Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2019. április 30-áig nyilatkozhattak a közigazgatási és munkaügyi ügyszakos bírák arról, hogy a 2020. január 1-jétől megalakuló közigazgatási bíróságokon folytatják-e a munkájukat, vagy a rendes bírósági szervezetben maradnak – olvasható a birosag.hu-n.
A nyilatkozatok szerint a Fővárosi Közigazgatási Törvényszékhez 67 bíró, a Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszékhez 18 bíró, a Debreceni Közigazgatási Törvényszékhez 12 bíró, a Győri Közigazgatási Törvényszékhez 9 bíró, a Miskolci Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Pécsi Közigazgatási Törvényszékhez 8 bíró, a Szegedi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró, míg a Veszprémi Közigazgatási Törvényszékhez 10 bíró jelentkezett át.
A Kúria közigazgatási ügyszakos bírái közül 17 bíró tett nyilatkozatot arról, hogy jövőre a Közigazgatási Felsőbíróságon teljesít majd szolgálatot. Ugyanitt folytatja pályáját a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának 3 bírája is.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságokra beosztott 225 főből, összesen 120-an kérték az áthelyezésüket valamely közigazgatási törvényszékre. A jelenlegi törvényszéki szintről további 22 fő jelentkezett át a közigazgatási törvényszékekre.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságokon maradó bírók 2020. január 1-jétől törvényszéki szinten folytatják tovább az ítélkező tevékenységüket. A törvényi rendelkezések szerint ezen időponttól a munkaügyi ügyeket elsőfokon a törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák bírálják el. Ezen szervezeti változások előkészítésével a rendes bírósági szervezeten belül a bírósági elnökök és az OBH által alapított „Átmenet Projekt” foglalkozik.
A Közigazgatási Felsőbíróság, valamint a közigazgatási törvényszékek induló bírói létszámát az igazságügyért felelős miniszter határozza majd meg. A további, betöltendő álláshelyekre a bírói pályázatok ennek alapján kerülnek meghirdetésre 2019. július 15-ig, melyeket a Közigazgatási Felsőbíróság – 2019. június 15-ig megválasztott – elnökéhez kell benyújtani.
A közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény, valamint a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló 2018. évi CXXXI. törvény ide kattintva elérhető.
Az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíróságokra vonatkozó tájékoztató oldala ide kattintva érhető el.
A holland ügyvivő kormány nem szándékozik visszavonni azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné a transzneműek számára, hogy könnyebben megváltoztathassák bejegyzett nemüket az országos nyilvántartásban, annak ellenére, hogy a parlament megszavazta annak érvénytelenítését – írta az NlTimes hírportál.
A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá? Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
