2026 a közigazgatási ügyek online intézésének céldátuma


A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek legyenek online, elsősorban hordozható eszközökön intézni – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

György István a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével megvalósított, az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítését célzó projekt zárórendezvényén emlékeztetett: korábban egymástól független, „egymással nem kommunikáló” hivatal működött párhuzamosan, az embereknek sokszor azt sem volt könnyű beazonosítaniuk, hogy melyik üggyel hová kell fordulniuk, majd megindult az egyablakos ügyintézés, létrejöttek a kormányhivatalok, járási hivatalok és a kormányablakok. A 2020-as évek a digitális korszakot hozták el, amelyben tovább fejlődtek az informatikai rendszerek, kiterjesztették az e-ügyintézést és a digitális állampolgárságot.

A digitális állampolgárság program célja, hogy megteremtse az állampolgárok és a közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt, így az ügyintézést és a tájékoztatást, miközben hozzájárul a közigazgatási ügyintézés optimalizálásához és az ügyfelek elégedettségéhez.

E cél eléréséhez hozzájárulnak a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztései is, mint amilyen a most záruló projekt – fűzte hozzá. Mint mondta, a 7,1 milliárd forintos fejlesztés „kívülről nem feltétlenül látványos”, ugyanakkor a közigazgatási szakrendszer működése, teljesítőképessége és minősége, valamint a felhasználói élmény szempontjából nélkülözhetetlen.

Az államtitkár közlése szerint a projektet 2021-ben indították azzal a céllal, hogy a közigazgatási szakrendszer belső folyamatainak áttekintésével, a különböző képzési modulok létrehozásával megfelelő támogató hátteret biztosítsanak a jövőbeli fejlesztéseknek. Emellett számos elemzést, koncepciót és stratégiai dokumentumot alkottak, amelyek kijelölik a következő évek fejlesztési irányait, az ügyintézési lehetőségek szélesítését. A projektben több mint ötezer kormánytisztviselő képzése is megvalósult – tette hozzá.

Kiemelte: bízik benne, hogy a fejlesztések egyenként és összességükben is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy modern, versenyképes közigazgatás szolgálja az embereket a jövőben is. Célkuk, hogy az embereknek a lehető legkevesebb „dolguk” legyen az állam szerveivel, és amit csak lehet, automatikusan, proaktívan végezzék el az állami gépezet immár digitalizált fogaskerekei, ha pedig szükséges az interakció a közigazgatási szervek és az emberek között, akkor azt kényelmesen, egyszerűen, gyorsan, és lehetőség szerint személyes megjelenés nélkül, okoseszközön is el tudják intézni – fogalmazott.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 2.

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy a Meta megsérti-e a DSA rendelkezéseit

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a Facebook és az Instagram szolgáltatója, a Meta megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt (DSA). A vizsgálat célja, hogy megakadályozzák a júniusi európai parlamenti választásokon való szavazás megzavarását – számol be a Jurist.org.

2024. április 30.

GVH: Indokolt a versenytörvény egyes módosításainak halasztása

A Gazdaság Versenyhivatal (GVH) egyetért a versenytörvény egyes tervezett módosításainak elhalasztásával. A GVH elnöke a széleskörű szakmai konzultáció lefolytatása érdekében versenypártolási munkacsoport létrehozását kezdeményezte, annak érdekében, hogy a minden érintett számára megnyugtató garanciák beépülhessenek a tervezett rendelkezésekbe.