181 milliót csalt el a gyanú szerint – előzetesben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Budai Központi Kerületi Bíróság 2016. április 30-án egy hónapra elrendelte annak a férfinak az előzetes letartóztatását, akivel szemben a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya folytat eljárást különösen nagy kárt üzletszerűen okozó csalás bűntette és más bűncselekmény miatt – közölte a Fővárosi Törvényszék.
A nyomozás során beszerzett bizonyítékok alapján a férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy egy gazdasági társaság ügyvezetőjeként, 2009 októberében megbízási szerződést kötött egy budapesti biztosító társasággal, biztosításközvetítői tevékenység végzésére. A nyomozás adatai alapján a gyanúsított által képviselt gazdasági társaság abból a célból közvetítette ki az ajánlatokat, hogy a sértett biztosító társaságot megtévesztve a jelentős összegű ügynöki jutalékot jogosulatlanul megszerezze és azt jogellenesen megtartsa, ezzel tudatosan kárt okozzon a sértettnek. 2010 decemberéig 156 személy életbiztosítási szerződéséhez kapcsolódóan, összesen mintegy 181 millió forint jutalékot fizetett ki a sértett biztosító társaság a gyanúsított által vezetett cég bankszámlájára.
A Budapesti II. és III. Kerületi Ügyészség a gyanúsított előzetes letartóztatását indítványozta, a szökés és elrejtőzés veszélyére, valamint arra hivatkozva, hogy szabadlábon hagyása esetén újabb bűncselekményeket követne el. A gyanúsított védője az ügyészi indítvány elutasítását és elsődlegesen a gyanúsított szabadlábra bocsátását indítványozta, hivatkozva arra, hogy már a kényszerintézkedés általános feltétele, a bűncselekmények elkövetésének megalapozott gyanúja sem áll fenn. Másodlagosan enyhébb kényszerintézkedés, házi őrizet, vagy lakhelyelhagyási tilalom elrendelését indítványozta.
A bíróság az ügyészi indítványt megalapozottnak, a védő indítványát megalapozatlannak találta, és egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a gyanúsítottat.
|
|
|
Ne maradjon le!
Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!
|
A végzés indokolásában a nyomozási bíró hangsúlyozta, hogy azt kell vizsgálnia, hogy az eljárás során beszerzett bizonyítékok valószínűsítik-e azt, hogy a gyanúsított elkövette a terhére rótt bűncselekményeket. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának értelmezése szerint a megalapozott gyanú megállapításának feltétele olyan tények vagy információk megléte, amelyek egy objektív külső szemlélőt meggyőznek arról, hogy a gyanúsított elkövethette a bűncselekményt. A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúját feljelentés, az okirati bizonyítékok, kihallgatási jegyzőkönyvek, valamint a tanúk vallomása megfelelően alátámasztják, ezért a kényszerintézkedés általános feltétele fennáll. A bíróság emellett megállapította, hogy a bizonyítottság esetén kiszabható halmazati büntetés önmagában is erős motivációt jelent a terheltnek arra, hogy szökést kíséreljen meg, vagy megpróbáljon elrejtőzni. Emellett a gyanúsított őrizetbe vételét megelőzően bejelentett lakóhelyén életvitelszerűen nem tartózkodott, tartózkodási helye nem volt igazolt, azt a lakcímnyilvántartásban nem rögzítették. A férfi a gyanúsítottkénti kihallgatását megelőzően, felelősségre vonása elkerülése érdekében hosszabb időre külföldre szökött, ezért több hazai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Végül Franciaországban fogták el, és 2016. április végén adták át a magyar hatóságoknak. A fentieken túl más büntetőeljárásokban is elfogatóparancsot bocsátottak ki ellene, illetve körözését rendelték el.
Mindezekre tekintettel megalapozottan feltehető, hogy szabadlábra bocsátása esetén a hatóságok elől megszökne, elrejtőzne. Ezért a gyanúsított jelenléte az eljárási cselekményeknél csak a legszigorúbb kényszerintézkedés elrendelése mellett biztosítható.
A végzés nem jogerős.
