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azonban 2013-ban leleplezte a bűnszervezetet.

A Fővárosi Főügyészség bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt emelt vádat összesen száztizennyolc ember ellen.

A Fővárosi Törvényszék nagyrészt a vádnak megfelelően hétfőn megállapította a 118 vádlottból 115 bűnösségét, egy vádlott az eljárás során elhunyt.

A törvényszék elsőfokú ítéletében a hatvanéves férfit hét és fél év börtönre, nyolc év közügyektől eltiltásra és hatmillió forint pénzbüntetésre, a negyvenhárom éves férfit nyolc év tíz hónap börtönre, hárommillió forint pénzbüntetésre és kilenc év közügyektől eltiltásra ítélte, és sok további vádlottat ítélt letöltendő, illetve felfüggesztett szabadságvesztésre, vagy sújtott pénzbüntetéssel, továbbá több mint százmillió forint értékben vagyonelkobzást rendelt el.

Az ügyészség három nap gondolkodási időt tart fenn a perorvoslati nyilatkozata megtételére, így az elsőfokú ítélet nem jogerős – közölte a Fővárosi Főügyészség.

Sajtóhírek szerint az eljárás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz köthető.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.