27 százalékkal emelné a bírók bérét Handó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országos Bírósági Hivatal 495 600 forintos bírói illetményalapot javasol jövőre.


Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke 27 százalékos illetményalap-emelést javasol a bíróknak a jövő évi költségvetésben. Az elnök erről a bíróságok 2015. év első félévéről szóló beszámolója kapcsán beszélt az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén szerdán.

Handó Tünde üdvözölte, hogy a bírósági fejezet költségvetése 2011-hez képest mintegy 25 százalékkal emelkedett, ám – mint mondta – egy területen még mindig jelentős elmaradás van, ez pedig a bírói fizetések.

A magyar bírák illetménye az EU-ban az utolsó helyen áll, még a szlovák vagy a román bírókétól is jelentősen elmarad. Egy kezdő járásbíró nettó fizetése ma Magyarországon 286 ezer forint és ez 22 év után érheti el egy „kezdő” minisztériumi osztályvezető jövedelmét – ismertette az OBH elnöke.

Kérdésre válaszolva az OBH elnöke elmondta azt is: a bírói utánpótlással gondok vannak, 50 százalékkal csökkent a fogalmazók száma, ami nem független attól, hogy a diplomás bírósági fogalmazók éveken át nettó 140 ezer forintot keresnek, az alsó bírói korhatár pedig 30 év.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Az OBH 495.600 forintos bírói illetményalapot javasol jövőre, ami a jelenlegihez képest 27 százalékos emelést jelent.

Handó Tünde elmondta azt is, hogy az összesen mintegy 13 ezer főt foglalkoztató bírósági szervezetben több mint 2500-an minimálbérért dolgoznak, ebből mintegy 800-an a fővárosban. Ilyen körülmények között előfordul, hogy egy bolti árú feltöltő állása is vonzóbb, mint az igazságügyi alkalmazotté.

Az OBH elnöke elmondta, hogy a tömeges migráció jelentős többletfeladatokat és többletköltségeket jelentett az elmúlt időszakban a bíróságok számára. Erre mintegy 70 millió forintos támogatást kaptak, az ezzel összefüggő kiadások azonban elérhetik a 600 millió forintot is.

Az OBH elnöke elmondta: a magyar bíróságokra évente mintegy másfél millió ügy érkezik. A peres ügyek 90 százaléka egy éven belül befejeződik. Uniós felmérések szerint a polgári és gazdasági ügyek terén a nyolcadik legkisebb ügyhátraléka van a magyar bíróságoknak az EU-ban, a közigazgatási pereknél pedig a 2. A két éven túli ügyek száma az elmúlt időszakban országszerte 26 százalékkal csökkent, de van olyan bíróság, a Debreceni Törvényszék, ahol 50 százalékkal.

A nagy mennyiségű jogszabályváltozásból fakadó jogalkalmazói nehézségek érzékeltetésére Handó Tünde elmondta: a jogszabályok kihirdetésére szolgáló hivatalos lap, a  Magyar Közlöny 2010 és 2015 közötti számainak együttes terjedelme hozzávetőleg annyi, mint az 1948 és 1990 közti számoké összesen.

Handó Tünde elmondta, hogy egy közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés szerint 2014-ben a megkérdezettek 60 százalékának volt inkább pozitív a véleménye a bírságokról, 2016-ban ez az arány már 83 százalék volt. Ezzel a bíróság szinte minden hatóságot megelőzött ebben a felmérésben.

Bárándy Gergely szocialista képviselő szóvá tette, hogy az OBH elnöke szerinte túl sokszor él azzal a jogával, hogy eredménytelenné nyilvánít bírósági vezetői pályázatokat, olyan esetben is, amikor egyébként volt a pályázati kiírás kritériumainak megfelelő a jelölt. Az ellenzéki képviselő szerint ez szubjektív döntésekre, önkényes jogalkalmazásra utal.

Handó Tünde úgy válaszolt, hogy a közszféra intézményei között nincs még egy, ahol annyira nyilvánosan és átláthatóan zajlani a vezetői posztok betöltése, mint a bírósági szervezetben, ám a működőképesség megőrzése érdekében időnként szükséges bizonyos döntéseket meghozni.

Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon

Díjmentes értesítő rendszerünk
segítségével gyorsan és egyszerűen tájékozódhat
az Önt érdeklő friss cikkekről

Az OBH elnökének a bíróságok 2015. évi első félévéről szóló beszámolóját a bizottság kormánypárti többsége támogatta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.