2026 a közigazgatási ügyek online intézésének céldátuma


A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program célja, hogy 2026-ra az állampolgárok szinte minden közigazgatást érintő ügyet képesek legyenek online, elsősorban hordozható eszközökön intézni – mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára szerdán Budapesten.

György István a Lechner Tudásközpont konzorciumvezetésével megvalósított, az állampolgári ügyintézés lehetőségeinek szélesítését célzó projekt zárórendezvényén emlékeztetett: korábban egymástól független, „egymással nem kommunikáló” hivatal működött párhuzamosan, az embereknek sokszor azt sem volt könnyű beazonosítaniuk, hogy melyik üggyel hová kell fordulniuk, majd megindult az egyablakos ügyintézés, létrejöttek a kormányhivatalok, járási hivatalok és a kormányablakok. A 2020-as évek a digitális korszakot hozták el, amelyben tovább fejlődtek az informatikai rendszerek, kiterjesztették az e-ügyintézést és a digitális állampolgárságot.

A digitális állampolgárság program célja, hogy megteremtse az állampolgárok és a közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online rendszert, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt, így az ügyintézést és a tájékoztatást, miközben hozzájárul a közigazgatási ügyintézés optimalizálásához és az ügyfelek elégedettségéhez.

E cél eléréséhez hozzájárulnak a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztései is, mint amilyen a most záruló projekt – fűzte hozzá. Mint mondta, a 7,1 milliárd forintos fejlesztés „kívülről nem feltétlenül látványos”, ugyanakkor a közigazgatási szakrendszer működése, teljesítőképessége és minősége, valamint a felhasználói élmény szempontjából nélkülözhetetlen.

Az államtitkár közlése szerint a projektet 2021-ben indították azzal a céllal, hogy a közigazgatási szakrendszer belső folyamatainak áttekintésével, a különböző képzési modulok létrehozásával megfelelő támogató hátteret biztosítsanak a jövőbeli fejlesztéseknek. Emellett számos elemzést, koncepciót és stratégiai dokumentumot alkottak, amelyek kijelölik a következő évek fejlesztési irányait, az ügyintézési lehetőségek szélesítését. A projektben több mint ötezer kormánytisztviselő képzése is megvalósult – tette hozzá.

Kiemelte: bízik benne, hogy a fejlesztések egyenként és összességükben is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy modern, versenyképes közigazgatás szolgálja az embereket a jövőben is. Célkuk, hogy az embereknek a lehető legkevesebb „dolguk” legyen az állam szerveivel, és amit csak lehet, automatikusan, proaktívan végezzék el az állami gépezet immár digitalizált fogaskerekei, ha pedig szükséges az interakció a közigazgatási szervek és az emberek között, akkor azt kényelmesen, egyszerűen, gyorsan, és lehetőség szerint személyes megjelenés nélkül, okoseszközön is el tudják intézni – fogalmazott.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.