24 évre börtönbe küldték a támadásra készülő terroristákat Franciaországban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint „véresnek ígérkezett”.

A terrorellenes országos ügyészség egyébként mindhárom vádlott ellen életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte.

„Rablási szándékaim voltak”

Két nappal a brüsszeli merényletek után, 2016. március 24-én a rendőrség a fővádlott, Réda Kriket álnéven bérelt lakásában, Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben, fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t foglalt le. Ezt a robbanóanyagot használják az Iszlám Állam dzsihadistái a merénylethez.

Korlátozott precedensjog webinárium

Az ügyészég azzal gyanúsította meg a három vádlottat, akik dzsihadista eszméket vallanak, hogy egy terrorista hálózat nevében akartak lecsapni Franciaországban, ők azonban ezt a perben végig tagadták.

„Nem állt szándékomban merényletet végrehajtani, sem segíteni egy merényletben” – mondta az utolsó szó jogán Kriket pénteken. „Rablási szándékaim voltak” – tette hozzá.

Szíriába vezetnek a szálak

A vádhatóság szerint a gyanúsítottak merényletterve a 2015-ben és 2016-ban Nyugat-Európát sújtó dzsihadista merénysorozatba illeszkedett.

Az ügyész szerint a meghiúsított párizsi merénylet előkészületei 2015 januárban Szíriában kezdődtek, amikor valószínűsíthetően Réda Kriket és Anis Bahri ott járt, ők azonban ezt is vitatták.

Az ügyben március 8-én négy másik gyanúsítottat is bíróság elé állítottak, akikről azt feltételezték, hogy logisztikai segítséget nyújtottak a fő vádlottaknak. Közülük kettőt az esküdtszék felmentett és szabadon engedett, egy férfit nyolc, egy másikat viszont 12 év börtönbüntetésre ítéltek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.