Részleges megalapozatlanság az új Be-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítja.

A 2018. július 1. napján hatályba lépett új büntetőeljárási törvény lehetővé tette a fellebbezést a másodfokú, illetve a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzésével szemben, ezért a Kúria végzésével három vádlott tekintetében hatályon kívül helyezte az ítélőtábla törvényszéki ítéletet hatályon kívül helyező, és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasító végzését, és az ítélőtáblát utasította a másodfokú eljárás lefolytatására.

A Kúria előre bocsátotta, hogy a fellebbezések elbírálása során a jogorvoslat tárgya kizárólag a másodfokú (vagy a harmadfokú) bíróság hatályon kívül helyező végzése, és a fellebbviteli bíróság ahhoz vezető eljárása. A Kúria nem veheti át a hatályon kívül helyező végzést meghozó másodfokú, illetve harmadfokú bíróság jogkörét; az eldöntendő kérdés tehát nem az, hogy a hatályon kívül helyezett alsóbb fokú ítélet megalapozott volt-e, hanem az, hogy a hatályon kívül helyező döntés alapos volt-e, azaz volt-e rá törvényes ok, és az eljárási ok megállapításának törvényi feltételei fennálltak-e. Megalapozatlanság esetén pedig a vizsgálat tárgya az, hogy a másod- vagy harmadfokú bíróság által észlelt megalapozatlanság a Be. rendelkezései alapján valóban hatályon kívül helyezést von-e maga után jogkövetkezményként, avagy az kiküszöbölhető-e a fellebbviteli eljárásban is.

Az ítélőtábla a támadott határozatában az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eljárási szabálysértésre – az indokolási kötelezettség megszegésére – alapította; indokolásában azonban kizárólag az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást vizsgálta, és téves ténybeli következtetésre hivatkozással kizárólag ténybeli elégtelenséget állított. A hatályon kívül helyezés kapcsán arra hivatkozott, hogy eljárásjogi lehetősége nem volt az általa szükségesnek talált tényreformáció elvégzésére.

A megalapozatlanság kapcsán a másodfokú bíróság rögzítette, hogy az részleges. A részleges megalapozatlanságot a másodfokú eljárásban minden esetben a fellebbviteli eljárásban kell kiküszöbölni. Következik ez abból is, hogy a Be. a részleges megalapozatlansághoz kapcsolódó hatályon kívül helyezési okot nem tartalmaz.

A Be. 592–594. §-ai ugyanakkor a részleges megalapozatlanság másodfokon történő kiküszöbölésének lehetőségét teljes körben biztosítják; a bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma [Be. 593. § (2) bekezdés] nem a megalapozatlanság kiküszöbölését korlátozza, hanem az első fokon lefolytatott bizonyítást védi. A tényállás hiányosságának pótlása, felderítetlenségének megszüntetése, az iratellenesség kiküszöbölése, avagy a téves helyett a helyes ténybeli következtetés levonása az elfogadott bizonyítékból nem esik a felülmérlegelés tilalma alá, hanem az éppen a megalapozatlanság orvoslásának törvényes eszköze, akár olyan esetben is, ha az így módosított eltérő tényállás a felmentett vádlott bűnösségnek megállapításához vezet.

A bizonyítékok felülmérlegelésének tilalma annyit jelent, hogy a fellebbviteli bíróság nem dönthet másként egy bizonyíték hitelességéről, mint ahogyan azt az elsőfokú bíróság tette. Az elsőfokú bíróság által megállapított bizonyítást érintő ügyiratok alapján a tényállás módosítása valójában nem más, mint ugyanazon bizonyíték alapján olyan további, az elsőfokú bíróság által nem megállapított ténynek a megállapítása, amit az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyott, azonban a vádlott büntetőjogi felelőssége szempontjából releváns. Az iratellenesség kiküszöbölése azt jelenti, hogy az elsőfokú bíróság nem a valós tartalma szerint vette figyelembe a bizonyítékot, és ezt javítja ki a fellebbviteli bíróság az ügyiratok szerinti tartalom alapulvételével. Téves ténybeli következtetés esetén pedig az elfogadott bizonyítékból történő, a logika szabályainak meg nem felelő ténykövetkeztetést helyesbíti a jogorvoslat tárgyában elbíráló bíróság. Minden esetben azonban a tényállás módosításának alapja az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyíték, és ekként nem ütközik a felülmérlegelés tilalmába, ha a másodfokú bíróság az említett módokon az elsőfokú bíróság ítéletétől eltérő tényállást állapít meg, és az első fokon felmentett vádlott bűnösségét megállapítja.

Jelen ügyben az ítélőtábla az általa észlelt helytelen ténybeli következtetéseket az elsőfokú bíróság által elfogadott bizonyítékok alapulvételével kiküszöbölte; így érdemi döntése meghozatalának eljárásjogi akadálya nem lett volna.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Külföldi cégrészesedés: a tranzakciók nagy része érintett lehet
2020. május 29.

2020. május 26-án a Kormány elfogadta a 227/2020. (V.25.) sz. Kormányendeletet, ami 2020. december 31. napjáig új hatósági bejelentési kötelezettséget határozott meg az úgynevezett stratégiai társaságokban történő bizonyos részesedés és egyéb jogosultság szerzésére vonatkozó, illetve egyéb, külföldi vagy külföldi hátterű cégek által megvalósított tranzakciókkal kapcsolatban, hívja fel a figyelmet a Baker Mckenzie budapesti irodájának társasági jog és vállalatfelvásárlási csoportja.

Újra megnyithatnak a bíróságok június elsejétől
2020. május 28.

Speciális átmeneti szabályok vonatkoznak a folyamatban lévő ügyekre, amelyekben a 2020. március 31. napja és 2020. június 1. napja közötti időszakban hatályos járványhelyzeti szabályok alapján folyt az eljárás.