Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az öt bíróból álló testület hét óráig tartó ítélethozatal után Réda Kriket-re, Anis Bahrira és Abderrahmane Ameuroudra egyforma büntetést szabott ki azért a merénylettervért, amely a vád szerint „véresnek ígérkezett”.
A terrorellenes országos ügyészség egyébként mindhárom vádlott ellen életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását kérte.
Két nappal a brüsszeli merényletek után, 2016. március 24-én a rendőrség a fővádlott, Réda Kriket álnéven bérelt lakásában, Párizs egyik északi elővárosában, Argenteuilben, fegyvereket és robbanóeszközöket, valamint alapvető háztartási anyagokból előállítható TATP-t foglalt le. Ezt a robbanóanyagot használják az Iszlám Állam dzsihadistái a merénylethez.
Az ügyészég azzal gyanúsította meg a három vádlottat, akik dzsihadista eszméket vallanak, hogy egy terrorista hálózat nevében akartak lecsapni Franciaországban, ők azonban ezt a perben végig tagadták.
„Nem állt szándékomban merényletet végrehajtani, sem segíteni egy merényletben” – mondta az utolsó szó jogán Kriket pénteken. „Rablási szándékaim voltak” – tette hozzá.
A vádhatóság szerint a gyanúsítottak merényletterve a 2015-ben és 2016-ban Nyugat-Európát sújtó dzsihadista merénysorozatba illeszkedett.
Az ügyész szerint a meghiúsított párizsi merénylet előkészületei 2015 januárban Szíriában kezdődtek, amikor valószínűsíthetően Réda Kriket és Anis Bahri ott járt, ők azonban ezt is vitatták.
Az ügyben március 8-én négy másik gyanúsítottat is bíróság elé állítottak, akikről azt feltételezték, hogy logisztikai segítséget nyújtottak a fő vádlottaknak. Közülük kettőt az esküdtszék felmentett és szabadon engedett, egy férfit nyolc, egy másikat viszont 12 év börtönbüntetésre ítéltek.
(MTI)
